DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, valamennyiünk számára egyértelmű, hogy egy ország alaptörvénye adja meg azt a keretet, amelyet a különböző jogágaknak tartalommal kell megtölteniük. Enélkül csak és kizárólag rendszertelen jogalkotást lehetne folytatni.
Alaposabb reformokra nem kerülhet sor anélkül, hogy ne határozhatnánk meg egy új, átfogó keretű alaptörvényt, magától értetődően új premisszákkal. Úgy vélem, hogy a most előttünk fekvő Fidesz-kereszténydemokrata közös javaslat alkalmas arra, hogy kijelölje és meghatározza azokat az alapvető értékeket, amelyek hozzájárulnak majd hazánk erkölcsi és gazdasági felemelkedéséhez, hiszen csak és kizárólag ez lehet a cél.
Egy ilyen hosszúságú alaptörvény normaszövege szükség szerint vitákat és nézetkülönbségeket hoz felszínre, ez természetes. Ebben a vitában ki-ki értékrendje, vérmérséklete szerint mondja el értékeit, fogalmazza meg észrevételeit. Én kereszténydemokrata politikusként e vita keretében azokat a keresztény egyházak társadalmi tanításában rejlő, mindenki által elfogadható értékeket kívánom bemutatni, amelyek már kiállták az idők próbáját, mind a mai napig érvényesek, és a jövőben is aktuálisak maradnak.
Sajnos vannak, akik kétségbe vonják egy ilyen alapokra épülő új alkotmánytörvény elfogadásának szükségességét, mások vitatják annak tartalmi elemeit, egyesek pedig, mint ahogy itt is látszik, távollétükkel kívánnak protestálni az alkotmányozással szemben, holott ezzel valójában a magyar nemzet jövője iránti érdektelenségüket fejezik ki.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az új alaptörvény a szocialista normativizmust háta mögött hagyva tiszteletben tartja történeti alkotmányunk vívmányait, Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét megtestesítő Szent Koronát. Végre alaptörvényi szinten is büszkén kijelenthetjük, hogy Szent István királyunk a kereszténység felvételével szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és azt Európa szerves részévé tette.
Ez a cselekedet a történelem során többször bizonyította helyességét, a kereszténység pedig megmutatta nemzetmegtartó erejét. Erre a globalizált, liberális eszmék által nagymértékben befolyásolt XXI. században különösen nagy szüksége van hazánknak. Elsősorban azért, mert ahogy az alaptörvény-tervezet is fogalmaz, a XX. század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után szüksége van Magyarországnak és természetesen a világnak is, egy erőteljes lelki, szellemi megújhodásra. Ez a felfrissülés stabil és kipróbált értékek nélkül nem érheti el az áhított eredményt.
Az alaptörvény-tervezet a házasságot, amely egy férfi és egy nő életközössége, valamint a családot mint a nemzet fenntartásának alapját deklarálja. És ezen túlmenően deklarálja azt is, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Azt hiszem, ezek kulcsfontosságú meghatározások. Örömömre szolgál, hogy a keresztény egyházak társadalmi tanításai és az azokban gyökerező legfontosabb állampolgári jogok méltó helyen, az alaptörvény elején, a Nemzeti hitvallásban is helyet kapnak.
Ezek közül szeretnék most néhányat kiemelten mind képviselőtársaim, mind a televíziónézők figyelmébe ajánlani. Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.
Az iménti rövid kiemelés alapján egyértelmű számomra, hogy az alaptörvény helyes irányokat és célokat jelöl ki. Sokan, különösen a balliberális értelmiség képviselői, ezen szempontok mentén is kritizálják a tervezetet. Azt állítják, hogy a keresztény értékek közös történelmi múltunk becikkelyezésével a többség ideológiáját hivatalossá, mindenki számára követendővé teszik, így ez az alaptörvény ezt fogja majd szolgálni. Ezt a vádat több szempontból is vissza kell utasítani.
Úgy vélem, és korábbi kiemelésem is ezt támasztja alá, hogy a kereszténységben gyökerező legfontosabb elvek egyfajta, mindenki által elfogadható erkölcsi minimumot jelentenek. Továbbá ezek megtagadása közös múltunk egy részének a visszautasítását is jelentené. Végül, de nem utolsósorban hangsúlyoznom kell, hogy a XX. században felbukkanó erkölcsi relativizmus nem vezetett eredményre, sőt, máig kiheverhetetlen tragédiákat okozott. Meggyőződésem tehát, hogy ez az út a továbbiakban a nemzet megtartása érdekében feltétlen elkerülendő.
Tisztelt Képviselőtársaim! Emberi és képviselői kötelességem ugyanakkor, hogy a nem megfelelően átgondolt, valamint az elvi ellentmondásban álló részekre is felhívjam szíves figyelmüket.
(11.00)
Az alaptörvény-tervezet Szabadság és felelősség című fejezetének XXI. cikkében szabályozott, kiskorúak után gyakorolható szavazati jog álláspontom szerint ellentétes Az állam fejezet 2. cikkében deklarált általános, egyenlő, közvetlen és titkos választás elvével, valamint indokolatlan különbségeket tesz például az apa és az anya között, de majd fogom még sorolni, mások között is. A választójog egyenlőségének elve szerint minden választásra jogosult egyenlő feltételek mellett adhatja le azonos értékű és számú szavazatát. Bár nem győzöm elég nyomatékkal hangoztatni, hogy a nemzet megtartása szempontjából a gyermekvállalás kardinális kérdés, mégis úgy gondolom, annak biztosítására a gyermekek után járó szavazati jog megadása nem biztos, hogy a legkedvezőbb megoldás, már csak azért sem, mert ezzel kapcsolatban, mint ahogy már említettem, további kérdések is felvetődhetnek, például hogy ez a többlet szavazati jog adott esetben miért nem az apát illeti meg, vagy mi történik azzal a gyermekkel, aki elveszíti édesanyját, elveszíti szüleit, netalán állami gondozásba kerül, ahelyett ki gyakorolja ezt a szavazati jogot; vagy miért büntetjük azt a nőt, aki biológiai okokból nem képes például gyermeket vállalni. Nos, ezen kérdésekre adott válaszok nélkül én ezt a cikkelyt aggályosnak tartom, és azt javaslom, hogy ha lehet, ez ne kerüljön be az alaptörvénybe. Ezen túl ez a gyermekek után járó szavazati jog még azért is átgondolandó, mert a nemzeti konzultáció keretében véleményt formáló polgárok túlnyomó többsége ezt nem tartotta szükségesnek, tehát elutasította.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztában vagyok azzal, hogy az alkotmányozás folyamata és maga egy alkotmánytervezet is érzelmi vitákat kelt, ugyanakkor bízom abban, hogy az általam is elmondottak alapján részletes vitára alkalmasnak találják majd a benyújtott javaslatot. Abban is reménykedem, hogy a társadalom különböző rétegeinek és csoportjainak, a nemzeti konzultáció keretében feltárt közel egymillió embernek a véleményét a viták eredményeként kialakuló alaptörvény meg fogja jeleníteni, így mindenki számára azt elfogadottá teszi.
Engem örömmel tölt el, hogy ebben a folyamatban részt vehetek, hogy szerves egységét képezhetem a frakciómnak és a frakciómmal közös álláspontunknak e törvényjavaslat vitájában.
Ezzel megköszönöm a figyelmüket, és arra kérem önöket, hogy nagyon alaposan gondolják át azt a javaslatot, amelyet most tettem, és majd ennek alapján hozzuk meg a határozatunkat.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
