DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a számvevőszéki és költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Babák képviselőtársam korrekt módon ismertette a bizottsági vita lényeges pontjait és a szavazás eredményét is, ezekre nem térek ki. Arra a négy nem szavazatra apellálva mondok el néhány kritikai megjegyzést az előterjesztésről, amiről Babák képviselőtársam említést tett.
Szóba került itt, ő is említette azt, hogy itt ez már az ötödik-hatodik módosítása az ez évi költségvetési törvénynek. Itt is eltértek a vélemények, mert a kisebbségi vélemény szerint egy törvénynek az egyik tulajdonsága a stabilitás (Babák Mihály: A mai világban!), tehát nem lehet azt minden hónapban változtatni, mert átlagosan minden hónapra jut egy változtatása ennek az ez évi költségvetési törvénynek. Ez már önmagában nem jó. Persze tudjuk mi azt, hogy az ember tervez, Isten végez, tehát ha egy törvényben gondok vannak, akkor meg kell változtatni, ez teljesen logikus. De éppen az öt-hat változtatást mutatja, hogy az ez évi költségvetési törvény sem volt szakmailag teljes mértékben megalapozott, és az a pénzügyi terv, ami maga a költségvetés, nem volt igazán jó. (Babák Mihály: Ez nem igaz!) Ezért kell folyamatosan változtatni.
Szóba került az, hogy rendkívüli ülésszakra tette a kormány vagy javasolta a kormány ennek az egyébként fontos törvényjavaslatnak a tárgyalását, rátolta a 2013-as költségvetési törvényjavaslat tárgyalására, ezzel gyakorlatilag az áttekintést szinte lehetetlenné teszi, így egy időben tárgyaljuk a jövő évi költségvetést, az ez évi módosítását. Némileg érzékelhetővé vált, hogy miért nem tünteti föl, tüntette fel a tisztelt kormány a 2013-as törvényjavaslatban a 2012-es várható számokat, mert annyira mozog ez a talaj az ez évi költségvetés talpa alatt és a jövő évi bázis talpa alatt, hogy ezt talán ez meg is magyarázza.
Ami a dolog lényegét illeti, erről viszonylag keveset szólt az államtitkár úr, hogy a kiadási oldalon van egy feszítőerő, nevezetesen a helyi önkormányzati alrendszerben történő feladatelmozgatások miatt bizonyos humán normatívák finanszírozási gondjai, meg a PPP-konstrukció rendbetétele, illetve az Európai Unióból lehívható vagy lehívandó forrásoknak a saját forrásokkal való megtámogatása. Nos, ezek azok a kiadási oldalon feszítő motívumok, amik miatt hozzá kellett nyúlni mintegy 150 milliárd forinttal az ez évi költségvetési törvényhez.
A kiadási oldalt az ellenzéki vélemények akceptálták, és ezeket tulajdonképpen támogathatónak ítélték, azonban az a probléma, hogy a bevételi oldalon, ami ezt a bizonyos 150 milliárd körüli kiadást kompenzálni tudná, hiszen a hiánycél nem változik, mindezt hangsúlyozta az államtitkár úr is meg az előterjesztés is, tehát ezek a bevételi előirányzatok nem eléggé megalapozottak. Ezt nemcsak mi mondjuk, ellenzéki képviselők, hanem ezt mondja a Költségvetési Tanács is a véleményében, amiben a kockázatokra figyelmeztet.
Én megszámoltam, a Költségvetési Tanács véleményében hatszor vagy nyolcszor szerepel a kockázat kifejezés. Ez egy roppant diplomatikusan megfogalmazott vélemény. Azzal együtt figyelmeztet arra, hogy a bevételi előirányzatok megalapozottsága gondot jelent, és még az a trükközési probléma az áfával, hogy odébb toljuk ezt a kérdést, és később fogja a Kincstár kifizetni az áfajogosultaknak az összegeket, visszatéríteni, és kvázi megfinanszíroztatja az adóalanyokkal azt a kiadásnövekményt, amiről itt egyébként szó van.
(23.40)
És ugyanez a gond az osztaléknövelés szándékával is, nem látszanak azok a konkrét számok, hogy ez az osztaléktöbblet miből jönne, semmiféle hatásvizsgálat nincs, szokás szerint most sincs a törvényjavaslat mögött. Tulajdonképpen ez egyfajta kiadási igénynek a remélt finanszírozása mindenféle számítás és megalapozás nélkül, ezért a kisebbségi véleményben mi nem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot. Nevezetesen a Jobbik és az MSZP képviselőinek álláspontját fogalmaztam meg.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
