BOLDOG ISTVÁN
BOLDOG ISTVÁN
BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Mély meghatottsággal állok itt, az ország Házában, a Szent Koronától pár lépésre. Soha nem gondoltam volna, hogy kis alföldi falum, Kétpó lakosaként valaha is az a megtiszteltetés ér, hogy részt vehetek a magyar nemzet új alaptörvényének kidolgozásában. Köszönöm ezt a lehetőséget a Mindenhatónak és mindenkinek, aki hitt és bízott bennem.
(13.40)
2007-ben Székelyföldön az a megtiszteltetés ért, hogy megkaptam “a magyar önazonosság-tudat védelmezője” elismerő oklevelet. Az új alaptörvény elfogadásával, úgy gondolom, méltóképpen szolgálom nemzetem ügyét, így a határon túl rekedt magyarokét is. Biztos vagyok benne, nem kell szégyenkeznem azon székely nemzettársaim előtt sem, akik akkor megtiszteltek a bizalmukkal.
Mint már mondottam, én egy kis községből jöttem, és elmondhatom, hogy életem nagy részét a falvak megmaradásának nehéz küzdelmével töltöttem el. A kádári kommunista diktatúra alatt mindent elkövettek, hogy a nehéz sorsú kistelepüléseken és tanyákon élő emberek elhagyják szülőföldjüket és a városokba költözzenek. Ennek a faluromboló politikának köszönhetően falvak néptelenedtek el, települések szűntek meg.
1990-ben, amikor megalakultak az új önkormányzatok, mi, vidéki emberek úgy gondoltuk, eljött az újrakezdés a kistelepüléseken is. Sajnos nagyon rövid időn belül rá kellett jönnünk, hogy a szocialisták visszatérésével a falurombolás újrakezdődött. A polgári kormány négy éve némi könnyebbséget hozott életünkbe, de e rövid négy év kevés volt ahhoz, hogy megállítsuk a népességfogyást és az elszegényedést.
2002-től a vidék tönkretétele újult erővel indult meg. A pénzügyi elvonások következtében iskolák százai szűntek meg, művelődési házak, sportkörök zártak be. Nyolc év falurombolás után, úgy gondolom, Magyarország újjáépítésével megkezdődhet a falvak újjáépítése is. Tudom, nem lesz könnyű dolog, hiszen a népesség folyamatosan csökken, és a települések nagy része teljesen eladósodott. Mégis azt gondolom, hogy több mint ezeréves Kárpát-medencei tartózkodásunk alatt a történelem viharaiban mindig a falvak voltak azok, amelyek elsőnek láttak hozzá az újrakezdéshez, az ország felépítéséhez. Az új alaptörvény jó alapja lehet a magyarság jövőjének, ezzel együtt a falvak jövőjének. Mi készen állunk.
Tamási Áron írónk írta: “Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Mi, magyarok itt, a Kárpát-medencében vagyunk otthon. Itt kell élnünk, boldogulnunk és vigyáznunk azokra a mérhetetlen gazdag természeti értékekre, amelyeket őseinktől örököltünk. Ezen gondolatok jegyében tettem egy javaslatot az alaptörvény alapjogokat kimondó fejezetéhez. Javaslatom lényege, hogy mondjuk ki: mindenkinek joga van a saját maga, a családja és a vagyona védelmére, azaz mondjuk ki: mindenkinek joga van az önvédelemre. Bízom benne, hogy képviselőtársaim is érzik annak súlyát, mit is jelent e fontos alapjog alaptörvényben való kifejezése, és mit jelent az alaptörvény elfogadása.
Vukics Ferenc idézetével szeretném befejezni hozzászólásomat, amely, azt hiszem, minden magyar emberhez szól: “Magyar Emberek! Ne felejtsétek, valamikor itt előttünk magyar emberek éltek. Értünk éltek, cselekedtek és munkálkodtak. Vérüket, könnyüket és verejtéküket hullajtották azért, hogy nékünk otthonunk, hazánk, családunk, jövőnk és lelkünk legyen. Magyar Emberek! Ne felejtsétek a régvolt magyar embereket!” Azt gondolom, itt az idő, hogy méltók legyünk hozzájuk.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
