DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Speciális műfaj, ami most történik: zárószavazás utáni vitát hallhatnak. Egy héttel ezelőtt az Országgyűlés 243 igen szavazattal, 45 nem ellenében, 43 tartózkodás mellett elfogadta azt a törvényt, amiről a képviselő úr kérdést tett fel a miniszterelnöknek. Mivel a törvényt az Országgyűlés elfogadta, de még sem kihirdetése, sem hatálybalépése nem történt meg, így a kormány feladatkörébe még nem került a törvény végrehajtása; majd ha hatályba lép, akkor kerül a kormány hatáskörébe a törvény végrehajtása.
Itt tehát be is fejezhetném a válaszadást. Viszont nagyon örülök annak, képviselő úr, hogy az egyébként ön által és a Jobbik-frakció által is megszavazott - még egyszer: ön által és a Jobbik-frakció által is megszavazott - jogos védelem módosított szabályait ismertethetem a tisztelt Országgyűléssel.
Az új büntető törvénykönyv kidolgozásakor a kriminálpolitikai kiindulópont a jogos védelem jogintézményének szabályozásánál, hogy a jogtalan támadás elhárításának kockázatát a jogtalan támadónak kell viselnie, és a megtámadott elhárító cselekményét méltányosan kell megítélni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a támadót valamilyen sérelem éri, annak következményeiért a védekező nem tehető felelőssé. Ezt tükrözi az új büntető törvénykönyv is, amely a jogos védelmi helyzetet kiszélesíti. Törvényi vélelmet állít fel arra, miszerint vannak esetek, amikor a jogtalan támadás oly módon történik, hogy a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányult, és ilyenkor a jogtalan támadás körülményei megteremtik a lehetőséget a védekezés szükséges mértékének túllépésére is. Ez azt jelenti, hogy bizonyos feltétellel vagy feltételek fennállása során a jogtalan támadást élet elleni támadásnak kell tekinteni, és ekkor nem képezheti mérlegelés tárgyát, hogy a védelem eszköze vagy módja arányos volt-e. Azaz ha például a személyünk elleni támadás éjjel vagy fegyveresen vagy felfegyverkezve vagy csoportosan történik, illetve ha a lakásunkba jogtalanul behatolnak éjjel vagy fegyveresen vagy felfegyverkezve vagy csoportosan, akkor alappal feltételezhetjük azt, hogy a támadás az élet ellen is irányult, és az ilyen támadás akár a támadó életének kioltásával is elhárítható. A vélelem esetein kívül nem tehető felelőssé a jogellenes támadást elhárító személy, ha a védekezéssel gondatlanul okoz bármilyen sérelmet, illetve szándékosan okoz kisebb vagy azonos sérelmet.
Tehát fontos hangsúlyozni, hogy ha a támadás a megtámadott élete ellen irányul, a védekező a támadást a támadó, a támadók életének kioltásával is elháríthatja, szükséges és arányos védekező cselekménye nem lesz büntetendő. Amennyiben a vagyontárgyait akarják a támadók megszerezni, és a védekező az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi, azaz a javai ellen irányuló támadást a támadó életének kioltásával hárítja el, a védekező nem büntethető. A védekező felelősségre vonására csak abban az esetben kerül sor, ha tudja, hogy a támadás elhárításához nem szükséges a támadó életének kioltása, ennek ellenére szándékosan megöli a támadóját.
Az állam tehát az alaptörvény rendelkezéseit szem előtt tartva teljeskörűen biztosítja a védekezés lehetőségét azok számára, akiket jogtalan támadás ér. Kérem a tisztelt képviselő urat és a tisztelt Országgyűlést, hogy az egy héttel ezelőtti szavazás fényében fogadják el a válaszomat, és várják meg, amíg az új törvény hatályba lép, és annak rendelkezéseit a kormány végre tudja hajtani.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
