DR. SZÓCSKA MIKLÓS
DR. SZÓCSKA MIKLÓS
DR. SZÓCSKA MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egyetértek a képviselő úrral abban, hogy az egészségügyi emberi erőforrások helyzete a magyar egészségügy sorsfordító kérdése.
Az egészségügyi ágazatban dolgozók iránti igény nemcsak Magyarországon, hanem a világ valamennyi országában megnövekedett. Csak Európába 1,5 milliónyi egészségügyi dolgozót várnak, orvost és szakdolgozót beleértve. Azt nem kell ecsetelnem, hogy milyen állapotban vettük át az egészségügyet; azt sem kell ecsetelnem, hogy ezen belül a szakképzés milyen állapotban volt. Tehát az egész emberierőforrás-képzési rendszerünk romokban hever.
A rendelkezésünkre álló keretek között igyekszünk minden olyan intézkedés megtételére, amely a végzett orvostanhallgatók pályára lépését, a felsőfokú szakirányú képzésbe történő bekapcsolódását segíti, s mind a szakorvosok, mind a végzett orvostanhallgatók külföldre távozását, illetve pályaelhagyását csökkenti. Még az egészségügyi intézmények felmérése, a tartalékok visszaforgatása, a tartalékok mozgósítása is azt a célt szolgálja, hogy legyen arra forrás, hogy a pályán tartsuk a szakdolgozót vagy a rezidenseket.
Ugyanakkor szeretném jelezni, hogy ez nemcsak pénzkérdés. Maguk a rezidensek is elmondják, hogy a szakmai lehetőségekhez való hozzáférés, a szakképzés rendszere is ilyen probléma. A szakképzés rendszerének az újragondolásán is dolgozunk. Jelenleg folyamatban van az úgynevezett rezidensképzésről szóló kormányrendelet módosítása, amely a korábbi kötött pályázati rendszert egyszerűbbé, rugalmasabbá, átláthatóbbá és átjárhatóbbá teszi. Megteremtődik a szakváltás, egészségügyi szolgáltatóváltás, a költségtérítéses képzési formából az államilag támogatott képzésbe történő átjárás lehetősége. Tehát számos olyan rugalmassági elemet teszünk bele, ami a veszteségeket csökkenti. Az új rendelettel egyúttal tovább erősödik a munkáltató-egészségügyi szolgáltató kapcsolata.
Mindezen intézkedések alkalmasak arra, hogy a korábbi szigorúbb szabályozás elrettentő hatását is ellensúlyozzuk. A módosítással a támogatott szakorvosjelöltek után az állam által nyújtott támogatások célzottan, átjárhatóan lesznek rögzítve. Csak jelzem, hogy a migráció egyik oka, hogy a hiányszakmákban adható 50 százalékos többlettérítést sem hívják le a kórházak.
Természetesen az egészségügyben fennálló orvoshiány nem orvosolható egyik pillanatról a másikra. 2004 májusa óta az aktív orvosi populáció több mint 10 százalékát elveszítettük. Tehát egy hosszú, több mint évtized óta tartó folyamat következményeinek a felszámolását kell megtennünk.
Az egészségügyi szakemberhiány enyhítését tűzi ki elsődleges célul a Semmelweis-tervben szereplő, az egészségügyi dolgozók homogén életpályacsoportját érintő életpályamodell is. Ennek részeként a képzési-szakmai előmeneteli rendszer, a munkakörülmények, munkaterhelés, az egészségügyi dolgozók megfelelő életkörülményei vonatkozásában számos olyan intézkedés megtételét tervezzük, amelyek a jelenlegi orvoshiányt előidéző folyamatot enyhítik, a kioltását szolgálják, és fokozatosan visszafordíthatóvá teszik ezt a folyamatot.
Kiemelten kezeljük ezt a kérdést. Magunk is sorsfordítónak gondoljuk. Megtettük azokat az első lépéseket, amelyek ezen az úton szükségesek, de ez egy hosszú időt és forrásokat igénylő gyógyulási folyamat. Kérem a képviselő urat, hogy válaszomat szíveskedjék elfogadni. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
