SZÉKYNÉ DR. SZTRÉMI MELINDA
SZÉKYNÉ DR. SZTRÉMI MELINDA
SZÉKYNÉ DR. SZTRÉMI MELINDA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Wass Albert írta: “A hazaszeretet ott kezdődik, amikor egymást szeretik azok, akik egy hazában élnek. De ezt olyan nehezen értik meg az emberek.” Nagy történelmi sorsfordulók idején, nehéz időszakokban azonban eddig mindig megértették elődeink, ilyenkor sikerült a legpontosabban megfogalmazniuk közösségi érdekeiket, s mindezt egyre erősödő közmegegyezéssel jogszabályokban tudták rögzíteni, majd a gyakorlatba ültették. Talán nem túlzó a párhuzam, ha a mai helyzetet hasonlónak érezzük ezekhez a korszaknyitó mérföldkövekhez. A mai társadalmi, anyagi és erkölcsi válságból csakis ezen üzenet felismerése, az összefogás, a jövő nemzedékek iránt érzett felelősség és valódi, mély megújulást eredményező jogalkotás, egy új reformkor jelenthet kiutat. Büszke vagyok arra, hogy magam is aktív részese lehetek ennek a folyamatnak. Piciny fogaskerék ugyan ebben a gépezetben, mégis megtiszteltetés számomra, hogy választóim jóvoltából képviselhetem őket egy olyan alkotmányozási folyamatban, amikor ki is mondjuk: merjük vállalni, hogy magyarok vagyunk. Merjünk felelősséget vállalni egymásért és hazánkért, merjünk a jövő emberei lenni.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az alkotmány-előkészítő eseti bizottság tagjaként alkalmam volt megismerni azt a nagy számú beérkezett javaslatot, amelyet a legkülönbözőbb szervezetek, intézmények, csoportok, magánszemélyek küldtek be a bizottság megkeresésére az előkészítés fázisában. Ezért is furcsállom azokat a képviselőkhöz eljuttatott észrevételeket - mint például a minap a Pedagógusok Szakszervezete nyílt levelét -, amelyek arról beszélnek, hogy elmaradt az alkotmány szakmai előkészítése, nem volt társadalmi párbeszéd, nem volt mód a választói vélemények tényleges megismerésére. Az elmúlt hetekben, hónapokban igen sok megkeresés, értékes javaslat, kritikai észrevétel jutott el hozzám a saját választókerületemben élőktől is. Találkoztam civil szervezetek képviselőivel, településvezetőkkel, idős emberekkel és fiatalokkal egyaránt, akik fontosnak tartották elmondani véleményüket a készülő alkotmánnyal kapcsolatban. A vélemények sokféleségéből egy dolog markánsan kirajzolódott: olyan alkotmányra van szükség, amelyet magukénak éreznek az emberek, részben azáltal, hogy az ő elképzeléseik is benne foglaltatnak, mert meghallgattuk őket, részben azáltal, hogy róluk, hozzájuk szól, nem valami elvont fejtegetés. Mint ahogy a magukénak érzik a nők negyvenéves munkaviszony utáni nyugdíjáról szóló döntést a szilaspogonyi asszonyok, mert az ő kérésüket is teljesítette az Országgyűlés a törvény megalkotásával. Olyan alkotmányra van tehát szükség, amelyből mindenki azt érzi, hogy jó ehhez a nemzethez tartozni, de ez felelősséget, kötelezettséget is jelent; hogy mindenkinek fontos szerepe van ebben a közösségben; hogy felemelő és fontos az e közösséghez tartozás, a nemzettudat, amelyet nemzedékek sorából igyekeztek módszeresen kiölni, de elpusztítani nem tudtak, mert mindig voltak őrzők a strázsán, akik megőrizték és továbbadták a jövő nemzedékeknek a határokat nem ismerő nemzettudatot. S ebben az őrzésben nagy szerepe volt és lesz a családnak, az iskolának, az anyáknak és a pedagógusoknak, akik talán az átlagnál jobban érezzük a jövő nemzedékek iránti felelősséget.
Tisztelt Képviselőtársaim! A mi vidékünkön különösen fontosnak tartják az emberek a szociális biztonság megfogalmazását az új alaptörvényben; a múlt-jelen-jövő kölcsönhatását megteremtő gondoskodást, gondoskodást a gyermekeinkről, de gondoskodást a szüleinkről is.
(14.30)
A szülőkről való gondoskodás kitételével, úgy érezzük, véget vet az új alaptörvény a szocializmus évtizedei tudatos család- és falurombolásának. Salgótartján térségében különösen érzékelhető volt ez a tendencia, amikor a többgenerációs, falusias környezetben élő családokat városi dobozlakásokba terelték, szétszakítva a nagycsaládokat, elnéptelenítve a falvakat, elszigetelve az embereket egymástól.
(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A család erős alkotmányos védelme garancia lehet annak a folyamatnak a megállítására is, amelyet Magyarország demográfiai helyzete mutat. A gyermekek számának csökkenése kétségbeejtő jövőképet fest Salgótarján térségében is. A születések száma a '90-es évekhez képest felére csökkent, az óvodáskorú gyermekek száma városunkban tíz év alatt közel 600 fővel lett kevesebb. Az öregedési index, a 14 éven felüliekre jutó időskorúak aránya 1990-ben még 67 százalék volt Nógrád megyében, ez a szám mára 123 százalékos lett. Mindent meg kell tennünk tehát annak érdekében, hogy a gyermekvállalás és a gyermeknevelés kiemelt figyelmet kapjon Magyarországon. Ugyanakkor a mi vidékünkön az aránytalanságok elkerülése érdekében a gyermekek utáni szavazati jogot nem javasolják támogatni választóim.
Tisztelt Képviselőtársaim! Településvezetőként egyértelműen állíthatom, hogy az elmúlt évek vesztesei az önkormányzatok voltak. Ezért is fontos tisztázni az állam és az önkormányzatok kapcsolatát, újra kell gondolni a helyhatóságok jogait és kötelezettségeit és főleg finanszírozási kereteit. A készülő sarkalatos törvényben érdemes átgondolni a településtípusok szerinti differenciált feladat- és hatáskör-telepítést.
Tisztelt Országgyűlés! Képviselői felelősségünk olyan törvényeket alkotni, amelyek az emberekről, az emberekhez szólnak. Most itt a nagy lehetőség előttünk, és akkor hiszem, hogy túlzás nélkül mondhatjuk mi is az erdélyi géniusszal, Bolyai Jánossal: a semmiből egy új, más világot teremtettünk.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
