HABIS LÁSZLÓ
HABIS LÁSZLÓ
HABIS LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az új alaptörvény kapcsán élénk vita bontakozott ki arról, hogy a Magyarországra kötelező nemzetközi jogi szabályok és a magyar jog közötti összhang biztosításának kötelezettsége hogyan érinti a magyar önrendelkezést és a magyar értékrendet.
Ebből kiindulva fel kell tennünk a kérdést: az új alaptörvény tervezete mennyiben feleltethető meg az önkormányzati rendszer tekintetében a nemzetközi egyezményeknek, és az európai hagyományoknak, illetve alapértékeknek? Ennek természetesen különös aktualitást ad, hogy napjainkban az érdeklődés középpontjában áll az önkormányzatok működése. Le kell szögeznünk: a helyi demokrácia társadalmi érték. Fontos alapelv, hogy a döntések az érintettekhez a lehető legközelebb szülessenek meg, az államrendszeren belül ott, ahol a szükséges szakértelem és az erőforrások rendelkezésre állnak.
Az elmúlt évek káros gyakorlata volt, hogy az önkormányzatoknak folyamatosan többletfeladatokat adtak anélkül, hogy a fenntarthatóság szempontja érvényesült volna. Számos ágazati-szakmai szabályozás kezelhetetlen többletterheket ró a településekre, a sokat emlegetett dereguláció, a jogi szabályozási környezet ésszerűsítése és átláthatóvá tétele elmaradt. A folyamatos forráskivonás mára több területen kezelhetetlen helyzetet teremtett. Viták övezik az önkormányzatok törvényességi felügyeletét, gazdálkodásuk ellenőrzését, hitelfelvételük szabályozását, az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztást a legfontosabb közszolgáltatások tekintetében.
Nézzük meg azt, hogy a helyi önkormányzatok európai chartájáról 1985-ben született egyezményhez való csatlakozási szándékunk, amelyet 1990-ben jelentettünk be, illetve amely chartát 1997-ben törvénnyel is kihirdettünk, milyen alapelveket és milyen értékeket fogalmaz meg.
A charta preambuluma abból indul ki, hogy Európában közös az örökség, vannak közös elvek és eszmék, amelyeket védeni és érvényesülésüket elősegíteni szükséges. Ennek figyelembevételével hozták létre a megállapodást a közigazgatás terén, mégpedig abból kiindulva, hogy a helyi hatóságok a demokratikus kormányzás alapintézményei; abból is kiindulva, hogy az állampolgárok közügyekben való részvételi joga egyike az Európa Tanács minden tagállama által elfogadott demokratikus elveknek; illetve abból a meggyőződésből kiindulva, hogy e jog a legközvetlenebbül helyi szinten gyakorolható.
A tényleges felelősséggel rendelkező helyi hatóságok biztosítanak egyszerre hatékony és az állampolgárhoz közel álló igazgatást. Az aláíró országok tudatában vannak annak, hogy a helyi önkormányzat védelme és megerősítése a különböző európai országokban fontos hozzájárulás a demokratizmus és a hatalom decentralizálása elvein alapuló Európa kialakításához. Illetve megerősítették azt, hogy a demokratikus döntéshozó testületek által támogatott hatáskörök és ezek gyakorlásához és működéséhez szükséges eszközök felett széles körű autonómiával rendelkező helyhatóságokra van szükség.
Tisztelt Országgyűlés! A chartában foglalt alapelveknek és követelményeknek Magyarország leendő új alaptörvénye mind szellemében, mind a tételes jogi szabályozást illetően eleget tesz, megfelel a következők szerint. A chartában a helyi önkormányzás elvét az alkotmányban is el kell ismerni. Az alaptörvény öt cikken át rendelkezik a helyi önkormányzatokról.
A nemzetközi szerződés rögzíti az önkormányzatok önálló szabályozási és igazgatási hatáskörét. Az alaptörvény tervezete kimondja, hogy a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot, önállóan igazgat. A nemzetközi megállapodás abból indul ki, hogy az önkormányzati jogokat olyan testületek gyakorolják, amelyeknek tagjait egyenlő, közvetlen és általános választójogon alapuló szabad és titkos szavazással választják.
Az alaptörvény szerint a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választásokon választják.
(9.30)
A charta kimondja, hogy a helyi önkormányzatok alapvető hatáskörét és feladatait alkotmány vagy törvény rendezi. Nos, az alaptörvény 34. cikke rögzíti, hogy a helyi önkormányzatok részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A nemzetközi egyezmény szerint a helyi önkormányzatok maguk határozhatják meg belső igazgatási felépítésüket. Az alaptörvény kimondja, hogy a képviselő-testület bizottságot választhat és hivatalt hozhat létre, továbbá hogy a helyi önkormányzat határozza meg szervezeti és működési rendjét. A charta szerint a helyi önkormányzatok államigazgatási felügyeletét csak az alkotmányban vagy törvényben meghatározott esetekben és eljárás szerint lehet gyakorolni. Az alaptörvény rögzíti, hogy a kormány a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. Ezt egyébként az alaptörvény egyik cikke részletesen is kifejti.
A charta szerint a helyi önkormányzat pénzügyi forrásainak az alkotmányban és a jogszabályokban meghatározott feladataikkal arányban kell állnia. Az alaptörvény tervezete azt tartalmazza, hogy a helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult. A charta értelmében a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásainak legalább egy részét olyan helyi adók és díjbevételek teszik ki, amelyek mértékének meghatározására jogszabályi keretek között e szerveknek van hatáskörük. Az alaptörvény szerint a helyi önkormányzat dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről. A charta kifejezi a helyi önkormányzatok jogát más önkormányzatokkal való együttműködésre, társulásra, érdekvédelmi szövetségben való részvételre. Az alaptörvény biztosítja, hogy a helyi önkormányzat szabadon társulhat más önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezeteknek.
A charta számos olyan egyéb követelményt is tartalmaz, amelyet Magyarországon nem az alkotmány, hanem más törvények, így az önkormányzati, a köztisztviselői, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, továbbá a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvények garantálnak. Ilyen követelmények például a területi integritás, a magasan képzett köztisztviselők alkalmazása, a költségtérítéssel kapcsolatos kérdések tisztázása, vagy éppenséggel az összeférhetetlenségi szabályok megalkotása.
Tisztelt Országgyűlés! Hallatlanul fontosnak tartom, hogy az új alaptörvény kellő jelentőséget tulajdonít annak, hogy a helyi önkormányzatok a lakosság érdekében a közügyek jelentős részét saját hatáskörben intézhessék; erősíti azt az alapelvet, hogy a közfeladatokat lehetőleg az állampolgárokhoz legközelebb álló igazgatási szerveknek kell megvalósítaniuk. Ezt az egri önkormányzatban az elmúlt húsz évben végzett munkám valamennyi tapasztalata mondatja velem.
Magyarország új alaptörvényének a helyi közhatalommal, a helyi önkormányzatok szabályozásával kapcsolatosan gondolataimat egy Tamási Áron-idézettel szeretném zárni: “A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége.”
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
