DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A népességről tárgyalunk. Különböző szempontok tevődnek össze, mint egy építmény téglái, elemei. Engedtessék meg, hogy én az egyik kívánatos elemet hozzam, nevezetesen: a demográfia fogalmát, a demográfia tudományának számbavételét. Arról szól a demográfia, a népességtudomány, hogy mérjük a népesség számát, növekedését, a változási irányokat, tendenciákat és az ezeket befolyásoló elemeket. Jó volna, ha a tudomány rendelkezésünkre álló ismeretei is beleadódnának ebbe a parlamenti vitába, mert akkor olyan elemek is ismertek lennének, amik többnyire elmaradnak.
Én mint a közgazdaságtan professzora, a gazdaságpolitika mestere, persze hogy méltatom a gazdasági tényezők emlegetését. Megélhetés kell ahhoz, hogy egy nő gyermeket szüljön, de nem részletezem. Először is kell a gazdasági alap és bizonyosság. Állandóan támogatásokról beszélünk. Hát olyan gazdaságpolitika kell, amelyik ezt teszi. Azonban továbbmennék; amellett, hogy én vagyok a közgazdaságtan és a gazdaságpolitika művelője, a népesedési folyamatok vizsgálatakor mégis újból és újból belebotlok valami másba: a nő belső indíttatásába, hogy akar vagy nem akar gyermeket szülni, miért teszi vagy miért nem teszi ezt. Jó volna erről többet gondolkozni és beszélni, elővenni a tudományt, a lélektant, az irodalmat.
Egyáltalán nem tudunk arról, hogy Kodolányi János a harmincas években megírta könyvét, a harmincadikat, ami egy mozi volt, film volt szerte az országban. A harmincadik egy drámai valami erről a témáról. Ha az irodalom vagy a színházak ilyen témákat mutatnának be, akkor könnyebben tudna dönteni az, aki végső fokon a döntéshozó, az a nő, aki életet ad vagy nem ad életet. Mi, politikusok mindig csak beszélünk róla, és van is értelme, ha jól csináljuk - bár el is ronthatja a politikai szféra -, de el kellene jutni a gyermeket adó, szülő nő lelkületéhez. Mi azt az elegáns kifejezést használjuk, hogy gyermeket vállal. A “vállal” szóról viszont időnként az jut eszünkbe, hogy vállalkozás. Hát itt többről van szó, kedves Országgyűlés, mint vállalkozásról. Itt az élet mindenségéről, komplexumáról van szó; és arról, hogy mikor, milyen körülmények között lesz hajlandó a nő gyermeket szülni. Mert tudjuk, a demográfiai tudomány mutatja, hogy 2,1 gyermeket kell szülni minden nőnek ahhoz, hogy a népesség száma stabilan megmaradjon. Az a nő, aki nem szül 2,1 gyermeket - ez persze statisztikai szám -, az csökkenti az ország népességét, az hozzájárul a népesség csökkenéséhez.
(12.50)
Tehát ezeket a számokat jó tudni ahhoz, hogy a lelkületet aztán próbáljuk megérteni és arra hatni. A téves fogalmakat terjeszteni? Arról beszélni, hogy a nyugdíjalap bajban van? - hát persze, hogy bajban van. De azt mondani, és akkor hallom hölgyektől, nőktől, hogy azért nem szülök gyereket, mert a nyugdíjalap nem lesz, mert föléljük vagy eltékozoljuk. Hát, tisztelt Országgyűlés, ez egy szimplifikált szamárság. Nyugdíj nem azért lesz, amit most berakunk a kasszába valahol, és majd azt elővesszük, ha nyugdíjba megyünk. Nyugdíj azért lesz, mert a társadalom, az ország akkor működni fog, és képes lesz annyit beletenni a nyugdíjalapba, amiből fizetik. A nyugdíj az egy társadalmi csoportok közötti transzfer: az, aki most nyugdíjat kap, az nem azért kapja, mert berakta oda, hanem azért, mert mi dolgozunk, az ország ma termel, és majd később is úgy lesz, a következő generációnak is.
Tehát ha ilyen fogalmak is tisztázódnak, vagy legalábbis az asztalra tevődnek a népesedési tendenciák vizsgálatánál, akkor kevesebb lesz az a bizonytalankodó nő, aki azt mondja, hogy nem adok gyermeknek életet, mert én felelős valaki vagyok, és nem akarok felelőtlenül, nyomorúságba életet hozni. Ez egy - a nők napján ilyet nem mondhatok - egy naiv szamárság, így gondolkozni. És ehhez mi hozzájárulunk, mert ilyen gondolatvilágot, politikai meg kulturális világot engedünk hogy teremtődjön, és hozzájárulunk.
Az, hogy mikor emelkedik meg a születések száma: ilyen hatások nyomán, amit mondtam. Vagy példák, befejezésül hadd mondjak egy-két példát, amelyik után a stabil, állandó létszámtól eltérően csökkent vagy emelkedett. Volt olyan, amelyik… - egyetlenegyet mondok: New Yorkban 1965-ben majdnem egyhetes zárlat volt, sötét volt a város, és kilenc hónap múlva a népességmutató, a születések száma megötszöröződött. (Derültség.) Kilenc hónap múlva; sötét volt New Yorkban.
A másik példa, amit mondok: az amerikai tudományos körökben legnépszerűbb statisztikai könyvben írja professzor Mills, hogy Finnországban az évszázad elején akkor született a népesség fele, azokban a hetekben, amelyik kilenc hónap után volt attól a dátumtól, amikor a zab és a rozs olyan magas volt, hogy abból nem látszottak ki az emberek. Tehát különböző dolgokat érdemes számba venni, mert ez aztán a világ legösszetettebb kérdése.
Köszönöm a meghallgatást. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
