GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Kinek kedvez az új munka törvénykönyve? Hát, itt a napirend előtti kapcsán is már esett szó erről, az államtitkár úr nyilván böngészte azóta is az irományokat. Szeretnék csak néhány rövid tételes mondatot megfogalmazni.
Kinek kedvez? Kedvez azoknak a fiatal munkavállalóknak, akik el akarnak helyezkedni? Ösztönzi őket arra, hogy a munka világában megtalálják a helyüket? Kedvez azoknak a ma rendszerben, regiszterben bent lévőknek, akik el akarják hagyni regisztert? Kapnak-e hozzá megfelelő támogatási feltételeket, hogy a munka világában megtalálják a helyüket? Kedvez-e azoknak a munkavállalóknak, akik aktívan jelen vannak ma a munkaerőpiacon, hogy stabilizálni tudják a helyüket? Kedvez-e bárkinek egy olyan szabályozási rendszer, amely a munkavállalókat kiszolgáltatottá teszi, és közben a munkaadóknak ad lehetőséget arra vonatkozóan, hogy egy bőrt lehúzzon még a munkavállalóiról? Csak és azért, mert a kormány olyan gazdasági intézkedéseket foganatosít, mely gazdasági intézkedések a munkaadókra többletterheket rónak, és ezért adja meg ezt a lehetőséget az ő számukra.
Valójában, ha összegezni akarjuk a dolgokat, akkor akár a pályakezdőktől a munkaügyi regiszterekben lévőkig haladunk az aktív foglalkoztatotti körön keresztül, azt látjuk, hogy nem kedvez sehol a munka törvénykönyve. Nem kedvez, mert elvesz forrásokat azoktól is, akik aktívan keresnek, nem kedvez, mert ugyan a munkaadóknak nagyobb rugalmasságot biztosít, ez tényszerű, de közben kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat. Nem kedvez tehát sem az aktívaknak, nem kedvez azoknak sem, akik a munka világába törekszenek.
Államtitkár Úr! Nem kellene azon elgondolkodni, hogy olyanfajta intézkedési rendszert foganatosítsanak, ha már a munka törvénykönyvét ilyeténképpen fogadták el, amely torz intézkedések sokaságát hordozza magában, a regionális minimálbér bevezetési lehetőségével, annak a lehetőségének a felütésével egyetemben, hogy olyan intézkedéseket hozzanak most már a munka törvénykönyvét követően, amelyek valójában serkentik a munkavállalókat arra, hogy a helyüket keresve megállják a helyüket a munkaerőpiacon, és azokat serkenti, akik pedig távol vannak ma a munkaerőpiactól, hogy minél inkább törekedjenek személy szerint is arra, hogy a munkaerőpiacon helyet találjanak?
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Hallgatva a miniszterelnök úr gondolatait a korábbiakban, egy mondattal hadd egészítsem ki az interpellációs gondolatokat. Valójában azok a törekvések, amelyekről a miniszterelnök beszélt, részben jók, elfogadhatóak, egyébként a korábbi időszakban már működtek, sőt még kedvezőbb arányú támogatásokkal egyetemben is. De összességében az az alapvető probléma, hogy önök két éven keresztül egészen mást csináltak. Két éven keresztül olyan intézkedések sokaságát foganatosították, amelyek gyakorlatilag nem arról szóltak, amire most választ próbálnak adni. Két éven keresztül azt csinálták… (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Elnök Úr! Elnézését kérem, nem figyeltem az órát. Két éven keresztül egészen mást csináltak, mint amiről most beszélnek.
Köszönöm szépen. (Moraj és közbeszólások a kormánypárti padsorokban: Mi a kérdés? - Taps az MSZP és a függetlenek soraiban.)
