DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amint az elnök úr említette, a költségvetési bizottság több módosító indítványt nyújtott be, délelőtt összesen négyet és a késő esti órákban egyet. A négy délelőtti indítványból három foglalkozott számszerű javaslatokkal, a negyedik elsősorban jogtechnikai, helyenként stiláris és helyesírási kérdéseket küszöbölt ki, illetve oldott meg.
(3.40)
A késő esti indítvány mintegy szintézise a három délelőtti indítványnak, ugyanis kiküszöbölte azokat a koherenciazavarokat, amelyeket a délelőtti három indítvány egybeszerkesztése okozott, illetve annak során derült ki. (Zaj.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Visszatekintek a november 29-ei szavazásunkra (Az elnök csenget.), amely döntött a költségvetés fő számairól, a bevételi-kiadási főösszegekről és a hiány összegéről, ezek a Házszabály szerint nem változtathatók meg a későbbi tárgyalások során. Időközben azonban a külgazdasági és a belgazdasági fejlemények úgy változtak, hogy a kormány lényeges pontokon megváltoztatta a költségvetés feltételeit. Két olyan gazdaságpolitikai küszöbszám változott meg, ami befolyást gyakorolt a végső javaslatra: az egyik a GDP-nek a reméltnél is kisebb növekedése, mintegy 0,5 százalékra csökkenése, a másik az euróárfolyamnak a reálisabb alapon történő számbavétele, 299 forintos tervezése.
Ez a két tényező a kormány számításai szerint 320 milliárd forintos feszültséget okozott a november 29-én elfogadott sarokszámokhoz képest, és ezt a kormány különböző intézkedésekkel oldotta föl: 52 milliárd forintos zárolást hajtott végre a fejezeteken belül fejezeti egyensúly-biztosítási tartalékképzéssel; 48 milliárd forintos összeget javasol elvonni a magán-nyugdíjpénztári tagok nyugdíjkasszába fizetett összegéből; 20 milliárd forintos összeget remél abból a jövedékiadó-emelésből, amiről a javaslat szól, továbbá az ország kockázati tartalékának, illetve a kamatkockázati előirányzatnak az összevonásával további 200 milliárd sorsát véli megoldani. Így jön ki a 320 milliárd forint.
Ebből azonban az is következett, hogy bizonyos koherenciafeltételeket meg kellett teremteni elsősorban a jövedéki törvény, illetve a magán-nyugdíjpénztári törvény között, és ennek következtében úgy változtak meg a főösszegek, hogy a hiány változatlan maradt, azonban a bevételi és a kiadási főösszegek mintegy 18 milliárd forinttal elmozdultak, 18 milliárd forinttal lett több, illetve kevesebb a most javasolt előirányzat ahhoz képest, amit november végén a tisztelt Ház jóváhagyott.
A költségvetési bizottság ezekről beható vitát folytatott, és a többség úgy ítélte meg, hogy a koherenciazavart sikerült kiküszöbölni, a beterjesztett késő esti módosítás mindenféle szempontból megfelel a Házszabály előírásainak, és a bizottság 18 igen, 6 nem és 1 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a mintegy 18 milliárd forinttal megváltozott főösszegeket terjeszti a tisztelt Országgyűlés elé. Ez azt jelenti, hogy az új bevételi főösszeg 14 340 milliárd 947 millió forint, a kiadási főösszeg 14 917 milliárd 107,8 millió forint, és a hiány, mint mondtam, változatlan: 576 160,7 millió forint.
Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság nevében ezeknek az új számoknak az elfogadására tettem javaslatot. Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps.)
