GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A katasztrófahelyzet meghosszabbításával kapcsolatban azt szeretném elmondani a frakciónk nevében, hogy az lenne most már a jó, hogyha a helyzet abban a térségben normalizálódna. Ha indokolatlanul tartjuk fenn a katasztrófahelyzetet, amiről nyilván megoszlanak a szakértői vélemények a tározó kapcsán, az elég komoly terhet jelent az ott élőknek. A másik, hogy a katasztrófahelyzet olyan speciális helyzetbe hozza az ott intézkedő kormányzati szerveket, hogy bizonyos kártalanítási, kártérítési ügyekben is elég speciális eljárási módokat alkalmaznak, ami, azt gondolom, időnként helyes.
(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Szeretném hangsúlyozni, hogy az ott élők és szerintem valamennyien értékeljük azt a munkát, ami a katasztrófa konkrét elhárítása kapcsán történt, viszont szeretném jelezni államtitkár úrnak, illetve az illetékeseknek, hogy egyre inkább fogy a türelem a lakosság részéről is, illetve a vállalkozók részéről is. Folyamatos ígéreteket kapnak és konkrét határidőket is bizonyos kártalanítási eljárások lefolytatására, ezért kihasználnám most az alkalmat, hogy meg is kérdezzem államtitkár úrtól, hogy tartják-e azt az álláspontjukat, hogy múlt héten kérdeztem, akkor azt mondta, hogy két héten belül például, akik nem természetbeni kártérítést kértek lakhatásügyben, hanem pénzbeli kártalanítást, hiszen nem kívánnak ott élni, azok a jövő héten megkapják-e azt a pénzt, amiben egyébként november 30-án szerződésben megegyeztek. Nagyon sokan fölvetik, hogy eltelt azóta három hónap, és igazából semmi nem történt, nem tudják újraindítani az életüket.
A másik, hogy elég érdekes helyzet alakult ki az új építésű, illetve a használt lakást vásárlók kapcsán, amit részben értek. Például a bútorbeszerzések körül egy meghívásos közbeszerzés után a nyertes fél kiadott egy katalógust és felállított egy bemutatótermet, amire azt javasolnám a kormányzati szerveknek, hogy szánjanak rá időt, hogy ezt a katalógust vessék össze, mondjuk, a legegyszerűbb magyar bútorokat árusító környékbeli kereskedések áraival.
(A jegyzői széket dr. Stágel Bence és Szilágyi Péter foglalja el.)
Ugyanis ahelyett, hogy termelői áron tudnák majd ezeket a bútorokat pótolni az ott élők, helyenként négy-ötszörös árakat tartalmaz a katalógus. Ezt nyugodtan bármikor ellenőrizhetik, nem muszáj elhinni ezt nekem. Ez egy nyilvános katalógus, bárki hozzáférhetett, amikor a bemutatótermet megnyitották, és mindenki arra számított, hogy ott gyártói árakkal találkoznak, de ezek az árak helyenként két-háromszorosát érik el a kiskereskedelmi áraknak.
Ezzel az a probléma, hogy miután maximálva van a lakosság irányába a kártérítés mértéke, ugyanazért a pénzért lényegesen kevesebb bútort tudnak pótolni. Azt gondolom, hogy az is feladata a közbeszerzést kiírónak, hogy ha ilyen problémával találkozik, utána esetleg ezen a helyzeten változtasson és valami más megoldást találjon. Ez semmiképp sem szerencsés, és nagyon rossz visszhangot váltott ki az ott élők körében, akiket bekényszerítenek gyakorlatilag egy ilyen típusú, magasabb összegű vásárlásba, még akkor is, ha itt természetbeni kártalanításról van szó.
(20.00)
A másik, hogy nagyon sokszor felvetettem én is, és a vállalkozók is jelzik, hogy olyan problémákkal néznek szembe, amire nem nagyon kapnak választ, hogy ki fog helytállni például azokért a hiteleikért, amelyeket most sorban mondanak fel a bankok, hiszen még a káresemény által nem érintett ingatlanaik is nullává, értéktelenné váltak, és egyre többen kapják a bankoktól a felszólítást, hogy fizessék vissza a hitelt, vagy adjanak be más fedezeti igazolást. Az már csak hab a tortán, hogy a térségben működő vállalkozásoknál, nagyon soknál, és azt gondolom, ezt vissza tudják ellenőrizni, az adóhatóság most tart több évre visszamenőleges ellenőrzést. Úgy gondolom, ezekre az apróságokra oda kellene figyelni a katasztrófahelyzetet kezelőknek.
A másik ilyen probléma, és sajnálom, hogy kiment Fazekas miniszter úr, hogy például az állattartóknak természetbeni kártalanítást ígértek takarmányvásárlás ügyén. Ezzel kapcsolatban azóta semmi nem történt. Jönnek a tavaszi munkák. Az ott élő mezőgazdasági vállalkozások nem tudják, hogy akkor lesz-e földcsere, milyen tevékenységet végezhetnek, hogy lesz. Én úgy látom, hogy nagyon sok olyan ügy van, amely rendkívül nehéz helyzetbe hozza a vállalkozásokat, és ezt ők számtalanszor, különböző fórumokon, különböző helyzetekben elmondták, de egyelőre azt tapasztalják, hogy nem nagyon történik semmi az ő ügyükben. Az is érdekelné az ottaniakat, hogy az európai uniós szabályok szerint 200 ezer euró fölötti kártérítéshez európai bizottsági hozzájárulás kell, hogy elindult-e ez a folyamat, hol tart ez az ügy, hiszen nagyon sok vállalkozót ért 200 ezer eurót meghaladó kár. Nem tudnak mit kezdeni azokkal a dolgokkal, akik például bérleményben dolgoztak, és a tulajdonost illeti a kártalanítás, hogy hogyan fognak ők majd más helyen más dolgokat produkálni.
Úgy gondolom, az is megér egy körültekintést, hogy mi annak az oka, hogy például az elszállított, szennyezett termőtalaj helyett nem a helybeli engedéllyel rendelkező létesítendő halastóból pótolják a földet, hanem 70 kilométerről akarják szállítani. Úgy gondolom, ezek azok az ügyek, amelyek a katasztrófahelyzet kapcsán mindenképpen azt igénylik, hogy a kormányzat nagyobb odafigyelést tegyen, hogy az oda delegált saját emberei ne mindig csak papírból és bürokratikusan döntsenek ezekben a kérdésekben.
Azt kérem az államtitkár úrtól, hogy fokozottabb figyelmet fordítsanak erre az ügyre. Én azt látom, hogy a vállalkozók, akik nagyon sokat segítettek az ottani káresemények elhárításában, és eddig türelemmel voltak, hiszen ők is tudták, hogy az első nyilván a keletkezett károk fizikális megszüntetése, most már eljutottak arra a pontra, hogy egyszerűen a létüket fenyegeti, ha ott valami nem történik, és nagyon-nagyon szeretnék, ha az a térség újra valamilyen módon normális életet élhetne.
Nagyon szívesen át is adom azokat az információkat, amelyeket nekünk folyamatosan mondanak, de úgy tudom, hogy ezeket írásban minden illetékes kormányszerv megkapta. Nagyon kérem az ezzel foglalkozó állami szerveket, hogy vegyék komolyan az ottani emberek felvetéseit, és próbáljanak változtatni azon a helyzeten, hogy minden héten elhangzik valamilyen ígéret azzal kapcsolatban, hogy majd jövő héten, majd ekkor, majd akkor. Nagyon-nagyon nagy probléma van abban a térségben. Azt várják az ott élők, hogy ne csak a MAL-lal és a tározókkal összefüggő ügyekben legyenek ilyen típusú gyors döntések, hanem az emberek, illetve az őket foglalkoztató vállalkozók problémáira is minél előbb találjon megoldást a kormányzat.
Még egyszer szeretném jelezni, miután szakmai vita van arról, hogy ez a tározó, ami még nem készült el... - a biztosítás mennyire indokolt és mennyire nem, mi tartózkodni fogunk ennél a szavazásnál. Egyébként is az ilyen szakmai kérdések eldöntése, úgy gondolom, elsősorban a kormányzat felelőssége.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
