DR. PAPCSÁK FERENC
DR. PAPCSÁK FERENC
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálnám, hogyha szabolcsi képviselőtársamnak nem lenne ebben az alaptörvény-tervezetben olyan gondolata, amellyel nem ért egyet, hiszen azt gondolom, hogy ha valaki elolvassa a Nemzeti hitvallásban megfogalmazottakat, abban minden ponttal egyet lehet érteni és szerintem egyet is tudunk érteni. Egyetértek a képviselő úrral abban, hogy nem hiányoznak azok az emberek a bal oldalról, nincs igazából szükség szerintem rájuk.
De azt is engedjék meg a képviselőtársaim, hogy elmondjam, hogy megtisztelő és felemelő érzés számomra, hogy országgyűlési képviselőként és Zugló polgármestereként új nemzeti alaptörvényünk megalkotásával kapcsolatban szólhatok önökhöz, és megtisztelő ez azért is, mert éppen Zugló városa volt az, amely évszázadokkal ezelőtt, a XIII. század közepétől helyet adott a királyi törvénykezésnek és a jogok deklarálásának a Rákos mezején. Büszkeséggel tölt el, hogy ezt a kerületet képviselve mint alkotmányozó vehetek részt egy megújuló ország pilléreinek lerakásában. Azt gondolom, nagyszerű érzés, hogy gyökereinkhez visszatérve, a társadalmi, állami berendezkedésünk ismét méltó kereteket kaphat. Új alaptörvényünk végre szakít az évtizedes szellemeket romboló beidegződéssel, felszámolja annak ideiglenességét, és eleget tesz annak a sokéves várakozásnak, hogy Magyarországnak új, végleges és méltó kereteket biztosító alkotmánya legyen.
A nemzeti hitvallásunk kimondja, hogy tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait, a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos folytonosságát, a nemzet egységét. Korábbi meggyőződésünkre, miszerint a Szent Korona testét képezi a magyarok lakta területek teljessége, a történelmi Magyarország népeit a Szent Korona egyformán keblére öleli. A Szent Korona a magyar államiságot, a nemzeti összetartozást fejezi ki, amely most a nemzeti hitvallásunkban végre ismét elfoglalhatja méltó helyét. Új alaptörvényünk tehát a nemzeti összetartozás alaptörvénye.
Két kérdésről szeretnék beszélni. Az új alaptörvényünkben kiemelt helyet kap és foglal el az értékteremtő munka és a vállalkozás szabadsága. A munka pedig arra jó, hogy messze tartson tőlünk három nagy bajt: az unalmat, a bűnt és a szükséget - írta Voltaire a Candide című művében. Alkotmányos rangot kap tehát a munka, a tenni akarás - mint a társadalom és az egyén fejlődését előmozdító legnagyobb erő. Természetesen az alaptörvényi szinten is deklaráltan, mindenkinek olyan módon kell ebből kivennie a részét, amennyire képességei és lehetőségei ezt engedik.
XIII. Leó pápa írja híres 1891-es Rerum Novarum kezdetű enciklikájában: “Az emberek ugyanis természettől fogva sokban és jelentősen különböznek egymástól, nem egyenlőek intellektuális képességeik, szorgalmuk, egészségük, erőik, és e tényezők szükségszerű különbségeiből spontán módon adódik az élethelyzetek különbözőfélesége is.” Ez mind az egyéneknek, mind pedig a társadalomnak az előnyére válik. A közösségi életben ugyanis a különféle funkciók ellátásához különféle tehetségekre és foglalkozásokra van szükség. Természetesen az államnak is komoly feladata és felelőssége van a munka területén, munkahelyek biztosításával kell megteremteni a lehetőséget arra, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson - ezt ugyanis szintén XIII. Leó pápát idézve tudom önökkel megosztani.
A másik fontos eleme az alaptörvénynek, amit szeretnék megemlíteni, a közpénzek védelme a 39. cikkelyben. Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos eleme ennek az alaptörvénynek, hiszen a köztávoltartás intézménye, amelyet már elszámoltatási kormánybiztosként voltam bátor és elővezettem, a 39. cikkelybe beépítésre került. Eszerint a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. Azt gondolom, hogy nagyon fontos ennek a kérdésnek is az elfogadása és a beépítése.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva: úgy ítélem meg, hogy Magyarország felnőtt a demokráciához és a demokratikus párbeszédhez, méltó helyét tölti be az Európai Unióban, amely az államoknak nem az olvasztótégelye, hanem önálló nemzetek egysége a közös célok elérése érdekében. Ez az egység három nagy pilléren nyugszik: a kereszténységen, a görög demokrácián és a római jogon. Új alkotmányunk immár az alaptörvényi szinten is deklarálja, hogy Magyarország olyan független, demokratikus jogállam, amely elismeri a kereszténység nemzetmegtartó erejét. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
