BÖDECS BARNA
BÖDECS BARNA
BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Köszönöm a szót. Én a környezetvédelemről és természetvédelemről szeretnék önöknek beszélni.
Amikor eltelt húsz év a rendszerváltás után, és megtörtént a Fidesz-KDNP kétharmados győzelme, úgy éreztem, hogy elérkezett az az idő, amikor a magyar alkotmányosság, illetve a magyar demokrácia is egy új fázisba kerülhet, és azok az igények, amelyek ebben a társadalomban az elmúlt évtizedekben megfogalmazódtak, azok e ház falai között is napirendre kerülhetnek, és egy új, demokratikus rendszer épülhet fel a régi rendszerből való átment után, ami természetesen a régi rendszer embereinek eltűnését is jelenti.
Nem így történt, és sajnos az előttünk fekvő alaptörvény is ellentmond ennek.
Először egy általános gondolatot szeretnék megfogalmazni, az alapvetés B. cikkéből: a nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. Kérem, vegyék észre, hogy ebben a népben elemi igény él ma már a közvetlen hatalomgyakorlásban való részvételre. Nem visszalépésre lenne szükség, hanem arra, hogy kiteljesítsük azokat a jogintézményeket, amelyek révén az emberek, a civil társadalom, az önkormányzatok részt tudnának venni jövőnk, sorsunk alakításában. Tehát nem a népi kezdeményezés megszüntetésére, nem a népszavazás intézményének korlátozására, hanem kiteljesítésére lenne szükség. Nem pártokráciára lenne szükség, hanem olyan pártokra, amelyek integrálják a civil társadalmat, akik integrálják azokat az embereket, akik a köz asztalára sokat letesznek.
Megjegyzem, hogy a parlamentbe a nép akarata folytán bekerülő új pártok már ebben a szellemben tevékenykednek, és ha nem ilyen lenne a Jobbik, akkor nem lehetnék itt az Országgyűlésben, és nem mondhatnám el ezt a beszédet civilként.
Most pedig hadd térjek rá a környezetvédelmi szabályozásra. Az új alkotmány - vagy alaptörvény - több, látszólag több rendelkezést tartalmaz a környezet- és természetvédelem vonatkozásában, mint az előző. Azonban ezek a rendelkezések rendkívül gyengék, óhajként vannak megfogalmazva. Hogy ezt nemcsak én mondom, ahhoz hadd említsem meg a hazai civil szervezetek beadványát, amit hozzánk mint képviselőkhöz felhívásként juttattak el. Ezt a beadványt 104 civil szervezet írta alá e hét elején, és ebben kérik önöket, hogy az óhaj helyett a megváltozott világ körülményeire, a megváltozott környezeti körülményekre reagálva egy hatékonyabb alaptörvény-szabályozást fogadjanak el.
És nemcsak romantikus zöldekről van szó ezen szervezetek aláírói között, amelyeket általában - sajnos - a pártok romantikusoknak tekintenek. Bár hozzátenném, hogy olyan neves zöldszervezetek írták alá ezt a beadványt, mint a Levegő Munkacsoport, a Magyar Közlekedési Klub, a Humusz, a Reflex vagy a WWF Magyarország, hanem számos más területen tevékenykedő civil szervezet is, mint például a betegjogi Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége vagy az emberi jogi és tudatos családtervezést nemzetközi szinten segítő BOCS Alapítvány, vagy nőszervezetek, mint a Nők a Balatonért Egyesület.
Ezek a szervezetek a következőt írják levelükben. A javaslat egyes pontjai visszalépést jelentenek a jelenleg hatályos alkotmány szövegéhez képest. Például nem tartalmazzák az egészséges környezethez való jog biztosítását. Tartunk tőle, hogy a jelenlegi állami kötelezettségen alapuló megfogalmazással az alapjogi védelem helyett egy relatív, az állam mindenkori teherviselő képességéhez igazított védelem fog érvényesülni, amely számos gyakorlati problémát okozhat, így például az Alkotmánybíróság által kidolgozott, az elért védelmi szinttől való visszalépés tilalmának feloldását.
A zöldszervezetek ezt követően számos ajánlást fogalmaznak meg, hogy mivel kellene az alaptörvényt kiegészíteni; erre beszédem későbbi részében visszatérek.
Egy másik levelet is kaptam a héten, amelyet - hogy is mondjam - pártpolitikai elfogultsággal nagyon kevéssé vádolható emberek írtak alá, Béres Tamás evangélikus lelkész, Karátson Gábor festő, Lányi András filozófus, Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, Schneller István építész, Szilvási István orvos, Vida Gábor biológus, Zlinszky János volt alkotmánybíró. Ők a következőt írják: alulírottak, az ország súlyosan veszélyeztetett természeti kincseiért felelősséget érző állampolgárok, döbbenten értesültünk arról, hogy az Országgyűlés elé olyan alkotmánytervezet került, amely eltörli a jövő nemzedékek, valamint a kisebbségek és az adatvédelem országgyűlési biztosának intézményét, és nem biztosítja az egészséges környezethez való jogot. Tisztelettel felhívjuk a képviselők figyelmét: ezen jogok védelme ma az állam feladatkörének különösen fontos és érzékeny eleme. Ezek mindegyike sajátos, a többitől eltérő eszközöket és szemléletet kíván, adott esetben ellentmondásba is kerülhetnek egymással, ezért képviseletüket nem láthatja el egyetlen személy.
(12.10)
A jövő nemzedékek képviselete demokratikus jogrendünk olyan fejleménye, amely kivívta a világ elismerését, és hazánkat a földi élővilág megmentéséért kibontakozó nemzetközi küzdelem élvonalába helyezte.
A négy éve alkotott, más országokban követendő példaként üdvözölt törvény érvénytelenítésével a Magyar Országgyűlés aláássa saját döntéseinek hitelét. A jövő nemzedékek örökségét nem szavakkal, hanem tettekkel kell védeni; alkotmányos képviseletük megszüntetése nem tekinthető ilyen cselekedetnek. Akik az elmúlt években ismételten felléptek a jövő nemzedékek természeti és kulturális örökségét veszélyeztető kormányzati intézkedések ellen, most kötelességüknek érzik, hogy kijelentsék: nem erre adtak felhatalmazást az új parlamenti többségnek.
Itt hadd hívjam fel a figyelmet dr. Fülöp Sándor úr beszédére is, aki ugyanezekre a problémákra figyelmeztette önöket a minap. Azt is szeretném elmondani, hogy a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Hivatala a 2008-2009. évi tevékenységéről szóló, rendkívül értékes adatokat és információkat tartalmazó beszámolóját már a tavalyi év tavaszán, még az előző Országgyűlés elé benyújtotta. Az előző Országgyűlés ezt nem vitatta meg. Mi a fenntartható fejlődés bizottságában megvitattuk ezt tavaly szeptemberben, és döbbenettel látjuk, hogy ez a jelentés nem kerül az Országgyűlés színe elé, s ahelyett, hogy látnánk, hogy ez a hivatal, ez az intézmény mit tett az ország és környezetünk védelme érdekében, ahelyett a biztos hivatalának megszüntetését tervezi az Országgyűlés.
Most pedig engedjék meg, hogy elmondjam, hogy milyen lenne egy, a jelenleginél hatékonyabb és a jövő kihívásaival szembenéző szabályozás. Ennek megfelelő módosító indítványt is be fogok nyújtani a tisztelt Ház elé. Időm fogytán nem részletezem, csak felolvasom:
“Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet. Mindenkinek joga van az egészséges környezethez. Mindenkinek joga van a környezet állapotáról történő időbeni és teljes tájékoztatásra, és joga van a környezetét érintő döntéshozatalban való részvételre. Magyarország a jelen és jövő nemzedékek létfeltételeinek intézményes biztosításával fenntartja és megóvja az épített és természetes környezetet. Mindezt a magas szintű védelem és a fenntarthatóság jegyében, az elért védelmi szint megőrzése mellett valósítja meg.
A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és más természetes élőhelyek, a felszíni és felszín alatti vízkészletek, az ásványkincsek és energiahordozók, valamint a biológiai sokféleség és a kulturális értékek nem a nemzet közös örökségét, hanem a nemzeti vagyon részét képezik, amelynek megőrzése, gyarapítása, a jövő nemzedékeknek történő átadása az állam és mindenki kötelessége.
A nemzeti vagyon részét képező, de nem az állam vagy önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek birtoklásának, használatának, kitermelésének, értékesítésének feltételeiről sarkalatos törvény rendelkezzen.
Az erdők Magyarország területének legalább egyharmadát borítsák. Mindenki felelőssége ezen arány elérése, megtartása, valamint az erdőterületeken belül a védelmi célú, természetes állapotú erdők arányának növelése. A védelmi és jóléti elsődleges rendeltetésű, az állam és önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló erdő, ligeterdő, rét, vizes élőhely, valamint az ilyen területek kialakítását szolgáló állami és önkormányzati tulajdonú földterület forgalomképtelen.”
Ez utóbbi bekezdés egyébként egy tőlünk távoli ország alkotmányából származik. Igaz, ők nem egyharmados, hanem 60 százalékos arányt írtak elő - Bhutánról van szó. Bhután területének ma 72 százalékát borítja erdő ezen alkotmánynak köszönhetően. Akkor, amikor erőforrásaink ilyen vészesen fogyóban vannak, és lakosságunk adott esetben pár éven belül nem tud mivel fűteni, a Magyar Köztársaságnak alapvető érdeke az erdősültség növelése, a természeti környezet és egyben az energiaellátás biztonságának szavatolása.
Befejezésül, mivel a rajtam lévő pólón szereplő felirat messziről nem olvasható, ezért elmondom: “Mindenét neked adta, most te következel.” A földünkről van szó, amelyen Magyarország lakóinak ökológiai lábnyoma is másfélszeres. Az egyik oldalon szomorúak vagyunk amiatt, hogy Magyarország népessége csökken, de látnunk kell azt, hogy a jelenlegi fogyasztási szint és természethasználat mellett Magyarország a jelenlegi vagy a fogyó népességét sem lesz képes eltartani.
A föld más országaiban pedig túlnépesedés van, de a túlfogyasztás, ami a földre általánosan jellemző, ránk is érvényes. Gyökeres változásra van szükség ahhoz, és ennek az alaptörvényben is meg kell jelennie, hogy erre a kihívásra, amely itt dörömböl az ajtóban, Magyarország felkészülhessen és megfelelő válaszokat adhasson, hogy utódainknak ne lepusztult környezettel, és ne éhezéssel kelljen szembenézniük.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
