DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy figyelemmel hallgattam, bár nem itt, ebben a teremben, Varga Mihály képviselőtársamnak, volt miniszter úrnak, államtitkár úrnak a hozzászólását. Közpénzügyekről beszélt, közvagyonról beszélt, sok olyan erényét, több olyan erényét említette az alaptörvény-tervezetnek, amiket magam is erénynek tartok, többek között az áttekinthető költségvetést, az elszámoltatást, az elszámoltathatóságnak az alaptörvénybe foglalását. Annál is inkább, mert szerencsém volt az eseti bizottság, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság közpénzügyi munkacsoportjának a felelőse lenni, és a munkacsoport által kidolgozott javaslatot az alkotmánykoncepció tervezetébe nagymértékben beépítette az eseti bizottság. Sajnálatos, hogy a későbbiekben ez a javaslat némileg, többé-kevésbé változott, és nem az előnyére változott.
Az egyik probléma vagy talán a legnagyobb probléma az én nézőpontomból, hiszen annak a bizottságnak vagyok az elnöke, amelynek a neve úgy kezdődik, hogy számvevőszéki, nos, ha ez az Országgyűlés olyan magas szintre emelte a számvevőszéki feladatokat, illetve funkciót, hogy az egyik legfontosabb bizottságának a neve ezzel kezdődik, akkor talán érdemes a számvevőszéki fejezetről szót ejteni, annál is inkább, hiszen a Számvevőszéknek az az elsődleges feladata, hogy a parlament nevében ellenőrizze a végrehajtó hatalomnak és más szerveknek a közpénzekkel való gazdálkodását.
Kérem tisztelettel, ez a szabályozás, amit a koncepciótervezet, illetve az alaptörvény-tervezet tartalmaz, ez rossz, röviden fogalmazva rossz - rossz lett. A közpénzügyi munkacsoport által benyújtott javaslatot, úgy is mondhatnám, hogy szinte kiherélte az (1) bekezdés, amibe olyan - hogy is mondjam csak, megboldogult miniszterelnökünk szavajárását használva - szamárságok kerültek, mint a gazdasági ellenőrzés fogalma.
Kérem szépen, piacgazdaságokban a gazdasági ellenőrzést nem használják. A gazdasági ellenőrzés a régi népi ellenőrzésnek volt az egyik vizsgálati aspektusa, akkor sem tudták világosan definiálni, hogy mi az, most sem tudjuk, hogy mi az. Pénzügyi ellenőrzés van - pont. Nagyon kíváncsi lennék egyébként arra, hogy abba a kiszivárogtatott angol nyelvű fordításba hogyan került bele, ha belekerült egyáltalán a gazdasági ellenőrzés fogalma, mert az angolszász pénzügyi terminológiában, az angolszász ellenőrzési terminológiában, ami uralja ezt a szakmát, ilyen fogalom nincs. Pénzügyi ellenőrzés van, financial audit vagy Finanzkontrolle németül, gazdasági ellenőrzés nincs, azért, mert a folyamatokat, a gazdasági folyamatokat pénzzel mérik, és pénzügyi ellenőrzésnek nevezik ezt a tevékenységet.
Nagyobb gond ennél, hogy a javaslat leszűkíti az Állami Számvevőszéknek a kompetenciakörét az államháztartásra. Kérem szépen, az Állami Számvevőszék nemcsak az államháztartásban centralizált közpénzeket, közvagyont ellenőrzi, hanem az államháztartáson kívüli, a közszféra egészébe tartozó közhasznú szervezeteket, alapítványokat és nem utolsósorban az állami tulajdonban vagy résztulajdonban lévő gazdasági társaságokat is. Ezt a törvénytervezet egyszerűen kihagyja a feladatok közül.
Én nagyon sajnálom, hogy az Állami Számvevőszék elnöke, akinek módja lett volna itt, ebben a teremben mindannyiunk előtt ismertetni az elgondolásait arról, hogy őszerinte milyen számvevőszéki legitimáció kellene az alaptörvényben, nem élt ezzel a lehetőséggel, nem mondott semmit. Nagyon szívesen meghallgattam volna, hogy ő ezekről hogyan vélekedik.
És talán a legfontosabb probléma a szabályozásban, hogy egy alapvető fogalmi otrombaságot követett el. Varga Mihály képviselőtársam nagyon helyesen fogalmazott, ő közvagyont említett, és figyeltem Rogán Antal képviselőtársam hozzászólását is, ő sem említette a nemzeti vagyon fogalmát, legalábbis abból az aspektusból nem említette, hogy ezt ellenőriznie kellene az Állami Számvevőszéknek.
Kérem tisztelettel, a nemzeti vagyon fogalma foglalt, azzal nem lehet önkényesen játszani. A nemzeti vagyon fogalmában benne van a magánvagyon, mindannyiunk vagyona, háza, telke, gépkocsija, kinek mije van, és benne vannak azok a magyar magántulajdonban, magyar nemzeti tulajdonban lévő magánvállalkozások is, amelyeknek az ellenőrzéséhez az Állami Számvevőszéknek semmi köze nincs. Ez egy elképesztő szakmai tévedés, hogy átírja a törvényjavaslat, átírja az a triumvirátus, amelynek a nevéhez kötődik ennek a tervezetnek az elkészítése, Salamon László, aki egy rendkívül tekintélyes, általam rendkívüli módon tisztelt, húsz éve itt lévő képviselő, Szájer képviselőtársunk, aki ez Európai Parlamentben van és a kormánykoalíció ifjú titánja, Gulyás képviselő úr, átírják a fogalmakat. Hát ezek százéves fogalmak a statisztikában, a közgazdaság-tudományban, ezekkel önkényesen nem lehet játszani.
Tehát a nemzeti vagyon ellenőrzésére a Számvevőszéknek a kompetenciája nem terjedhet ki, vagy ha úgy gondolja kétharmaddal a kormánykoalíció, akkor, kérem szépen, végül is ezt is meg lehet csinálni, akkor a magánvagyonunkat is majd a Számvevőszék fogja ellenőrizni, legalábbis ellenőrizheti, mert itt felhatalmazásról van szó.
Tisztelt Képviselőtársaim! Van itt egy intézmény, aminek az alkotmányban rögzítését, pontosabban, elnézést a kifejezésért, az alaptörvényben rögzítését javasolja az előterjesztés. Ez a Költségvetési Tanács intézménye. A Költségvetési Tanács intézménye aztán végképp nem illeszkedik abba a sorba, amely sorban a történeti alkotmányba illő intézmények szerepelnek, mondjuk, az Állami Számvevőszék vagy a jegybank. Ez egy néhány éves intézmény, és az eseti bizottságban annak idején olyan álláspont fogalmazódott meg, hogy olyan intézményeket, amelyek egy-két éves vagy néhány éves múltra tekintenek vissza, ne tegyünk bele az alaptörvénybe, mert ki tudja, mi lesz húsz vagy harminc év múlva. Hiszen úgy indultunk el ennek a folyamatnak, hogy itt ötven évre készítünk alaptörvényt, amit nem kell minden félévben módosítani vagy minden évben többször módosítani.
A Költségvetési Tanácsnak szerintem nincs helye az alaptörvényben. Ha úgy gondolja a kormánytöbbség, akkor alkosson róla egy törvényt. Ilyen intézmény egyébként a világon három-négy van összesen. Nem az az én problémám ezzel, hogy egy amerikai importról van szó, hanem az, hogy teljesen más funkciót kapott, és három embert hatalmazna föl egy olyan vétóra, amely vétónak a parlamentben lenne a helye. Az Országgyűlésnek lenne joga arra, van joga arra, hogy elutasítsa a kormánynak a költségvetési törvényjavaslatát akkor, ha az nem méltó arra, hogy törvényt alkosson róla. Nem három embernek! És mi a felelőssége ennek a három embernek? Semmi, nulla. Hát ilyet, hogy nulla felelősséggel vétójogot kap három ember, én még ilyet nem láttam! Tehát Költségvetési Tanácsnak nincs helye az alaptörvényben.
(10.00)
Végül, kedves képviselőtársaim, szólni szeretnék egy olyan szakmai kérdésről, amely Varga Mihály hozzászólásában közvetve szintén helyet kapott, ez pedig a helyi önkormányzatok ellenőrzése. Messzemenően egyetértek azzal a törekvéssel vagy szándékkal, ami úgy szól, hogy teremtsük meg a közpénzügyek áttekinthetőségét, ellenőrizhetőségét. El kell mondanom önöknek, hogy a helyi önkormányzatokat, tehát a közhatalom helyi szintjét illetően katasztrofális a helyzet a központi ellenőrzés szempontjából. A 3200 helyi önkormányzat közül körülbelül 2300-nak, 2400-nak semmiféle külső pénzügyi kontrollja nincs. A Számvevőszék nem megy oda, könyvvizsgáló csak a nagyobb helyi önkormányzatoknál van - és kész. Az eladósodottság, illetve a csődhelyzetek és egyéb gondok szempontjából ez nem hagyható így. Ezért azt javasolom, hogy a központi kormányzat, jelesül a belügyi kormányzat teremtse meg a helyi önkormányzatok éves pénzügyi beszámolójának a hitelesítését, pontosabban, a külső, független pénzügyi ellenőrzését, mert ezt a Számvevőszék nem tudja csinálni húsz éve, és nem is csinálja, egészen mást csinál.
Tisztelt Képviselőtársaim! Elnök Úr! Köszönöm a lehetőséget és a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
