FARKAS SÁNDOR
FARKAS SÁNDOR
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Én is, mint a magyar nemzet tagja a választóimmal együtt az új évezred kezdetén büszke vagyok arra, hogy részt vehetek hazánk, Magyarország Alaptörvényének megalkotásában. Felszólalásomat a törvényalkotás témakörében kívánom megtenni.
Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés. Mint legfőbb népképviseleti szerv a nép akaratát nyilvánítja ki, amikor törvényeket alkot, más szóval a törvény a nép akaratának manifesztálódása. A javaslat mindezt a fontosságot szem előtt tartva és a hagyományoknak megfelelően határozza meg a törvények kezdeményezésére jogosultak körét akként, hogy törvényjavaslatot a köztársasági elnök, a kormány, országgyűlési bizottság, illetve országgyűlési képviselő nyújthat be.
Az alkotmány megalkotása és megváltoztatása kizárólag az Országgyűlés jogkörébe tartozik. Az Országgyűlés alkotmányozási szándékát, az alkotmányi rendelkezésekben kifejeződő akaratát a képviselők kétharmadának megerősítő szavazatával valósíthatja meg, mondta ki ezt az Alkotmánybíróság az 1260/B/1997. számú határozatában. Nincs tehát lehetőség, sem szükség népszavazásra ezen a téren.
Az alkotmánybírósági törvény szabályai szerint a törvények tekintetében fennálló előzetes normakontrollnak két fajtája volt: egyrészt az Országgyűlés, annak állandó bizottságai és ötven képviselő indítványára a törvényjavaslat alkotmányellenességének előzetes vizsgálata, másrészt a köztársasági elnök indítványára a már elfogadott, de még ki nem hirdetetett törvény vizsgálata. Alkotmányossági szempontból az előzetes normakontroll e két formája közötti fő különbség, hogy míg a köztársasági elnök indítványozási joga - és így hatásköre - az alkotmányban van rögzítve, addig a törvényjavaslat vonatkozásában a hatáskör nem az alkotmányon, hanem az alkotmánybírósági törvény rendelkezésein alapult.
Alkotmányossági problémák ez utóbbi, a törvényjavaslat vizsgálatára irányuló preventív normakontrollal kapcsolatban merültek fel. Már az alkotmánybírósági ítélkezés kezdetén kérdésessé vált, hogy a törvényhozási eljárás mely stádiumában végezheti el az Alkotmánybíróság a törvényjavaslat előzetes vizsgálatát. Az irányadó alkotmánybírósági határozat kimondta, hogy az Alkotmánybíróság nem tanácsadója az Országgyűlésnek, hanem bírája az Országgyűlés törvényalkotó munkája eredményének.
A hatalommegosztás alkotmányos elvével is ellentétben állna, ha a törvényhozás bármely szakaszába bevonható lenne az Alkotmánybíróság. A testület rögzítette ezért, hogy a törvényjavaslat tekintetében csak zárószavazás előtt álló szöveg vizsgálatára van az Alkotmánybíróságnak hatásköre. E hatáskör gyakorlása a későbbiekben ekképpen rögzült. Az alkotmánybírósági vizsgálat előkérdésévé vált az, hogy valóban zárószavazás előtt álló javaslat került-e az Alkotmánybíróság elé. Végül a viták oda vezettek, hogy az 1998. évi I. törvénnyel megszűnt a törvényjavaslat előzetes vizsgálatának lehetősége. A történet érdekessége, hogy az Alkotmánybíróság az előzetes normakontroll hatáskörében utoljára ezen hatáskörének megszüntetése tárgyában járt el.
Tisztelt Országgyűlés! A most tárgyalt javaslat megoldást ad a fenti kérdésre: fő szabállyá teszi az előzetes normakontrollt. Az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata a javaslat szerint mint alkotmányos jog az alkotmánybírósági hatáskörök közé fog tartozni. Rendeltetése annak megelőzése, hogy a parlament alkotmányellenes törvényt alkosson. Ha a törvényjavaslat alkotmányossága már a törvényhozás folyamán vitás, az előzetes kontroll elejét veheti annak, hogy a már kihirdetett és a gyakorlatban alkalmazott jogszabály megsemmisítésre kerüljön. Ezzel védi a törvényhozó tekintélyét.
(13.00)
A javaslat a törvényeknek az alaptörvénnyel való összhangjának biztosítása érdekében a köztársasági elnök mellett lehetőséget biztosít az Országgyűlésnek is arra, hogy a törvény kezdeményezője az Országgyűlés elnöke vagy a miniszterelnök indítványára vizsgálatot kérjen előzetesen az Alkotmánybíróságtól. Erre a törvény elfogadását követően, de még a köztársasági elnök aláírása előtt kerülhet sor. Az Országgyűlés az előzetes normakontroll-indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak.
Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgyűlés a törvényt az alaptörvénnyel való összhang vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja alá és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet.
Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak bármely rendelkezését az alaptörvénnyel ellentétesnek tartja, és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatra nem került sor, a törvényt az alaptörvénnyel való összhang vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi. Abban az esetben az Alkotmánybíróságnak 30 napja lesz arra, hogy összevesse az alaptörvénnyel, hogy összhangban van-e azzal. Amennyiben a törvényt vagy annak bármely rendelkezését az alaptörvénnyel ellentétesnek találja, ennek elhárítása érdekében az Országgyűlés a törvényt újból megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. Az így elfogadott törvény vizsgálata az eredeti eljárásnak megfelelően újból kérhető, az Alkotmánybíróság ismételt döntésére 10 nap áll rendelkezésre.
Amennyiben a törvényt vagy annak valamely rendelkezését a köztársasági elnök nem tartja az alaptörvénybe ütközőnek, vagyis alkotmányossági vétóval nem él, de a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével mégsem ért egyet, politikai vétóval is élhet. Ez azt jelenti, hogy egy alkalommal kérheti a törvény vagy valamely rendelkezés megfontolását az Országgyűléstől. A köztársasági elnök politikai vétóra való joga az Országgyűlés által kezdeményezett vizsgálatot követően akkor is fennáll, ha a törvényt az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összhangban levőnek találta. Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.
Az Országgyűlés által megtárgyalt és elfogadott alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata ismételten kérhető az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de legkésőbb 10 napon belül határoz. Amennyiben a köztársasági elnök egyet nem értése folytán a visszaküldött törvényt az Országgyűlés módosítja, úgy a jogosultság az Országgyűlést, illetve a köztársasági elnököt a módosító rendelkezések tekintetében illeti meg.
Tisztelt Országgyűlés! A nép akaratának maradéktalan kifejeződését biztosítják a javaslatban megfogalmazott garanciális szabályok, vagyis aggály esetén még a törvény életbelépése előtt megteremthető lesz az alaptörvénnyel való összhang. Mindez a jogbiztonságot erősíti.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
