HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azokhoz az ajánlási pontokhoz szeretnék először is hozzászólni, elnök úr, amelyek a közös önkormányzati hivatal elnevezéséhez csatlakoznak, ezek az 1-17. pontok, illetve további pontok még.
Megmondom őszintén, hogy ezt messze nem tartjuk egyfajta stilisztikai kérdésnek, hogy a forradalmi kormánytöbbség mégis minek gondolja elnevezni azokat a polgármesteri hivatalokat, amelyeket meglehetősen diktatórikus módon kétezer fős limitnél meghúznak, illetve hét településnél, és mintegy közös akolba kényszerítik ezáltal a képviselő-testületeket, az önkormányzatokat. Meggyőződésünk, hogy ez a kétezer fős limit, amely a törvényjavaslatban szerepel, semmilyen módon nem alátámasztható. A vitában több alkalommal kértük az államtitkár urat, a kétharmados kormánytöbbséget, hogy ugyan, mondjanak bármilyen számadatot, valamilyen háttértanulmányt vagy valamilyen olyan számítást, amely ezt alátámasztja, megalapozza, hogy valami miatt ez hatékonyabb meg gazdaságosabb lesz. Kérem tisztelettel, hogy ezentúl embereknek azért, hogy saját hivatali ügyeiket elintézzék, hatósági ügyeiket elintézzék, naponta 30-40 kilométert kell majd utazni, ebben szerintem semmi gazdaságosság, semmi hatékonyság nincs. Nem beszélve arról, hogy majd ahogy összevonódnak ezek a hivatalok, már ez önmagában kifejezetten egy költséges intézkedés lesz.
Még ahhoz is szeretnék kapcsolódni, amit Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam elmondott a kiskapuval kapcsolatban. Az, hogy egy miniszteri döntésre lesz majd utalva, hogy vajon 1500 főnél mégiscsak esetleg lehet-e közös önkormányzati hivatalt alakítani vagy sem, ez rendkívül kiszolgáltatottá teszi az egyes önkormányzatokat, egyes képviselő-testületeket, mert nem normatív módon, hanem majd egy felsőbb hatóság kénye-kedvének lesznek bizonyos értelemben kiszolgáltatva, hiszen azok a koordináták, amelyek meg vannak szabva jelenleg az előterjesztés szerint, hogy mi alapján lehet majd ezt a külön engedélyt megadni, azok, semmilyen módon nem lehet azt mondanunk, hogy egy normatív döntést alapoznának meg. Mindamellett még mindig jobb az 1500 fő - természetesen és nyilvánvalóan így tartjuk -, mint a kétezer. Viszont abban is igaza van Bana Tibor képviselőtársamnak, hogy számháborúba ilyen kérdésben nem szabad belemenni.
Azért is adtuk önöknek ezt a koporsószöget, minden fideszes képviselőtársunknak, hogy gondolják meg, amikor ezt a törvényt meg fogják szavazni, valójában egy újabb szöget fognak beverni a vidék koporsójába, hiszen ezek az önkormányzati hivatalok sokszor a közösség életét szervezik ott helyben, és nem egyszerűen száraz hivatali munkát látnak csak el, hanem például a megalkotott rendeletek végrehajtása, a közösségi feladatoknak az életbe építése egy-egy település esetében, az, hogy van hova bemenni egyáltalában.
És itt most egy pillanatra álljunk meg! Azt mondják önök, hogy valamilyen úton-módon a hivatali ügyintézést minden helyen biztosítani kell, ugyanakkor Navracsics miniszter úr úgy nyilatkozott egyszer korábban, hogy ezt a mindenkinek a rendelkezésére álló lehetőséget esetleg úgy is lehet majd biztosítani a Postával szerződve, hogy körbejár majd egy nagy autó, ez hetente egyszer-kétszer begyűjti a feladatokat. Ez egyszerűen nonszensz. Aki ilyet mond, az nem tudja, hogy mit jelent a hivatali ügyintézés, kérem szépen, egyszerűen nincs tisztában azzal, hogy mit jelent egy kis önkormányzat életében egy polgármesteri hivatal.
A továbbiakban a 47. ajánlási pontról szeretnék még szólni, tisztelt elnök úr. Itt az eddigiekhez képest az volt, hogy bevételi érdekeltség fenntartása mellett kapják meg a feladatfinanszírozáshoz szükséges támogatást az önkormányzatok. Na most, ez a bevételi érdekeltség fenntartása kikerül, viszont három pontban összegzi az előterjesztő, hogy mi alapján lehet majd a feladatfinanszírozási támogatást megkapni. Úgymint takarékos gazdálkodás; az, hogy ez gumifogalom, nem kifejezés, kérem tisztelettel - mert mit jelent az, hogy takarékos gazdálkodás? Rendkívül szélsőséges példákat lehetne említeni egy-egy önkormányzat költségvetéséből is, illetve egy-egy önkormányzat gazdálkodásából. Lehet, hogy mondjuk, birtokpolitikai irányelvekben kifejezetten takarékosan működik, míg más kérdésben, mondjuk, szociális kérdésben meg kevésbé költséghatékonyan működik. Tehát mit jelent az, hogy takarékos gazdálkodás?
Aztán az elvárható saját bevétel, hogy ezt mindenképpen beszedi; igen, ez az, amit már az egyik képviselőtársunk is említett, hogy mit jelent az, hogy elvárható saját bevétel, kérem tisztelettel. Majd a kormányhivatal adott esetben egy adórendeletnél megszabja a képviselő-testületek helyett, hogy mondjuk, egy építményadót vagy egy telekadót milyen mértékben vessenek ki, mi az az elvárható bevétel, amit építményadóból egy önkormányzatnak be kell szednie?
(20.20)
Honnan tudhatná egy 30-40 kilométerre lévő kormányhivatal, hogy a helyi lakosoknak milyen a teherbíró képességük? Nyilván azért választanak képviselőket maguk közül az emberek, mert ők úgy érzik, úgy tudják, hogy ezek az emberek meg fogják tudni mondani, hogy mi az a teherbíró képesség, amit egy adott település lakossága elbírhat.
Ehhez kapcsolódik az 56. ajánlási pont is, az aktuspótlás, ami nemhogy az eredeti javaslat szerint szűkülne, hanem itt az előterjesztés szerint még bővül is. Az az aktuspótlás, hogyha mondjuk, a példánknál maradunk, az adórendeletet egy önkormányzat képviselő-testülete nem elég lendületesen alkot meg, mondjuk így, tehát az elvárható saját bevételeit nem elég magas szinten hozza, akkor majd aktuspótlás keretében a járási kormányhivatal helyette majd ezt megalkotja, jó magas szinten bevezetve az építményadót, illetve a telekadót.
Az előterjesztés szerint ez nem módosítható a képviselő-testület által, csak majd a következő választás után. Csak és kizárólag a járási kormányhivatal módosíthatja ezt a rendeletet. Ez rémület! Ezzel tesszük nem zárójelbe, hanem dupla zárójelbe az önkormányzatiságot minden településen. Adott esetben minden településen lehet olyan, hogy mondjuk, az adórendeletet nem úgy alkotja meg a képviselő-testület. Ezek szerint minden településen a kormányhivatal fogja ezentúl megmondani, hogy milyen adórendeletet kell kivetni? Akkor minek egyáltalán önkormányzati törvény? Hagyjuk abba a törvényalkotást, és majd a kormányhivatal, Navracsics miniszter úr vagy nem tudom ki, meg fogja helyettünk határozni az összes rendeletet, amit adott esetben egy képviselő-testületnek meg kell hoznia.
Na most viszont akkor térjünk rá, hogy milyen rendeleteket is lehet megalkotni. Az államtitkár úrtól kérdezném, hogy itt egy újabb paragrafus került bele az előterjesztésbe, méghozzá a 63. pont szerint. Nevezetesen, a rendeletalkotás köre kiterjedhet ezentúl az szmsz-re, a költségvetésre, a zárszámadásra, aztán a kirívóan közösségellenes magatartásra, a tiszteletdíjra, a kötelező feladatok és hatáskörök vállalására, a polgármester általi forrásfelhasználásra, illetve vagyonkezelésre, továbbá az öngondoskodás és közösségi feladatok ellátásához szükséges hozzájárulásra.
Itt nem egészen nyilvánvaló, hogy ez alatt a törvény benyújtója mit is ért egészen pontosan, de mondjuk, ilyen apróságok értelmezésünk szerint, államtitkár úr, mint a vagyonrendelet, ebből a körből kimarad. De továbbmegyek: kimarad a helyi építési szabályzatról szóló rendelet is. Ez annál is inkább érdekes, mert egyébként korábban, még a benyújtott törvénytervezet eredeti változatában azt is olvashattuk, hogy tízezer fő fölötti településen a településrendezési tervek, illetve a településrendezési eszközök megalkotásáról szóló rendeletet át lehet ruházni a polgármesterre, hogy ő egy személyben hozhasson döntést egy ilyen nagyon fontos kérdésben.
Ez a rész abszolút törlésre került már az egységes javaslatból, ugyanakkor maga a HÉSZ megalkotásának lehetősége is kikerült a rendeletalkotási körből. De kikerült például ilyen, mint a helyi értékvédelmi rendelet, a parkolási rendelet, a szociális rendelet, akkor mit mondjak még, a helyi közlekedésről szóló rendelet, a helyi közbeszerzésről, a közművelődésről szóló rendelet, a háziorvosi körzetekről, a közműdíjakról szóló rendelet, a köztemetőkről, a szelektív hulladékgyűjtésről szóló rendelet és így tovább, csak egypárat, ami hirtelen az eszembe jutott, írtam össze.
Államtitkár úr, lehet, hogy én félreértem, de akkor ne haragudjon, mondja már meg nekem, hogy a polgármester általi forrásfelhasználás mértékéről szóló rendelet miért is nincsen benne, mondjuk, a költségvetésről szóló rendeletben. Eddig minden képviselő-testület mindig így alkotta meg a költségvetését, hogy mellesleg ezt is meghatározta, hogy milyen keretet költhet el, úgy egyébként hogyan csoportosíthat át egy-egy fejezeten belül a polgármester. Az utalványozásnak s a többinek a rendjét is a költségvetési rendeleten belül határoztuk meg.
Tehát ha egy-egy pontban ennyire részletező az előterjesztő, akkor ugyan ezen más rendeleteket miért ilyen nagy csokorban vagy sehogy sem terjeszti elő? Mi lesz ennek a sorsa? Akkor ki fogja ezeket a rendeleteket megalkotni? Majd a kormányhivatal fogja megalkotni mindezeket? Ilyen apróságokról, mint a településrendezésről majd a kormányhivatal fog ezentúl dönteni?
Végeredményben a következőt szeretném még megkérdezni, ezt már tényleg nagyon sok helyen megkérdeztük. Nagyon sok, különböző fajta választ kaptunk, hátha most esetleg, hogy itt van a kormány színe-java, hátha most megkaphatjuk az igazi, valódi választ. A nemzeti vagyonról szóló törvényben az van, hogy ha egy feladatot nem az önkormányzatnak rendel a törvény, hanem mondjuk, az államnak, akkor a feladat ellátásához szükséges vagyon is átkerül az államhoz. Tessék nekem megmondani, Tállai államtitkár úr, ezek szerint államosítani tetszik majd az iskolákat is!? Egy rövid választ kérek, nem túl bonyolultat: igen-nem. A kisiskoláknak mi lesz a sorsuk? Államosítani fogják?
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
