ELNÖK (Kövér László)
ELNÖK (Kövér László)
ELNÖK (Kövér László): Tisztelt Ház! Március 11-én Európa-szerte megemlékezünk a terrorizmus áldozatairól. 2004-ben e nap reggelén egész Európa munkába indult, éppúgy, mint mindig. Madridban azonban olyasmi történt, ami mindent megváltoztatott: gyors egymásutánban tíz pokolgép robbant. A merényletnek 191 halálos áldozata és kétezer sebesültje volt. Ezt követte 2005. július 7-én a londoni földalatti-hálózat három forgalmas állomásán és egy városi buszon egyszerre végrehajtott robbantássorozat, amelyben 57-en vesztették életüket.
(13.10)
Ezzel a terroristák mindannyiunknak üzentek, az amerikai metropoliszok után az európai nagyvárosok sem lehetnek többé békés, hétköznapi életünk színterei, állandó fenyegetettségben élünk. 2001. szeptember 11. óta a terrorizmus is beárnyékolja világunkat, a világ megváltozott, és rosszabb hely lett, mint volt.
Tisztelt Ház! A terrorizmus áldozatai nem elsősorban katonák vagy kommandósok, hanem védtelen emberek: gyermekek és diákok, akik iskolába mentek, munkások és hivatalnokok, akik munkahelyükre siettek; emlékeznünk kell rájuk. A terrorizmus áldozata lett a biztonságos és békés fejlődés érzete, amelyet a létező szocializmus bukása után Európa és a világ egy jelentős része egy ideig élvezett. A terrorizmus a félelem, a rettegés világa, a bosszúé, amely végül megmérgezi az életet; ez az oka, hogy a terror soha semmit sem oldhat meg. Így lehet, hogy a terrorizmus áldozatai azok is, akik egy képzelt jóért hamis valóságtól vezérelve, céltalanul és hiábavalóan áldozzák fel az életüket.
Tisztelt Ház! Amikor meghajtjuk a fejünket az áldozatok emléke előtt, el kell kötelezni magunkat, el kell köteleznünk magunkat, hogy felvesszük a harcot a terrorizmus minden formája ellen. Az európai nemzeteknek azért kell dolgozniuk közös erőfeszítéssel, hogy a terrorizmus táptalaja - a nyomor és kilátástalanság, a szükség, az ínség, illetve az a terület, ahol a fanatizmus és az intolerancia, a diktatúra és a totalitarizmus uralkodik - mindenhol csökkenjen. Amikor meghajtjuk fejünket a terrorizmus áldozatai előtt, el kell kötelezni magunkat: azért dolgozunk, hogy ez a világ a mi munkánk eredményeképpen is holnap jobb hely legyen, mint amilyen tegnap volt. Isten adjon ehhez nekünk erőt és bölcsességet! (Taps.)
