DR. VITÁNYI ISTVÁN
DR. VITÁNYI ISTVÁN
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Jómagam szerencsés embernek tartom magamat azért, hogy részese lehetek a parlamentnek, annak a parlamentnek, amely Magyarország alaptörvényét tárgyalja, és reméljük, elfogadja. Csatlakozom Hoffmann Rózsa államtitkár asszony szerdán elhangzott beszédéhez, amely szerint történelmi időket élünk akkor, amikor megalkotjuk Magyarország alaptörvényét.
A választói akarat és szándék semmibevételének tartom én is, mint ahogy ezt már többen kifejezték, hogy az MSZP és az LMP képviselői egyszerűen kivonták magukat az alkotmányozás alól, és nem vesznek részt a törvényalkotásban. A szocialisták a képviselőségnek egy új fajtáját választották, egyrészt részországgyűléseket tartanak, másrészt a parlament munkájában levelező tagozaton vesznek részt. Arra gondolok ugyanis, hogy megkapva a nemzeti konzultációs kérdéseket, lelkiismeretesen megválaszolták, és ezzel a maguk részéről az alkotmányozás kérdését lezártnak tekintik. Távollétük legnagyobb pozitívuma - olvasom egy sajtóorgánumból -, hogy végre átszellőzik a Ház.
Tisztelt Ház! Az alaptörvény megalkotására létrehozott alkotmány-előkészítő bizottságban a kezdet kezdetén minden parlamenti párt részt vett, és lehetőségük volt civil szervezetek bevonására, valamint a bizottság egyetemeket és jogtudósokat keresett meg, hogy nyilvánítsanak véleményt az alaptörvényről, illetőleg tegyenek javaslatot annak szövegére, hogy az minél időtállóbb legyen. Az alaptörvény előkészítése során időről időre felmerült, van-e egyáltalán alkotmányozási kényszer, illetőleg időszerű-e új alkotmány készítése. Mindez annak ellenére merült fel, hogy már az MDF-kormány idején is nyilvánvalóan látszott, hogy új, végleges alkotmányt kell létrehozni, és az 1994-es választásokon az összes párt választási programja tartalmazta ezt.
Az alkotmányozás folyamatával kapcsolatosan álljon itt egy napokban elhangzott nyilatkozat, amelyet szó szerint idézek: “Az alaptörvény átdolgozása és bizonyos kiegészítése, teljesebbé tétele indokolt, az alkotmányozás szándéka szakmailag, politikailag elfogadható. Az a politikai erő, amelynek ehhez megvan a parlamenti többsége, joggal formál igényt rá, hogy ezt elvégezze.” Ezt a nyilatkozatot Vastagh Pál, az MSZP-kormány igazságügy-minisztere tette, aki jelenleg is tagja a pártnak. Látható, ha nem politikai, hanem szakmai alapon közelítjük meg a kérdést, ez esetben nyilvánvaló az alkotmányozás szükségessége.
Ami a konkrét normaszöveget illeti, azzal kapcsolatban a 25. cikkhez szeretnék néhány mondatot fűzni, valamint javaslatot tenni az alkotmány nyolcadik fejezetének 29. cikke utáni kiegészítésre. A 25. cikk a bíróságok fejezetet tartalmazza, és már több aggodalmaskodás hangzott el a vonatkozásban, hogy az idézett cikk nem tartalmazza a jelenleg működő, és a bíróság szervezetének és igazgatásának feladatait ellátó szervet, nevezetesen: az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot. Aki figyelmesen olvassa az alkotmány ezen cikkelyét, az a (7) bekezdésben találkozik azzal, hogy a bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.
A sarkalatos törvény létrehozására való utalás nemcsak ebben a cikkben, hanem több más helyen is található, és az Országgyűlés az alkotmány hatálybalépéséig meg fogja alkotni az úgynevezett sarkalatos törvényeket. Ebben kerülnek szabályozásra a bíróságok szervezetének és igazgatásának részletes szabályai. Egyébiránt a bíróságok igazgatására vonatkozó európai modellek több változatot tartalmaznak. Így beszélhetünk vegyes modellről, mint Dániában, Hollandiában, klasszikus modellről Belgiumban vagy Franciaországban, minisztériumi modellről Ausztriában, Németországban vagy egyéb igazgatási rendszert alkalmazó államról, mint Észtország.
Tisztelt Ház! Mint korábban említettem, az alaptörvény 29. cikke után javaslom egy újabb cikkely beiktatását, mégpedig az ügyvédségről. Ezt már korábban Varga István képviselőtársam is megtette. Az alaptörvény mind a bíróságokról, mind az ügyészségekről rendelkezik, és úgy gondolom, hogy az igazságszolgáltatás résztvevőiről szóló fejezet, illetve cikkely akkor lesz teljes, ha annak harmadik fontos és elengedhetetlen szereplőjéről, az ügyvédségről is szól. Az ügyvédi tevékenység az igazságszolgáltatáshoz és jogalkalmazáshoz szervesen kapcsolódik. Az ügyvédi foglalkozásgyakorlás szabályait ennek megfelelően közjogi tartalmú, illetve vonatkozású normák határozzák meg. Garanciális okok és az alkotmányos jogbiztonság szükségessé teszi és indokolja, hogy a jogvédő, jogképviselő feladatok ellátását végző ügyvédek részére a jogalkotó a szervezett közhatalommal szemben alkotmányban rögzített tekintélyt, alkotmányban rögzített jogvédelmet, alkotmányban rögzített ellensúlyt biztosítson.
Kérem képviselőtársaimat, hogy ezen módosító indítványomat támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
