HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy új korszak kezdődik, és ennek a startköve az új alkotmány. Mindenki meghívott erre, és aki nem vesz részt, az ebből az új korszakból zárja ki magát. Részt vettek civilek, független szakemberek, intézmények vezetői, és közel egymillió magyar ember mondott véleményt. Akik kimaradtak, az csak két párt. És ahogy elhallgattam az előbb a hozzászólásukat, az egyiknek nem volt mondanivalója az alkotmányról, a másik viszont néhány tévedést tartalmazó megjegyzést tett, és megmaradt az ő szűk körén belül.
Ha megengedik, mielőtt az alkotmány módosító javaslatairól szólnék néhány szót, helyezzük el ezt a törvények sorában. Életünket írott és íratlan törvények irányítják. A természet törvénye íratlan törvény, amit felismerhetünk, bár nem mi alkotjuk. Biztos törvények ezek, módosításra nem szorulnak, és koherenciazavart sem tartalmaznak. A lelkiismeretünkbe írt törvény is íratlan törvény, ezt is képesek vagyunk felismerni. A közösségek hagyományai is valamiképpen íratlan törvénynek számítanak. De vannak írott törvények, és ezek között az alkotmány az első.
Ha a többi törvényt valamiképpen életünk mozgásterének kerítéseként értelmezzük, akkor az alkotmány nem más, mint ennek a tartóoszlopa. Mi az, ami kikerült, és mi az, ami most bekerült ebbe az alkotmánytervezetbe? Engedjenek három vagy négy ilyen kérdést. Az első a családi szavazati jog. Kétségtelen, amikor ez a kérdés felvetődött, kevesen gondoltuk, hogy valóban benn marad az alkotmányban, és most az emberek véleménye szerint úgy tűnik, hogy ki fog kerülni. Mi volt az értelme ennek a vitának? Nyilvánvalóan az, hogy a társadalom elöregedik, a kampányban minden parlamenti párt az idősek, a nyugdíjasok szavazatára számít, és gyakorlatilag kimarad abból a vitából a jövő, a családok szempontja. Valamilyen módon ezt majd kezelni kell. Most nagy valószínűséggel kikerül az alkotmányból, de ezzel a családok és a szavazati jog kérdése nincs megoldva. Ez a későbbi idő feladata lesz.
Valószínűleg bekerül, ami eddig ilyen hangsúllyal nem volt meg, a termőföld és a vízkészlet védelme. Nyilvánvaló, hogy ez is a magyar emberek többségének igényével találkozik, hiszen két olyan kincsünkről van szó, amit nem veszíthetünk el. A termőföld a Kárpát-medencében és az a nagyszerű vízkészlet, amivel rendelkezünk, nemzeti kincs, amit védeni kell. És ha minden politikai erőnek nincs is érzéke ehhez, a magyar emberek józansága ezt szóvá tette, be kell hogy kerüljön az alkotmányba.
És végül egy olyan kérdés, ami nagy vitát vált ki, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kérdése. Ez egy kegyetlen büntetés, ezt mindenki látja. Viszont sokkal kegyetlenebb az, amit az elítéltek elkövettek. Általában többszörös gyilkosságért, de mindenképpen olyan tettért róják ki ezt, ami a társadalmat súlyosan veszélyezteti. Vagyis a társadalmat kell megvédeni azoktól, akik ezeket a tetteket elkövették. Ezért ez az intézmény, ami jelenleg is szerepel a Btk.-ban, megerősítést kell hogy kapjon az alkotmányban. Ez az emberek elsöprő többségének a véleménye.
Reményeink szerint ez olyan alkotmány lesz, amely a teljes nemzet, minden magyar ember alkotmánya, még akkor is, ha két párt ennek az alkotási folyamatában nem vállalt részt, kimaradt. Azt kívánom, hogy szülessen meg itt a képviselők többségével ez az alkotmány, ami utat mutat a magyar jövőnek.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
