FARKAS ZOLTÁN
FARKAS ZOLTÁN
FARKAS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar közigazgatás alapvető egységének I. István király óta a második világháború végéig a hivatalos elnevezése szigorúan véve vármegye volt. De ennek szinonimájaként széles körben használták a megye szót is, sőt ez törvények és egyéb jogszabályok szövegében is előfordult. 1949-ben az alkotmány hivatalossá tette a megye megnevezést, ettől kezdve csak történeti megjelölésként fordulhatott elő a vármegye szó.
Békés vármegye egyike volt a legrégebbi vármegyéknek. A XI. század körül alapították, a vármegye neve megegyezett egykori székhelyével, a mai Békés városéval, amelyet az itteni földvárat birtokló Békés ispánról neveztek el. Békés megye mai határait a trianoni békediktátum és az '50-es megyerendezés során nyerte el, magába fogadva az egykori Arad, Csanád, valamint Bihar és Szolnok vagy Külső-Heves megye településeit. A magyar királyi vármegye a maga korában az egyik legszervezettebb közigazgatási intézmény volt. Tisztán közjogi jellegű, országos kiterjedésű és egyetemleges, azaz a közigazgatási ügyek minden ágára kiterjedő hatáskörű, kizárólagos középhatóság volt. A vármegye kormányhatósági jellege nálunk századokon át annyira előtérben állt, hogy idegen központi hatóságokkal szemben ez volt az egyetlen magyar állami szervezet. A királyi vármegye helyén úgy a XIII. század második felében mindenütt létrejönnek bizonyos önkormányzatra törekvő, önvédelmi szervezetek, a nemesi vármegyék. Ez 750 éves múltra tekint vissza. A vármegyék fontos szerepet játszottak a magyar államiság fennmaradásában, hiszen a török uralom alatt a megyei szervezetrendszer akkor is élt, amikor az ország nagy része elveszett.
2006-ban a szocialista-liberális kormány az említett hagyományokkal rendelkező megye, vagy ahogy az alaptörvény fogalmaz, vármegyerendszer felszámolását tűzte ki célul. A hagyományok, a megye mint közigazgatási egység fennmaradásáért emeltük fel szavunkat Békés megyében, és fogalmaztuk meg akkor gondolatainkat, hogyan is gondoljuk, képzeljük a megye vagy a vármegye jövőjét, hogyan képzeljük el azokat a célokat, amelyeket az ott élő emberek érdekében megvalósítani kívánunk. Ez így hangzik: érdekeket képviselni és védeni, értékeket őrizni és fejleszteni, a megye egészében gondolkodni és közszolgáltatni - a megye lakosságának érdekei mindenekelőtt.
Ha közszolgáltatásról beszélünk, akkor ez azt jelenti, hogy a feladatot közpénzből, a köz érdekében kell végezni. A megyei önkormányzatok mindezt törvényi kötelességből fakadóan teszik, és így a feladatra szánt forrásból nem képeznek nyereséget, nem finanszíroznak egyéb tevékenységet - kötelességből, alázattal, az emberek érdekében. A megyei önkormányzatok a lokális felelősségvállalókat összefogva, koordinálva, egész megyére kiterjedő felelősségvállalással végzik feladataikat a lakosság érdekében. A településeken megvalósuló lokális gondoskodás mögött és mellett egy stabil vármegyerendszer szolgálhat és jelenthet biztonságot, Békés megyében szociális ellátás keretében több mint 2500 főnek, gyermekvédelemben sajnos közel 700-nak. Oktat-nevel 5600 diákot, egészségügyi rendszerében a fekvőbeteg-ellátásban 45 ezer beteget/év és közel 1 millió főt/év a járóbeteg-ellátásban lát el, biztosítja mindazokat a kultúrához jutási lehetőségeket, ami a kötelező feladatban elő van írva. Abban bízunk, és azt szeretnénk, ha az alaptörvény ugyanezeket a jogokat biztosítaná a megyének, a települési rendszereknek és az önkormányzatiságnak, amelynek komoly hagyományai vannak, és a hagyományokat őrizni kell.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Az elnöklő Balczó Zoltánnak szeretném átadni a Békés megye krónikája című könyvet abból azért, hogy megismerje Békés megye ezeréves történetét.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
