SÓS TAMÁS
SÓS TAMÁS
SÓS TAMÁS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A családpolitikát számos aspektusból közelítettük meg. Én valójában két dolgot szeretnék kiemelni a rövid hozzászólási lehetőségben.
Az egyik, hogy megközelítettük az egyén szempontjából, megközelítettük a család szempontjából és a társadalom különböző aspektusából. Amit szeretnék szóba hozni, hogy ne felejtsük el ezt a vitát. Ne felejtsük el ezt a vitát akkor, amikor a legkülönbözőbb kérdésekről döntünk itt a parlamentben, mert ez a mi felelősségünk, úgy gondolom, hogy azokat a szempontokat, amelyek itt megfogalmazódtak, igyekezzünk érvényre juttatni. Gondolok olyan kérdésekre, ami már részben szóba került, például akár a családi adózás kapcsán, szociális támogatások kapcsán, munkahelyteremtés kapcsán, közfoglalkoztatás kapcsán, és sorolhatnám. Ne csupán a tehetősebbeknek kedvezzünk, hanem gondoljunk a középrétegre, és gondoljunk a kevésbé tehetősekre is.
Egy kérdést szeretnék feltétlenül kiemelni. Ez pedig arról szól, hogy fenntarthatóság. Ma nem csupán a csökkenő gyermekszám fenyeget, hanem fenyeget a szegénység és a tartós munkanélküliség újratermelődése. Ilyen aspektusból szeretnék szólni arról, hogy például az iskolázottság, az iskoláztatás kérdése milyen. Ha megnézzük, hogy ma a gyerekek hány százaléka végzi el az általános iskolát, és nem megy tovább, ez egy kritikus szám, hogy amikor egynegyedük nem szerez az általános iskolánál magasabb végzettséget, úgy gondolom, hogy ez egy jelentős probléma, mert itt nem csupán az öregedésről meg a csökkenő gyermekszámról van szó, hanem arról, hogy milyen társadalmi problémával kell a következő időszakban szembenéznünk.
Tehát ilyen értelemben a családpolitikához, úgy gondolom, ha áttételesen is, de hozzátartozik, hogy legyenek jó iskoláink, óvodáink, bölcsődéink, jó szakmája legyen a fiatalnak, hogy azután tudjon boldogulni, és jó munkája legyen, tehát el tudjon helyezkedni. Ilyen vonatkozásban én aggasztónak tartom még családpolitikai szempontból is a tankötelezettségi kor levitelét 15 évre. Én ezt gondnak tartom. A demográfiai egyensúlyok romlását tehát nem csupán kiegyensúlyozni kell, a demográfiai hatásokat enyhítő intézkedéseket kell tenni, hanem ilyen típusú megközelítést is kell tenni.
(14.00)
Végül a nők autonóm szerepét szeretném kiemelni. Itt Szűcs Erika gondolatát, úgy gondolom, érdemes lenne továbbfolytatni, én ajánlom, ezt gondoljuk közösen végig. Ő a norvég példát mondta, a férfiszerep jelentőségét emelte ki, ebben úgy gondolom, hogy mindannyiunknak van tennivalója. Figyelemreméltó az, hogy mondjuk, Svédországban a hölgyek 76 százaléka a 15-64 éves korosztályban aktív, a foglalkoztatási piacon jelen van, dolgozik. Olaszország példája ugyan negatív, ahol csak 43 százalék, Magyarországon pedig ez 54 százalék.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
