SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Egyetlenegy megjegyzést engedjen meg előtte, mielőtt a részletekre térnék. Ön említette az Orbán-kormány lakáspolitikáját, arra egyet tudok jelzésként mondani, hogy akkor évi 40 ezer új lakás épült. (Közbeszólások az MSZP soraiból, köztük Tóbiás József: 1600 milliárdért, tényleg.) Önök legfeljebb Fapál lakásvásárlásával tudnak az elmúlt időszakban fölmutatni valamit. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Tehát a két kormánynak a lakáspolitikája kapcsán azért van némi különbség.
De egyébként visszatérve az államadósság kérdésére, az elmúlt 8 évben valóban a szocialista kormányok a legnagyobb bűnt követték el Magyarországgal és a magyar néppel szemben, vagyis véglegekig eladósították hazánkat. Csak a számok kedvéért, 2002 és 2010 között két és félszeresére növelték Magyarország államadósságát: 8000 ezer milliárd forintról 20 000 milliárd forintra. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból, köztük: Szégyen! Erről beszélj!) A bruttó hazai termék GDP-hez viszonyítva 2002-ben 53 százalék volt úgy, hogy egyébként az előtte levő 4 évben ez csökkent, ezután minden évben növekedett, eredményezve azt, hogy a tavalyi évben ez 82 százalékra emelkedett. Ez több mint bűn, frakcióvezető úr!
Az adóssághegy kis híján maga alá temette Magyarországot, ma a befizetett személyi jövedelemadó kétharmadát kell adósságtörlesztésre fordítani. A Széll Kálmán-terv, amit ön ily hevesen ostorozott, az nem más, mint ezen adósságcsapda, adósság elleni támadás, annak a célnak a szem előtt tartásával, hogy szeretnénk Magyarország gazdasági és pénzügyi mozgásterét visszaadni azzal, hogy a magyar államadósságot 50 százalék alá csökkentjük.
Ahhoz, hogy le tudjuk győzni az adósságot, sok mindenre szükség van, de leginkább arra van szükség, hogy aki tud, dolgozzon ebben az országban. Ennek érdekében a munkát vonzóbb választássá kell tenni, mint a segélyeken való élést. Ennek érdekében jelentősen csökkentettük egyébként a vállalkozások terheit, idéntől pedig sok ember munkáját igénylő közmunkaprogramokat irányoz elő a Széll Kálmán-terv. De valóban, át kell tekinteni a rokkanttá nyilvánítás rendszerét is.
Az államadósság legyőzéséhez az is kell, hogy az életerős, erejük teljében levő emberek ne vonuljanak nyugdíjba. Ez egyébként egyensúlyba hozza a nyugdíjkasszát is, vagyis az államadósság újratermelése helyett a járulékbefizetésekből teljes egészében fedezhetők lesznek a nyugdíjak.
Az államadósság legyőzéséhez, amiről a Széll Kálmán-terv szól: ebben a közösségi közlekedés is benne van, ön nem említette, de nem árt erről tudni, ugyanis az államadósság nemcsak ez a 82 százalék, hanem az elmúlt 8 évben fölhalmozott közel 300 milliárd forint, amit a MÁV halmozott föl, és 80 milliárd forint körül a Budapesti Közlekedési Vállalat. A Széll Kálmán-terv ezeket az adósságokat is kvázi szanálni kívánja, ezek is az önök adósságai, amit ma kell sajnos a mostani kormánynak rendbe hozni.
Valóban, az oktatási rendszerről is itt már szó esett, az oktatási rendszerünket is át kell alakítani a tekintetben, hogy azok a fiatalok, akik diplomát szereznek, olyan diplomát szerezzenek, amivel el tudnak helyezkedni a munkában, illetve azok, akiknek olyan diplomájuk van, ami a munkaerőpiacon jó, azok viszont ne távozzanak külföldre, és ne ott váljanak adófizetővé.
Természetesen a gyógyszerkasszát - fontos kérdés - át kell alakítani, hiszen a gyógyszergyárak profitját hizlaló korrupt, átláthatatlan gyógyszer-támogatási rendszer, azt gondolom, önöknek sem célja, így a mostani kormánynak is ezen rendszer megváltoztatása a feladata.
És önökkel szemben mi úgy gondoljuk, hogy az adósság legyőzésére szolgáló Széll Kálmán-terv jelentősen fogja növelni az ország iránti bizalmat, csökkenteni fogja a kockázati felárakat, a kamatokat, ezzel pedig a gazdaság esélyeit fogja javítani. Bízunk benne, hogy a strukturális reformokkal, amelyekkel önök 8 évig adósak voltak, 2014-re a bruttó hazai termékhez képest az államadósság szintjét 65-70 százalékos szintre csökkenthetjük.
Végezetül annyit engedjen meg, csak nagyon szerényen és halkan megjegyezve, hogy azoktól, akik az államadósság felhalmozásáért felelősek, illetve az elmúlt 4 évben asszisztáltak ehhez az adósságnöveléshez, a magyar emberek nevében annyit minimálisan elvárhatunk, hogy legalább ne gátolják ezt a munkát, hanem próbálják meg segíteni azokat, akik az önök által elrontott helyzetet próbálják rendbe hozni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
