DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A néhány hónapja nyilvánosságra került közoktatási törvény koncepciójában a kormány még a 17 éves korhatárt jelölte meg a tankötelezettség korhatáraként, ehhez képest néhány hónap elteltével a Széll Kálmán-tervben, ami egyébként összességében is meglehetősen nagy csalódást okozott, ez a korhatár már 15 százalékra csökken… - 15 évre csökken. (Derültség a Fidesz soraiban.)
A 17 évre csökkentéshez egy logikus és indokolt magyarázatot tudtak adni: Czomba Sándor államtitkár úr még arról beszélt, hogy ez az az életkor, amikor a szakképzésben például piacképes tudást tudnak szerezni a diákok, és ehhez képest most néhány hónap alatt változtatták meg úgy ezt a javaslatukat, hogy egyébként a szakképzésben és az oktatási rendszerben olyan óriási változások nem álltak be. Nem értjük tehát, hogy mi az indoka annak, hogy ezt meg kellett változtatni, és egyáltalán, ha egy jövő szeptemberben hatályos törvénnyel kapcsolatban hónapról hónapra változik a kormány álláspontja, akkor hogyan tudnak tervezni a közoktatási rendszernek az érintettjei, ha ilyen gyakran változik ez az álláspont.
(13.30)
A tankötelezettség korhatárának kérdése nemcsak egy oktatáspolitikai ügy, hanem egy nagyon fontos társadalmi téma, és ennek nagyon súlyos társadalmi következményei lesznek. Az önök mostani javaslata alapján ugyanis a tankötelezettség korhatárát elérő diák legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel, esetleg plusz egy évvel rendelkezik, de szaktudást semmiképpen nem tud szerezni.
A Széll Kálmán-tervben önök azt írják, hogy a 15 éves, a tankötelezettség korhatárát elérő diák valójában a munka és a tanulás közül választhat, de ki kell mondani, hogy ez hazugság. Tizenöt évesen, nyolc általános iskolai végzettséggel milyen munkaerő-piaci kilátásai lesznek egy fiatalnak, akinek végzettsége, szaktudása, szakmája gyakorlatilag semmilyen nincs? Hazugság, hogy ő a munka és a tanulás közül választhat. Valójában a tanulás és a munkanélküliség, a kilátástalanság közül választhat.
S ki kell mondanunk sajnos azt is, hogy ez a kérdés fokozottan érinti a cigány kisebbséghez tartozókat, egy 2001-es felmérés szerint ugyanis a nyolc általánossal vagy az alatti végzettséggel rendelkező cigány szülők aránya az anyák között 92 százaléknál is magasabb, az apák között pedig 80 százaléknál is magasabb, és kevesebb mint 10 százalékuk tud munkát találni és dolgozni ezzel a végzettséggel.
Önök az egyik legfontosabb választási ígéretükként a munkahelyteremtést jelölték meg, ehhez képest a regisztrált álláskeresők száma folyamatosan nő. Ha ezzel az intézkedéssel újratermeljük azt a réteget, amelyik alacsony iskolázottsági szinttel rendelkezik, valamint az iskolákban a gyereklétszám csökken azért, mert fiatalabb korban kilépnek az oktatási rendszerből a diákok, akkor pedagóguselbocsátások is tovább növelhetik a munkanélküliséget, de akár még iskolabezárásokra is sor kerülhet. A problémás gyerekek kezelésére nem az a megoldás, hogy kizárjuk őket az oktatási rendszerből, sorsukra hagyjuk őket, és azt mondjuk nekik, hogy 15 évesen álljanak meg a saját lábukon, mert erre nyilvánvalóan nem képesek.
Ugyanakkor a jelenlegi helyzet sem tartható fenn. Rengeteg pedagógus panaszkodik azért, mert egyre több a problémás, sajátos nevelési igényű gyermek. Nekik nincs megfelelő képzettségük ahhoz, hogy olyan osztályokat tanítsanak, ahol nagy arányban találhatók ilyen gyerekek.
A tanulókat tehát nem a saját sorsukra kell bízni, hanem - a Jobbik megfogalmazott javaslata alapján - bentlakásos iskolahálózatot kell létrehozni az országban. Múlt héten egy ilyen iskolába tettem látogatást Zakó László képviselő úrral és jobbikos oktatási szakértőinkkel. Egy 1973 óra működő iskolát volt módunkban meglátogatni, amely az óvodától a szakképzés végéig nyújt képzést a diákoknak. Az igazgató úr elmondása szerint erre azért volt szükség, mert amíg úgy működött az intézmény, az általános iskola nyolcadik osztályáig nem tudtak olyan szép eredményeket elérni, mint most. Az ott végzett és szakmát szerzett diákok 90 százaléka dolgozik. S azt is szeretném hangsúlyozni, hogy nagyobb részben cigány tanulók járnak ebbe az iskolába. Tehát míg a Fidesz javaslata alapján egy tanköteles fiatal nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezik, és körülbelül 90 százalékos a munkanélküliség, addig a Jobbik javaslata alapján pontosan fordított ez az arány: 90 százalékos a foglalkoztatás.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
