DR. SZABÓ ERIKA
DR. SZABÓ ERIKA
DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon örülök annak, hogy húsz évvel a rendszerváltás után végre új alkotmányt készít, új alkotmány megalkotásán munkálkodik a Magyar Országgyűlés. A hasonló történelmi múlttal rendelkező országokban ezen a feladaton már túljutottak, kicsit elkéstünk, de örüljünk annak, hogy most mégis itt tartunk.
Örülök annak is, és büszke vagyok arra, hogy mind előterjesztőként, mind felszólalóként részese lehetek ennek a munkának. Én ezt a feladatot felelősségi kérdésnek tartom, felelősséget érzünk a nemzetünk iránt, a nemzetünk jövője iránt, és aki ebben a munkában nem vesz részt, az híján van ennek a felelősségnek. Azok a pártok, amelyek az 1949-es alkotmányhoz ragaszkodnak, ők a múlt rabjai, és nem éreznek felelősséget az országuk iránt.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2011. március 22-ével megkezdte a Magyarország Alaptörvényéről szóló törvényjavaslat tárgyalását, hogy ezzel egy több mint húszéves adósságát rendezze a magyar nemzet felé. A beterjesztett javaslat maradéktalanul eleget tesz azon célkitűzésnek, hogy Magyarország Alaptörvénye is a modern és demokratikus alaptörvények sorába illeszkedjen. A Nemzeti hitvallás meghatározza azokat a történelmi értékeket, amelyek alapját képezhetik jövendő államunknak, mindezen alapértékek és alkotmányos elvek biztosítják, hogy Magyarországon megvalósulhasson a jó állam kiépítése.
Az új alaptörvény alapvető célkitűzése az állam megfelelő, ésszerű és hatékony működési lehetőségének a megteremtése. A javaslat egy új társadalmi szerződést hoz létre az állam és az állampolgárok között, a közjó szolgálata ugyanis egyszerre jelenti a közösség, a nemzet együttműködését és az egyéni érdekek háttérbe szorítását, amelynek eredménye a jó állam kialakítása, hiszen ahogy azt Navracsics Tibor miniszter úr keddi felszólalásában említette, az alkotmány nemcsak egy közösség alapdokumentuma, hanem egy olyan normahálózat, egy olyan normaösszesség, amely jogközösséget teremt, és mint jogközösséget teremtő erő közösséget teremt. A jó állam azt jelenti, hogy egy kiszámítható és stabil állam jön létre.
Magyary Zoltán, a közigazgatás tudományának nemzetközi hírű művelője 1939 júniusában megjelent tanulmányában a magyar alkotmányt fához hasonlította. Ahogy írta: “A magyar alkotmány ezeréves fájának korát gyűrűk jelzik, de itt a gyűrűk nem éveket, hanem évszázadokat jelentenek. A XIX. századi gyűrűt kinőttük, azon túl vagyunk.”
(10.20)
Magyary Zoltán gondolatai óta hosszú idő telt el, az államszervezet, az állam működése tekintetében úgy tűnik, újabb gyűrűt nőttünk ki, a XX. század gyűrűjét. Egy aktív, erős és intelligens állam létrehozása szükséges a tehetetlen, túlterjeszkedő, korrupt állam helyett, amely joggal váltja ki az állampolgárok bizalmatlanságát. Éppen ezért bír kiemelt jelentőséggel, hogy a tervezet alapelvi szinten rögzíti a korszerű államszervezés garanciáit. Ezek között kiemelendő, hogy az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány eredményeinek alkalmazására.
További vívmánya a tervezetnek, hogy az Európai Unió alapjogi chartájával összhangban egyértelműen kimondja, hogy a tisztességes eljáráshoz való jognak a közigazgatási hatósági eljárásokban is érvényesülnie kell. A tisztességes eljáráshoz való jog következetes érvényesülése a kiszámítható jogállami működés és a jó állam megteremtésének alapfeltétele, mindez együttesen biztosítja, hogy az emberek bármilyen eljárásban azonos feltételek mellett, az állami szervek képviselőivel és az ellenérdekű felekkel is egyenrangú félként, egyenlő méltóságú személyként vehessenek részt.
Az alaptörvény-tervezet ugyanakkor a korszerű közigazgatás működésének filozófiája mellett biztosítja a demokratikus hatalomgyakorlás évszázadok során kialakított, elengedhetetlen feltételeit is. Így az állam berendezkedésére vonatkozó alapvető szabályok garantálják az államhatalmi ágak elválasztását, azaz az egyes állami funkciókat gyakorlók körét, jogkörét és felhatalmazását elkülöníti egymástól, és rendezi eltérő kiválasztásukat, megbízatásukat és legitimációs forrásukat is.
A javaslat az államszervezet szabályai között garanciális jelleggel határozza meg a közhatalom helyi gyakorlásához, a helyi közügyek viteléhez szükséges alapvető jogokat is, teret adva ezzel egy erős legitimációval rendelkező helyi önkormányzati rendszer kialakításának. Kiemelt garanciális eleme az önkormányzatok szabályozói, szervezetalakítási, pénzügyi autonómiája. A korszerű és hatékony önkormányzati rendszer működése érdekében a javaslat néhány olyan kérdésben egyértelműen állást foglal, amelyeket a demokratikus átalakítás óta folyamatos szakmai vita övez. Így az alaptörvény a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveként nevesített fővárosi, megyei kormányhivatalok részére egy, a korábbi ellenőrzésnél erősebb törvényességi felügyeleti jogkört biztosít. Ezzel lehetővé teszi, hogy ne kerülhessenek végrehajtásra törvénysértő önkormányzati rendeletek vagy határozatok, a kormányhivatalok intézkedési jogosítványokat kapjanak.
Természetesen az további vizsgálat tárgyát képezheti az alkotmányozás folyamatában, hogy a beterjesztett javaslatban foglalt részletes szabályok, így a rendeletek és határozatok felterjesztése, a döntés közzétételétől számított 15 napos jogvesztő intézkedési határidő rendezése elegendő lehet sarkalatos törvény szintjén is.
Örvendetes tény, hogy az alaptörvény-tervezet kiemelten foglalkozik a közpénzügyekkel. A helyi önkormányzatok adóssága része az államadósságnak, így annak az alaptörvényben rögzített szintjének elérése az önkormányzatok tekintetében is szigorú közpénzügyi szabályozás és ellenőrzés megteremtését kívánja. Ennek alapvető szabályait fekteti le a tervezet a helyi önkormányzatok kölcsönfelvételével, illetve más kötelezettségvállalásaival összefüggő szabályozás keretében.
Az alaptörvény mindezen rendelkezései hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy jól működő, költséghatékony és az állampolgárok számára magas színvonalú közszolgáltatásokat biztosító európai közigazgatási rendszer jöjjön létre. Alapvető fontosságú ugyanis, hogy az ügyfelek, az állampolgárok számára kerül kialakításra egy korszerű és szakszerű ügyintézést biztosító, eredményes és hatékony állam.
Tisztelt Képviselőtársaim! A jó állam nem vágyálom, hanem egy olyan eszmény és cél, amelynek eléréséhez elhivatottan, a haza üdvére kell közösen munkálkodnunk. Ezen eszmény megközelítéséhez nyújt méltó és megfelelő keretet alkotmányunk legfontosabb törvénye. Mindannyiunknak, akik részt veszünk ebben a munkában, kellő bölcsességet kívánok a feladat elvégzéséhez.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
