DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Nagyon örülök, hogy harmadik alkalommal végre elmondhatom önnek személyesen az azonnali kérdésemet.
Ön több mint másfél éve háborút folytat, úgy nevezik, hogy gazdasági szabadságharc, de tudjuk, hogy a háborúnak mindig nagyon nagy ára van. Különösen nagy ára van annak a háborúnak, amit valaki a saját szövetségeseivel szemben folytat; ezt hívják ámokfutásnak.
Másfél év alatt önök elérték, hogy 15 évet, 16 évet ugrottunk vissza az időben, hiszen akkor volt utoljára Magyarország ennyire leminősítve, befektetésre nem ajánlott kategóriába minősítve. Önök másfél év alatt lényegesen rosszabb anyagi körülményeket teremtettek az alacsonyabb jövedelmű családoknak, és jobbat a saját kategóriájuknak. Önöknek hála, egyre drágább az élet Magyarországon, míg a közszolgáltatások színvonala egyre alacsonyabb. Emelkedik az áfakulcs, emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó, a jövedéki adó, az illetékeket emelték, eltörlik az adójóváírást, bevezetnek különböző új adókat; ezzel szemben rosszabbak az utak, kevesebb forrás jut az egészségügyi és szociális ellátásokra, csődközelben vannak az önkormányzatok.
Most arra készülnek, hogy törvénybe foglalják, ha a gazdasági szabadságharc valamely eleme miatt utóbb fizetési kötelezettsége keletkezik az országnak, akkor azt újabb adókkal szedjék be. Beszedhetik azoktól a magyar családoktól, vállalkozásoktól, amelyek - önöknek hála - eddig is egyik napról a másikra egyre kevesebb pénzből élnek.
Kérdezem miniszter urat, ki fizeti meg a szabadságharc árát. Én úgy gondolom, hogy az ország, de szeretném, ha egy kis részt ön is vállalna belőle. Kérem, ajánlja föl a lemondását! (Taps az MSZP soraiban.)
(Göndör Istvánt a jegyzői székben dr. Lenhardt Balázs váltja fel.)
