MESTERHÁZY ATTILA
MESTERHÁZY ATTILA
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A félelem nem illik a Magyar Országgyűléshez, és aligha gondolhatunk mást, önök egészen biztosan félnek, és a félelem, ahogy a harag is, rossz tanácsadó. Nem kell félniük attól, hogy saját politikai elvbarátaikon kívül másokkal is megegyezzenek a haza alapkérdéseiben. Nincs okuk félni, hiszen a demokrata nem fél.
1995-ben került az alkotmányba az a rendelkezés, amely így szól: “Az új alkotmány elkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges.”
(20.30)
1995. március 30-án, amikor az Országgyűlés tárgyalta ezt az alkotmánymódosítást, a Fidesz országgyűlési képviselője, Trombitás Zoltán a következőket mondta: “Támogatjuk az előterjesztett javaslatot, mert az alkotmány előkészítésében a két kormányzópárt egyrészt abban gondolkodik, hogy az eddigi alkotmányos struktúrát nem kívánja fenekestül felforgatni, másrészt sikerült egy olyan megállapodást összehozni, amely számunkra megfelelő biztosítékot jelenthet arra, hogy Magyarországon egy konszenzus alapján létrejövő alkotmány szülessen.” Tehát volt idő, amikor önök még nem féltek egyeztetni, konszenzusra épülő alkotmányt megalkotni. Az MSZP önök előtt fekvő alkotmánymódosítása kapcsán ugyanezt mondhatom, mint önök korábban. Ha a két kormányzópárt nem akarja az eddigi alkotmányos struktúrát fenekestül felforgatni, másrészt biztosítékot adnak arra, hogy Magyarországon egy konszenzus alapján létrejövő új alkotmány szülessen, akkor az MSZP részt tudna venni az alkotmányozás folyamatában.
Ha 1995-ben a Fidesz még a konszenzuson alapuló alkotmányozás garanciáit ünnepelte, akkor mi az oka annak, hogy a parlament fideszes többségű bizottsága a most előterjesztett garanciatörvényünknek még a tárgysorozatba-vételét sem támogatta? Miért félnek attól, hogy az alkotmányt két egymást követő Országgyűlésnek kétharmados törvénnyel kelljen szentesítenie, vagy hogy a nép mondhasson véleményt arról az új alkotmányról, amit önök elfogadnak, népszavazáson? Miért olyan sürgető, hogy néhány hét alatt megszülessék Magyarország új alaptörvénye, amikor minden hozzáértő azt mondja, hogy nincs Magyarországon alkotmányozási kényszer? Hiszen az alkotmány mindenkié, túl azon, hogy meghatározza az államberendezkedés alapjait, tartalmazza mindazokat az értékeket is, amelyek kifejezik a nemzet egységét és összetartozását. Miért nem tudják kivárni, hogy Magyarország vitákban és egyeztetések útján konszenzusra jusson, és kihordja az új alkotmányát? Csak nem azért, mert a jelenlegi demokratikus alkotmány akadályozza önöket céljaik elérésében?
A Magyar Köztársaságnak az 1989-90-es alkotmányozási folyamat eredményeként az egyenlőség, az igazságosság, a szolidaritás értékein alapuló, a hatalommegosztás elvét követő, a fékek és ellensúlyok rendszerét biztosító, az alapvető jogokat védő demokratikus jogállami alkotmánya volt, és a közelmúlt módosításaival tönkretett részeken kívül ma is az van. De az kétségtelen, hogy a jelenleg hatályos alkotmány akadályt jelent a társadalmi párbeszédet mellőző, az emberek vagyonának lenyúlását védelemnek, a megszorításokat megújulásnak, az ellenzék lejáratását igazságtételnek nevező, az emberek életét szabályozni akaró új hatalmi politika számára, sőt a magas jövedelműeknek kedvező adórendszerhez, a büntetőadókhoz, az Alkotmánybíróság hatásköreinek csorbításához, a kormány mozgásterének bővítéséhez a mindeddig hatályos demokratikus jogállami alkotmány módosítását kellett megszavazniuk. De még így is két esetben szembesültek azzal, hogy alkotmányellenes döntést hoztak: a 98 százalékos különadó bevezetésével és a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátásával.
Önök nem mindenki által elfogadott normaként, hanem a korlátlan hatalom eszközeként tekintenek az alkotmányra is. Ha nem így van, bizonyítsák be, hogy alkotmányozni és nem uralkodni akarnak. (Dr. Varga István: Na!) Az alkotmányozás felelőssége ugyan az Országgyűlést terheli, de egy új alaptörvény megalkotása csak valódi együttműködésen és társadalmi párbeszéden, konszenzuson alapulhat. Az 53 százalékos választási eredményre épülő kétharmados parlamenti többség azt jelenti, hogy önöknek csupán hatásköre van, hogy új alkotmányt fogadjanak el, de nincs társadalmi felhatalmazásuk. Adjanak garanciát nekünk és a választóknak arra, hogy csak közösen, a demokratikus ellenzék pártjaival együtt lehessen érvényes, a haza dolgát hosszú távon elrendező új alkotmányt létrehozni! Minden más kísérlet a hatalommal való visszaélés, csonka parlament által hozott csonka alkotmány lesz, egy egypárti alkotmány. Ennek elkerülése miatt kérem, támogassák a javaslatunkat, és teremtsünk garanciát közösen arra, hogy Magyarországnak konszenzuson alapuló alkotmánya legyen. Tegyenek egy gesztust az ellenzék irányába, mert tudják: a gesztus az erősek bátorsága.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
