DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tehát az önkormányzatok kivéreztetésére vonatkozó törvényjavaslat vitájában újabb, rendkívül meglepő és megdöbbentő részletekkel találkozhattunk a mai alkotmányügyi bizottsági ülésen, és erről most be fogunk számolni az ország nyilvánossága előtt. Hadd hallják meg, hogy miről van itt szó!
Elmondta Hegedűs Enikő képviselőtársam azt, hogy valóban itt tulajdonképpen olyan koporsószegek beveréséről van szó, amivel a legnemesebb, Szent Korona-eszmeiségből fakadó hagyományaink felszámolására tesznek kísérletet.
Itt van egy kiváló önkormányzat, például vegyük Érpatakot. Egy 1800 fős település, ahol Orosz Mihály Zoltán polgármester csapatával meg tudta fordítani azt a drámai folyamatot, amely röviden úgy foglalható össze, hogy az ott élő cigányság tagjainak döntő többsége nem volt együttműködő, bűnöző életmódot folytatott. És mi történt három év alatt? Érpatakon csoda történt. Együttműködő, beilleszkedő többséget tudott faragni a cigány emberekből (Taps a Jobbik soraiban.), akik beilleszkednek, együttműködnek, megkapják azt a bizalmat és támogatást az önkormányzattól, ami ahhoz kell, hogy egy építő jellegű faluközösség működjön. Tisztelik, szeretik a polgármestert, én is ott jártam, számos cigány ember házában bent jártam, ahol egy évvel korábban a dudva verte fel az udvart, és most már zöldségekkel teletelepített udvarban, kulturált, nyílászárókkal rendelkező épületekben, jól ápolt gyerekekkel találkoztunk.
Elmondta a polgármester, hogy egy évvel ezelőtt itt még gyalázat volt, és nem lehetett végigmenni a falu főutcáján, csak úgy nevezték, hogy a falu Chicagója volt ez az utca, most pedig normális életkörülmények között, egymást szerető emberek élnek ott. Ilyen csodát teremtett, mert azt mondja, hogy csapatkötelékben harcoló frontharcosokat vagy bozótharcosokat formált a jegyzőből, a családvédelmi előadóból (Földi László: Melyikhez szól hozzá? Melyik pont?), a szabálysértési előadóból, a mezőőrből, a polgárőrből, a rendőrből, és mindenkivel… (Földi László: Ajánlási pont?) A 63. ajánlási pontról van szó egyébként, csak a félreértések elkerülése kedvéért.
Tehát egy ilyen csapatot formált az önkormányzat képviselőiből, a hatóság embereiből, akik egy emberként, a bíró is, az ügyész is odafigyelve, minden szíve dobbanásával azon dolgozik most már, hogy helyreállítsa és segítse a normális életmenetbe visszazökkenteni ezt a települést.
Érpatak példát mutatott mindenkinek arról, hogy hogyan kell és lehet a magyar életet megszervezni a kistelepüléseken. És miről szól ez a javaslat? Arról, hogy lényegében halálra ítélik a 2 ezer alatti településeket, elveszik tőlük az önálló intézményfenntartási lehetőséget, elveszik tőlük az önálló önkormányzati hivatal fenntartásának lehetőséget, elveszik lényegében a vagyon fölötti koordináció lehetőségét, az életlehetőségtől vonják el őket. Az európai önkormányzati charta, az Európa Tanács kebelén belül elfogadott alapvető okmány világosan leszögezi, hogy önkormányzatiság megfelelő vagyoni jogok, pénzügyi alapok nélkül nincs. Pontosan ez az, amit szétzúz ez a javaslat, szétveri ezeket az intézményrendszereket, és többek között az Érpatakhoz hasonló mintaértékű önkormányzatokat fojt meg. De egyet ne felejtsenek el, képviselőtársaim: Érpatakot nem lehet lenyomni, nem lehet elfojtani, nem lehet megfojtani.
(20.30)
Úgyis meg fogják találni ők azt, hogy túléljék, úgyis meg fogják találni azt, hogy megmentsék a saját véreiket! És igenis, akármit tesznek önök, hogy összeugrasszák a cigányokat és a magyarokat, nem fogják megtenni, igenis együtt fognak élni, együtt fognak békében élni azért, hogy végre egy olyan országot formáljunk, ahol a Szent Korona-eszme jegyében mindenki, aki a magáénak elfogadja a magyar nemzet legnemesebb hagyományait, igenis alkotó részese, megbecsült részese lehet a nemzetnek.
A 42. ajánlási pontban a következő megdöbbentő javaslatot láthatjuk. Itt a képviselő-testület összehívására vonatkozó szabályokat láthatjuk; azt a speciális szabályt, hogy a kormányhivatal amennyiben az ő összehívására irányuló kérelmét a polgármester nem teljesíti, akkor a javaslat eredeti időpontja szerint 30 napon belül, ha ennek nem tett eleget, akkor a kormányhivatal hívhatja össze. Ezt a határidőt önök most a felére - a felére! - csökkentik. Ez, ha jól látom, a Belügyminisztérium javaslata, és dr. Pintér Sándor miniszter nevével jegyzett módosító javaslat. Tehát Pintér Sándor miniszter úr 15 napra csökkenti azt az időt, hogy a kormányhivatal által megrendelt összehívásnak eleget lehessen tenni. Ha nem, akkor most jön a következő, a feketeleves. Akkor az ülés összehívása során a kormányhivatal eltérhet a helyi önkormányzat szervezeti-működési szabályzatában meghatározott szabályzatoktól. Magyarul: a kormányhivatal vezetője - ha jól olvasom ki - akár azt is megteheti, hogy a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjainak megszólalási lehetősége nélkül vagy a nemszeretem ellenzék megszólalási lehetősége nélkül tartja meg ezt az ülést, ahol egyedült két ember szólalhat meg, mondjuk, a kormányhivatalhoz lojális polgármester, illetve maga a kormányhivatal vezetője. Úgy gondolom, hogy ezekkel a szabályokkal önök nagymértékben mélyítik azt a sírgödröt, amelybe az önkormányzatokat bele lehet lökni.
Az 54. számú javaslat pedig egy teljesen új szabályozást emel be a polgári perrendtartásba. Megint csak egy szép, gyönyörű hungarikum. Szörnyű, hogy ez a nemes szó, ami egyébként nagyon sok gazdag, értékes dolgot takar a pálinkától kezdve a szürke marhán keresztül sok mindenen át, ebben most önök megint folytatják a hagyományt, és a polgári perrendtartásba berakják az önkormányzati határozathozatali és feladatellátási kötelezettség elmulasztásának megállapítása iránti per fogalmát.
Egy új pertípus kerül be a Pp.-be, a 340/A. § keretében különleges szabályokkal: lényegében statáriális eljárással, gyors, rövid eljárásban lehet a nem tetsző önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége elmulasztását megállapíttatni, illetve ebben a körben határozathozatali kötelezettségek elmulasztásának megállapítását elérni. Azt mondom, hogy azzal, hogy önök ilyen megoldásokat választanak, megint csak egyet tesznek, amit már nagyon régóta megfigyelünk, hogy kizárják a vita lehetőségét. Az érdemi vita lehetőségét kizárják.
Ezzel azt bizonyítják, hogy a pénteken előterjesztett házszabály-módosítást, melynek az a lényege, az ülés előtt egy órával lehessen zárószavazás előtti módosító javaslatot benyújtani, amelynek ráadásul nem kell belső ellentmondást kiküszöbölőnek lennie, ezzel bizonyítják azt, hogy önök nem most akarják bevezetni ezt a rendszert, hanem már másfél éve ezt a rendszert működtetik. Egy már működtetett rendszer szentesítéséről van szó, és ezt jogászként mélyen felháborítónak és sérelmesnek érzem a jogász szakma nevében, hogy önök a legminimálisabb esélyt sem biztosították a szakmának, ügyvédi kamaráknak, bírói egyesületeknek és az összes érintettnek arra, hogy elmondhassák, hogy ezen pertípussal kapcsolatban mi a véleményük, mi lett volna helyes, mi lett volna jobb, de nem, önöket ez nem érdekelte. Mindenképpen az volt a cél, hogy ezt a büntető rendelkezést átvigyék, beteljesítsék.
Végül valóban nekem is szóba kell hoznom az 57. ajánlási pontban szereplő azon rendelkezést, ahol az önkormányzati képviselő esküjéből kiveszik azt a kötelezettséget, hogy a “tudomásomra jutott titkot megőrzöm”. Nem tudom, hogy ez kinek jó, miért jó. Egy biztos: igenis az önkormányzati képviselőnek kötelezettsége a titoktartási kötelezettség, és lehet azt mondani, hogy ez az általános kötelezettségek körébe tartozik, de ilyen alapon semmit ne eskessünk meg senkivel, semmilyen törvényben ne részletezzük a kötelezettségeket, mondjuk ki, hogy mindenkinek egyetlen kötelezettsége van az országban: tartsa be azt a szabályt, hogy “csak a Fidesz”.
Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban. - Egy hang ugyanonnan: Bravó!)
