ORBÁN VIKTOR
ORBÁN VIKTOR
ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Azért kértem szót a mai napon, mert fontos ponthoz érkeztünk Magyarország megújulásában és a megújuláshoz nélkülözhetetlen alkotmányozási munkában: lezárult ugyanis az új alkotmány létrehozásának egyik leglényegesebb fejezete, a nemzeti konzultáció. Felszólalásom beszámoló és jelentés az alkotmányozási konzultációról.
Tisztelt Ház! Egy hosszú folyamat érte el csúcspontját, egy, a mindennapi életből, az emberektől induló kezdeményezés küzdött ki polgárjogot magának Magyarországon a közélet legmagasabb szintjén is, és ezzel meggyőződésem szerint hozzájárult Magyarország megváltozásához. Új politikai kultúrát is teremtett, amelyben az emberek akarata földrengésszerű változásokat képes véghez vinni. Jóllehet az új alkotmány ügyében idén indítottunk országos konzultációt, maga a nemzeti konzultáció mint mozgalom nem most született, hanem hét esztendővel ezelőtt. Az első jelentős megmutatkozását 2004 tavaszán nemzeti petíciónak neveztük el. Petíció, azaz felszólamlás; felszólamlás alulról a fölül lévők, a hatalmat gyakorlók, a befolyással rendelkezők felé, s ha kell, ellenében. A korán kelők, a minden reggel munkába indulók, a tisztességgel gürcölők felszólalása volt ez a spekuláns milliárdosokkal, a pénzarisztokratákkal és a hatalommal visszaélő politikusokkal szemben.
Ebből, ebből a nemzeti petícióból nőtt ki a nemzeti konzultáció, amely mára a közéleti részvétel új formájává vált Magyarországon. Sok millió magyar vett részt 2004 óta ebben a mozgalomban, a nemzeti petícióban, a 2005-ös nemzeti konzultációban, a 2009-es gazdasági konzultációban, amely a változás programjának kidolgozását alapozta meg, és a mostani alkotmányozó konzultációban.
(13.10)
Az eddigi és a mostani konzultációk során több millió kérdőívet, aláíróívet töltöttek ki az emberek, és akkor még nem beszéltünk a konzultációs rendezvényekről és személyes találkozásokról. Azt hiszem, minden kockázat nélkül elmondhatjuk, hogy más, hasonló nagyságrendű mozgalom nem volt Magyarországon az elmúlt 20 évben. A nemzeti konzultáció, tisztelt hölgyeim és uraim, azért jelentős társadalmi eredmény, mert a magyarság öntudatának és közösségtudatának újjászületését hozta magával.
Végül is csodával határos dolog az, hogy a magyarok két világháború, az ország megcsonkítása, 40 év katonai megszállás és diktatúra és végül 20 év átmeneti korszak után képesek voltak eljutni oda, hogy ismét higgyenek abban, hogy a saját kezükbe kell venni a sorsukat, bele kell szólniuk a jövő alakításába, részt kell venniük az ország megújításában. Ez a hit nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy a magyarok demokratikus forradalmat vigyenek végbe. Nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy megdöntsék a hatalommal visszaélők politikai berendezkedését, és helyette a nemzeti együttműködés rendszerét hozzák létre.
Ennek a hitnek nagy szerepe van azokban a komoly eredményekben, amelyeket az elmúlt tíz hónapban mi, magyarok közösen elértünk a pénzügyi függetlenségünk visszaszerzésétől a politikai osztály megfelezésén át az új adórendszerig. Ez a hit erőt és eszközöket adott a magyaroknak ahhoz, hogy az országnak 62 év után végre erős és magyar alkotmánya lehessen. Olyan alkotmánya, amely a nemzeti konzultáció által teremtett új politikai kultúra szellemében születik.
A nemzeti konzultáció ereje nagymértékben járult hozzá, hogy lezárjuk azt a korszakot Magyarországon, amikor a kormányok, az ország vezetői az emberek akaratát figyelemre sem méltatták, a megkérdezésük nélkül döntöttek róluk, a jövőjükről. Ezt a korszakot, amelyben akár jó, akár rossz szándékkal, de szűk klikkek által kitervelt és sokszor csak magánérdekeket szolgáló diktátumokkal kormányozták az országot, fölváltja egy másik. Arra is érdemes emlékeznünk, hogy az eddigi átmeneti alkotmány is úgy született meg 1989-ben, hogy abba az embereknek lényegében semmilyen beleszólása nem volt, és demokratikusan választott parlament sem állt mögötte.
Az előző korszak kormányaival ellentétben, tisztelt Ház, mi megkérdeztük az embereket, akik hangosan és határozottan válaszoltak. Hitet tettek a megújulás mellett. Kifejezték, mégpedig elsöprő egyetértéssel, hogy megújulást akarnak, változást akarnak, és gyökeresen meg akarják újítani Magyarországot a maguk, és ami lényeges, az eljövendő nemzedékek számára. Ezért, tisztelt Ház, jómagam és a kormányom mindenkor ki fogunk állni a nemzeti konzultáció mellett és azok mellett, akik maguk akarják alakítani a jövőjüket. Ki fogunk állni az emberek akaratáért a trükköző milliárdosokkal és a hatalommal visszaélőkkel szemben.
Tisztelt Ház! A nemzeti konzultáció másik nagy sikere a magyarok egyetértésében mutatkozik meg. Azáltal, hogy az emberek az elmúlt években egyre többször és egyre erőteljesebben hallatták a hangjukat, olyan összhang alakult ki a legfontosabb és alapvető ügyekben, ami a magyarságra korábban nemigen volt jellemző. Sőt, inkább az ellenkezőjét szokták mondani rólunk mások és mi magunk is. Az alkotmányozási kérdőívek, a beérkezett válaszok azonban világosan megmutatták, hogy sokkal több bennünk a közös, sokkal több köt össze bennünket, mint ami szétválaszt.
Szembetűnő, hogy az elmúlt 20 év hányattatásai során letisztultak a közös értékeink, jól látszik az is, hogy mi, magyarok most már meg akarunk végre állapodni, le akarunk horgonyozni a saját közös értékeink mellett. Olyan igazi közösségben szeretnénk élni, amely egységesen és határozottan kiáll a közös értékeiért és az értékeit kifejező közös céljaiért.
Tisztelt Ház! A válaszadók 91 százaléka ért egyet abban, hogy a megújuló Magyarországon az alapvető kötelességeink ugyanolyan fontosak, mint az alapvető jogaink, tehát azokat is deklarálni kell az alaptörvényben. Szintén több mint 90 százalékos egyetértés van abban, hogy a legfőbb közös értékeink számára - mint a család, a rend, az otthon, a munka és az egészség - kiemelt alkotmányos védelmet kell biztosítanunk.
Ugyanekkora többség ért egyet abban, hogy a jövő nemzedékek iránt valamilyen formában alkotmányos kötelezettséget kell vállalni, vagyis alkotmányos garanciákra van szükség a jövő nemzedékek érdekeinek védelmében. Ez az egyetértés kiterjedt konkrétan arra is, hogy egyik generáció sem élheti föl a következő nemzedékek jövőjét, ezért alkotmányosan korlátozni kell az állam mindenkori eladósodásának mértékét.
Bár jómagam is azok közé tartozom, akik úgy vélik, hogy a gyermekvállalás felelősségét elismerő plusz szavazati jog segíthetne például a népességfogyás lassításában és megállításában, a válaszokból kiderül, hogy az emberek jelentős többsége ezt nem támogatja, más megoldást várnak erre a problémára. Annál inkább támogatják viszont azt a gondolatot, hogy a gyermeknevelés olyan közcélú és közhasznú vállalkozás, aminek költségeit nem szabad adóval sújtani.
A magyarok, tisztelt Ház, elszántak abban is, hogy a trükközést kiszorítsuk a közpénzek felhasználásából. Szinte egyhangú elvárás az, hogy ne lehessen a magyar adófizetők pénzét például off-shore cégeken keresztül eltüntetni, ahogy ez az előző korszakban napi gyakorlattá vált. (Taps a kormánypárti, az LMP-s és az MSZP-s padsorokban.)
(13.20)
Fontos mozzanat az is, hogy az emberek ragaszkodnak a nemzeti öntudathoz, ragaszkodnak a nemzet határon kívül élő részeihez. Egyetértenek abban, hogy a határon kívül élő magyarság a nemzet teljes értékű része, a velük való nemzeti összetartozás értékét bele kell foglalni Magyarország új alaptörvényébe. Ebből is látszik, tisztelt Ház, mekkora utat tettünk meg nemzeti öntudat és egység tekintetében az elmúlt néhány évben. Mindenki emlékszik, honnan indultunk.
Egységes, tisztelt Ház, a magyarok álláspontja természeti környezetünk, sajátos természeti értékeink megóvását illetően is. Ezen a téren is messzire jutottunk Bős-Nagymaros óta.
Tisztelt Ház! Jóformán nincs olyan, aki ne értene egyet azzal, hogy szükségünk van a nemzeti vagyon, azon belül is a termőföld és a vízkészlet alkotmányos védelmére. A magyarok minden eddiginél hangosabban és határozottabban megüzenték, hogy Magyarország nem eladó, a magyar föld és a magyar víz nem eladó, sem most, sem később. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! A magyarok rendet akarnak az élet minden területén. Ez is teljesen egyértelmű. Az emberek kinyilvánították, hogy a törvénynek a törvénytisztelőket kell védeni, és a bűnözőkkel szemben sokkal szigorúbban kell fellépni. Elég volt a bűnözők mentegetéséből! A válaszadók 94 százaléka akarja azt, hogy indokolt esetben a bíróságok szabjanak ki tényleges életfogytiglani szabadságvesztést. Hasonló egyetértés van abban is, hogy a törvényeknek mindenkire vonatkozniuk kell, és itt nincs kivétel. Alkotmányos garanciát akarnak arra, hogy mindenkinek a felelőssége számon kérhető legyen. Összegezve mindezt elmondhatjuk, hogy alapvető és konkrét kérdéseket tettünk fel az embereknek a nemzeti konzultáció során, és mint látjuk, a válaszok minden kérdésben kivételesen nagy egyetértést mutatnak.
Tisztelt Ház! Én is úgy gondolom, ez a széles körű egyet akarás a legfőbb erőforrása Magyarország megújulásának. Ez az egyetértés és egység kell ahhoz, hogy sikeresen megvalósítsuk mindazokat a mélyreható változásokat, amelyek hosszú távra meghatározzák az ország jövőjét, nemcsak a mi számunkra, hanem a következő nemzedékek számára is. Összességében tehát azt jelenthetem önöknek, hogy a magyarok a visszaküldött kérdőívekből kiolvashatóan felelősséget éreznek a jövő iránt, bele akarnak szólni annak alakításába, erősek és elszántak a tekintetben, hogy saját kezükbe vegyék a sorsukat. Mindezen felül pedig egységesek abban, hogy milyen Magyarországon akarnak élni, milyen jövőt akarnak építeni, és azt milyen közös értékek alapján képzelik el.
Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Biztos vagyok abban is - és ezt mutatják a válaszok -, hogy amikor mi, magyarok nagy levegőt veszünk és belefogunk ebbe a hatalmas vállalkozásba, Magyarország megújításába, ugyanaz a cél lebeg a szemünk előtt. Azt akarjuk, hogy Magyarország végre az a hely legyen, ahol a magyar emberek az elsők, ahol mindenki biztonságban érezheti magát, ahol mindenkinek lehetősége van boldogulni és sikeressé válni.
Tisztelt Ház! A nemzeti konzultáció sikere azt jelenti, hogy az új alkotmány az egész nemzet alkotmánya lesz, hiszen a magyarok akarata és véleménye érvényre jut benne. Érvényre jut a választásokon kialakult kormányzati és parlamenti felhatalmazás által, és érvényre jut, mégpedig konkrét részletekbe menően a nemzeti konzultáció által. Ezért az új alkotmány kivételesen erős alaptörvény lesz.
Szeretném megköszönni mindenkinek, hogy részt vett a nemzeti konzultációban, és felelősségteljesen hozzájárult, hogy Magyarországnak végre erős és végleges alkotmánya legyen. Olyan gránitalap, amelyre a magyar jövő sikereit, egy sikeres Magyarországot tudunk felépíteni. Nincs más hátra, tisztelt képviselőtársaim, mint itt az Országgyűlésben véghez vinni azt, amit az emberek akarnak. Mindazt, ami nincs még benne a tervezetben, de az emberek elsöprő egyetértéssel javasolták, bele kell foglalni, és mindazt, ami benne van a tervezetben, de az emberek nagy többsége nem akarja az alkotmányban látni, ki kell venni belőle. Itt és most fölkérem ezért tisztelt képviselőtársaimat, hogy tegyünk eleget a választók akaratának, támogassuk azokat a módosító javaslatokat, amelyek révén a nemzeti konzultáció eredménye maradéktalanul és pontosan belekerül az alkotmány végleges szövegébe.
Külön köszönetet szeretnék mondani a korábbi házelnöknek, Szili Katalinnak, aki komoly és odaadó munkát végzett a nemzeti konzultáció során, kiállt választói és az egész ország mellett. Sajnálatos, de vannak olyanok, akiknek tíz hónap sem volt elég, hogy elfogadják a magyar választók döntését és akaratát, továbbra is makacsul ellenszegülnek a változásnak, ellenszegülnek a megújulásnak, amire pedig a magyarok tavaly világos megbízást adtak. Azok, tisztelt Ház, akik tudatosan és előre elhatározottan kivonják magukat ebből a munkából, elárulják a szavazóikat, hátat fordítanak nekik; nem hajlandók azokat az értékeket és érdekeket megjeleníteni az előttünk álló vitában, amelyek képviseletével a választóik megbízták őket. Ezért nekünk, akik viszont itt vagyunk és részt veszünk az új alaptörvény megalkotásában, különleges felelősségünk van most abban, hogy minden magyar ember érdekét igyekezzünk szem előtt tartani, azokét is, akik választott képviselőiken keresztül nem tudják hallatni itt a hangjukat. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Arra kérem önöket, álljunk ki minden magyar emberért, függetlenül attól, hogy milyen pártra voksolt, hogy ennek a megnőtt felelősségnek a tudatában végezzük tovább az alkotmányozás munkáját, amihez sok sikert kívánok mindannyiuknak.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Nagy taps a kormánypártok soraiban.)
