DR. GÁL KINGA
DR. GÁL KINGA
DR. GÁL KINGA (Európai Néppárt): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Hölgyek, Urak, Képviselőtársaim! Mindig megilletődés ebben a Házban már tartózkodni is önmagában, különösen nagy megtiszteltetés, ha szólhatunk európai parlamenti képviselőként. Ma különösen megtiszteltetés az, hogy egy elkövetkező alkotmányhoz, alaptörvényhez szólhatok itt önökhöz.
Egy Márai Sándor-idézettel kezdeném, amelyik, úgy gondolom, nagyon ideillik a mai vitába. “A magyar alkotmányos élet fejlődése töretlen, és egységes vonulatot mutat az évszázadokon át, s kevés európai nép akad, mely elmondhatná, hogy a történelem változó esélyei közepette olyan következetességgel tartott ki a nemzeti együttélés legfőbb és legmagasztosabb eszméje, az alkotmányos elv mellett, mint a magyar.” Ez adja azt a páratlan feladatot és kihívást számunkra, amiért nekünk példaszerű, modern alkotmányt kell alkotnunk, amely megfelel a XXI. századi kihívásoknak, de nem feledi a gyökereinket, és nem feledi azokat az európai értékeket és szellemiséget, amelyet egyaránt vallunk mindnyájan, akik e hazában élünk, vagy éppen nem itt, de magyarnak tartjuk magunkat bárhol e világban.
Nincs ma alkotmányozási kényszer Magyarországon, de alkotmányozási szükség viszont van. Szemléletváltásra van szükség, és ennek a szemléletváltásnak a tovább nem odázható szüksége teremti az alkotmányozási szükséget.
(14.20)
Alaptörvény-tervezetünk pedig ennek a szükségnek igyekszik megfelelni, hiszen ez az alkotmánytervezet régen várt szemléletváltást hoz magával. Erre a szemléletváltásra hívnám én fel a figyelmet. Az egyik legfontosabb példája ennek az, hogy végre emberközpontú, középpontjába az egyént helyezi. Egyrészt kiemelt helyen védi az egyén emberi méltóságát, az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, másrészt védi az egyént abban a közegben, amelyben él, közösségében, az egyént, mint a család alapját, mint nemzeti közösségének alapját, és nem utolsósorban mint az állam alapját.
A szemléletváltást legszembetűnőbben már az alkotmánytervezet szerkezete is mutatja, hiszen a Nemzeti hitvallás, az Alapvetés, a Szabadság és felelősség fejezetek megelőzik az államról szóló paragrafusokat. A rögzített emberi alapvető jogok megegyeznek az európai alapvető charta által védett jogokkal, legyen szó szabadságjogokról, politikai jogokról vagy szociális és kulturális jogokról. Európai parlamenti képviselőként nagyon fontosnak tartom, hogy a tervezet több helyen is az alapjogi chartát vette viszonyítási alapként, annak tartalma lényegében belekerült az alaptörvény tervezetébe. Ennek részeként európai szintű, modern adatvédelmi és fogyasztóvédelmi garanciák kerültek a szövegbe. Mindezzel alkotmánytervezetünk a leghaladóbb szelleműnek minősül ma Európában.
Az alaptörvény-tervezet államról alkotott képe is az embert, a polgárait szolgáló állam képe, amennyiben kimondja, mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ügyeit részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A tervezet tartalmazza a modern közigazgatás alapvetéseit, amennyiben célként jeleníti meg az állam működésében a hatékonyságot, a közszolgáltatások színvonalának emelését, az átláthatóságot, az esélyegyenlőség biztosítását. Ennek a polgárait szolgáló állam- és közigazgatási képnek a megerősítésére igen nagy szükség van ma Magyarországon. Nem találni ma olyan embert itthon, aki ezzel ne értene teljes mértékben egyet.
Az alaptörvény-tervezetben tükröződő szemléletváltásnak egy másik aspektusára is felhívnám a figyelmüket, és én talán ezt találom a legfontosabbnak. Az emberközpontúsága mellett az alkotmány másik legfontosabb alapvetése a felelősség hangsúlyozása; felelősség az egyén részéről, felelősség az állam részéről. Mára a “felelősség”, a “felelősségviselés” kifejezés kiüresedett. Talán a legnagyobb szükségünk ma arra van, hogy ezt a kifejezést újra megtöltsük tartalommal. Ettől, az egymás iránti felelősségtől lesz más minőségű a mindennapi létünk, az egymáshoz való viszonyunk, a gyermekeink, a szüleink, a nagyszüleink irányában, a szomszédaink, az egy településen élők, az egy országban élő összes nemzetiség és a nemzet határainkon kívül élő tagjai irányában. Ez az alkotmány ebben szemléletváltást hoz, és alaptörvényi szinten megtölti végre a “felelősség” szót tartalommal. Felelősségünkről beszél gyermekeink és felelősségünkről a rászoruló szüleink iránt, az idősek és fogyatékkal élők iránt, felelősségről a rászorulók iránt.
A szövegben szereplő egészséges környezet védelme, az épített és természeti környezet védelmének biztosítása mint a testi és lelki egészség megőrzésének eszköze az én olvasatomban gyermekeink és unokáink érdekeinek a védelme, felelősségvállalás ezúttal a jövő generációk irányába. A közpénzek védelme szempontjából is a felelősség hangsúlyozása jelenik meg. Az átláthatóság és a közélet tisztasága mint zsinórmércének megjelenése ebben az összefüggésben csakis üdvözlendő lehet.
Kiemelendőnek tartom, mert ebben is egyedülálló lesz ez az alaptörvény Európában, hogy hangsúlyosan megjelenik benne felelősségünk a velünk együtt élő nemzeti kisebbségek felé. A szöveg messze meghaladja az európai alkotmányok kisebbségvédelmi klauzuláit. Államalkotó tényezőként ismeri el a hazai nemzetiségeket és népcsoportokat, biztosítja számukra a szabad identitásválasztást, biztosítja önkormányzati jogaikat, tartalmazza a közösségi jogokat, de erősödik felelősségünk a Magyarország határain kívül élő magyarok sorsáért, amennyiben végre kimondja a tényt: az egységes magyar nemzet részei ők. Ennek deklarálása is a bekövetkezett szemléletváltást rögzíti.
Szüksége van ennek az országnak, hölgyeim és uraim, ennek a népnek a lelki és szellemi megújulásra. Ehhez segít hozzá ez a nemzeti hitvallás. Úgy érzem, ezáltal tudunk elégtételt nyújtani ’56-os mártíroknak az ártatlanul kioltott életekért és százezreknek az ellopott ifjúságukért. Az alaptörvényből sugárzó szemléletváltásra elsősorban nekünk, ma Magyarországon élőknek, a magyar nemzet tagjainak - éljenek bárhol a világon - van égető szükségünk, és ezt várja el jogosan tőlünk a jövő nemzedéke is. De erre kötelez minket az elődeink és a múlt iránt érzett tisztelet és megbecsülés.
Köszönöm a szót. (Taps.)
