DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy fontos, megkerülhetetlenül lényeges részét képezi annak a folyamatnak, amit az alaptörvény vitája jelent.
Egyrészt nagyon örülünk a Jobbik-frakció nevében annak, hogy végre a kormánykoalíció rádöbbent arra hosszú idő, sok-sok érvünk után, hogy ami itt folyhat a Házban, az nem nevezhető alkotmányozásnak, hanem csak és kizárólag alaptörvény megalkotásában lehet gondolkodni, és alaptörvény megalkotása esetén érvényesülhet az az elvárás, amit már oly sokszor kifejtettünk a vita során, amely szerint a történeti alkotmányunk egészének az érvényre juttatásában csupán egy elem lehet az alaptörvény megalkotása, ami egyrészt a jogfolytonosság biztosításának garanciáját adja, és egyben intézményrendszerében jogok és kötelezettségek foglalatában a modern kor követelményeinek megfelelően újra tudja éleszteni a Szent Korona-tan elveit.
(17.50)
Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy fontos felvetést tartalmaz, mégpedig azt a kérdést kell igazából kitárgyalnunk ennél a napirendi pontnál, hogy helyes-e egyáltalán az alaptörvény elfogadása körében az 1949. évi XX. törvényben foglalt felhatalmazásra hivatkozni. Ugyanez a probléma köszön vissza az alaptörvény-javaslat zárórendelkezései között; ott is az elfogadás felhatalmazó rendelkezését az egyébként a Nemzeti hitvallásban nagyon helyesen érvénytelennek tekintett 1949. évi XX. törvény rendelkezésére alapítja. Ez feloldhatatlan ellentmondás. Azt üdvözöljük, hogy a kormánytöbbség elindult az úton a javaslat ilyen tartalmú kialakításával a történeti alkotmány teljes körű helyreállítása felé, azonban mégiscsak megállt félúton, mert az elfogadáshoz szükséges legalitási környezetet ugyanakkor arra a helyesen érvénytelennek tekintett alkotmányra alapozza, amely szükségképpen nem lehet legitim forrása egy teljes körű joghelyreállítást vállaló országgyűlési határozathozatalnak.
Éppen ezért nem kerülhető meg az a kérdés, hogy ezek után mi lehet a helyes megoldás, mi a feladvány megoldása, hiszen - nagyon helyesen - tagadjuk az 1949. évi XX. törvény, a kommunista alkotmány érvényességét, ez nagyon helyesen kimondásra kerül a Nemzeti hitvallásban, de akkor mi lehet a forrása a legalitási és a szükséges jogszabályi hierarchiában elhelyezhető, kellő felhatalmazást adó forrása az alaptörvény elfogadásának.
Meggyőződésem szerint egy olyan önálló jogszabály alkotására volna szükség, amely erre a specialitásra tekintettel van. Ennek a jogszabálynak a megalkotásánál viszont egyértelműen vissza kellene nyúlni a korábbi jogrendünk egyik sarkalatos és jelentős törvényéhez, amellyel egyértelművé tennénk, hogy miért nem eredhet, még felhatalmazási szinten sem rögzülhet az alaptörvényben vagy a jogalkotási törvényben az 1949. évi XX. törvény. Ez a lehetőség benne rejlik a történeti alkotmányunk részét képező 1790-91. évi X. törvénycikkben, más néven a függetlenségi törvényben, amely szerint Magyarországot a tulajdon törvényei és szokásai szerint, nem pedig más tartományok módjára igazgatandó és kormányzandó országnak kell tekinteni.
Ez lehet az a jogforrási alap, amire hivatkozással egy, kifejezetten az alaptörvény elfogadására szabott önálló jogszabályt elfogadnánk. Ez tenné egyértelművé, hogy a ránk oktrojált és utána minket gyarmati tartományként kezelő, a kommunista érában született alkotmány még hivatkozási forrásként sem rögzülhet a magyar jogrendben. Éppen ezért a most előterjesztett megoldás formálisan ugyan helyesnek mondható szándékában, de tartalmában azért nem fogadható el mégsem helyesnek, mert az 1949. évi XX. törvényre hivatkozva kívánja beilleszteni a jogalkotás rendjébe az alaptörvényt.
Azt is el kell mondani, a másik nagyon fontos, sarkalatos kérdése az alaptörvény elfogadásának - amit módosító indítvánnyal be is terjesztettünk -, hogy a most elfogadandó alaptörvény csak és kizárólag népszavazási megerősítéssel juthat el a megfelelő szintre, csak akkor nyerheti el azt a legitimitási erőt, amellyel a vele szemben támasztott elvárásoknak megfelel, és amellyel a módosító indítványaink elfogadása után elnyerheti azt a formát, amellyel méltó lehet arra a történelmi feladatra, amire szánták, szánjuk. Ennek megfelelően ez a javaslat tehát ebben a formájában nem fogadható el, és mindenképpen pontosításra szorul.
Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
