DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Kúriai Elnök Úr! Azt kell mondani ezzel a törvénnyel kapcsolatban, hogy legfőbb és legjobb bizonyítéka annak, hogy a Fidesz bírósági reformja megbukott. Megbukott, mert a legfontosabb… (Közbeszólások, derültség a kormánypárti padsorokban. - Az elnök csenget. - Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Köszönjük a véleményét, foglaljon helyet!) Így van, tisztelt képviselőtársaim. Ha ismernék a tartalmát, önök is ezt mondanák. Megbukott azért, mert a legfontosabb elemeinek kilencven százalékát a kormány visszavonni kényszerül.
Legfontosabb változásként önök az egyszemélyi vezetést, az egyszemélyi felelősséget jelölték meg a vita során. Jórészt egyébként ezért mondta azt a Velencei Bizottság, hogy a bírósági reform egészében veszélyezteti a bírói függetlenséget. Megjegyzem, mi is ezt mondtuk, akárcsak a többi ellenzéki párt. Ezt most önök visszaalakítani, visszavonni kényszerülnek, hál’ istennek.
Az OBH elnöke innentől kezdve személyi kérdésekben nem egyedül dönt majd, hanem az Országos Bírói Tanács, illetve más bírói tanácsok döntésével együtt. A döntésekkel szemben, amelyeket az OBH elnöke meghoz, jogorvoslatnak lesz helye. Köteles lesz majd a határozatait indokolni az OBH elnöke. Itt eljutunk egyébként egy olyan ponthoz, ami az ajánlási pontban konkrétan szerepel, és egy módosító indítvány, miszerint azt javasolnám, hogy az OBH elnöke ne a szükséghez képest indokolja a döntéseit, hanem a határozatait köteles legyen indokolni. Tisztelt Országgyűlés! Én azt gondolom, hogy minden bírósági, minden hatósági eljárásban, akárcsak az államigazgatási döntések esetén, a határozatokat indokolni kell. Én úgy hiszem, az a helyes, ha az OBH elnöke a határozatokat minden esetben köteles indokolni, és nem ő válogat majd, hogy hol akarja és hol nem akarja ezeket megindokolni.
Mindenesetre, összességében azt lehet mondani, hogy ezért kár volt szétverni az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, ugyanis a különbségek - a részletszabályokat leszámítva - az akkori modell és a mostani modell között úgy foglalhatóak össze, hogy elválik az igazgatási és a szakmai vezetés, és hogy a klasszikus igazgatási tevékenység a tanácsi jogkörből az OBH elnökéhez kerül. Megjegyzem, hogy egyébként a kormánynál ennek jobb helye lett volna, de ezen most már, azt gondolom, kár vitát nyitni.
A bírói függetlenséget érintő döntések azonban, hál’ istennek, kikerülnek az egyszemélyi hatáskörből. Persze, még egyszer kérdezem, hogy akkor az egésznek gyakorlatilag mi értelme volt. Értem én, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökét így el lehetett küldeni, akárcsak a háromszáz legtapasztaltabb bírót.
Két dolog azonban a javaslat elfogadása után is problémás marad. Az egyik az ügyek áthelyezésének a joga, amely megmarad az Országos Bírósági Hivatal elnökének kezében. Ha korlátok közé szorítva is, de megmarad. Márpedig ez az önök által elfogadott jogszabályok értelmében is - szeretném még egyszer mondani: az önök által elfogadott jogszabályok értelmében is - sérti a törvényes bíróhoz való jogot. Erre mutatott rá a Velencei Bizottság is, és akárhogy próbálják kozmetikázni az erre vonatkozó szabályokat, önmagában az, hogy egyszemélyi, szubjektív döntés eredménye lehet az ügy áthelyezése, ez nem jogállami megoldás, ez nem törvényes megoldás, az önök törvényei szerint sem.
A másik ilyen a bírák nyugdíjügye, amely miatt kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarországgal szemben. Ha már itt tartunk, akkor szeretném azt hangsúlyozni ismételten itt az Országgyűlésben, hogy ellentétben azzal, amit a miniszterelnök úr is mond, hogy ez egy koncepcionális kérdés és nyugdíjkérdés, ez nem igaz. Ha koncepcionális kérdés lett volna, miniszterelnök úr, akkor nyilvánvalóan az alkotmányozás vitájában szó került volna már erről, vagy legalább az alaptörvény alapjavaslatába lett volna beépítve, de ez nem így van. Egy módosító javaslattal vált az alaptörvény részévé, az ügyészek esetében pedig ugyanez a szabály egy zárószavazás előtti módosító javaslattal. Én azt gondolom, ha ez így van, akkor ezt nem lehet koncepcionális kérdésnek tekinteni; és nyugdíjkérdésnek sem, hiszen 19 nappal az után került erre sor, hogy a bírák felemelték a szavukat a semmisségi törvénnyel kapcsolatban. Ugyanígy egyébként 19 nappal az után került sor a Legfelsőbb Bíróság elnökének menesztésére, ahogy szót emelt (Az elnök csenget.) a teljes reformmal kapcsolatban.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)
