DR. PUSKÁS IMRE
DR. PUSKÁS IMRE
DR. PUSKÁS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2012. évi költségvetést módosító törvényjavaslatot tárgyaljuk, és valóban tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat néhány fontos célt vesz górcső alá, ebből következően szinte mindenről már szó esett vagy az expozéban, vagy a bizottsági álláspontok kialakításánál. Nehéz újat mondani, inkább csak a hangsúlyokat érdemes ismét csak elhelyezni.
A legfontosabb kérdés először, hogy valóban az önmagában való értéke vagy éppenséggel egy gyengeségnek a jele, ha a költségvetési törvényt a kormány többször a parlament elé hozza egy évben azzal a céllal, hogy azt módosítsa. Ahogyan korábban a képviselőtársaim ebben a kérdésben megnyilvánultak, én is úgy vélem, hogy a költségvetési törvény nem egy büntető törvénykönyv, nem egy polgári törvénykönyv, ebből következően egészen másfajta értékeknek kell megfelelnie, és más szempontokat kell figyelembe vennünk akkor, ha azt mondjuk, hogy éppenséggel jó minőségű vagy gyenge minőségű. Nyilvánvalóan itt nem évtizedekre kell időtállónak lennie, de bizony még egy évig sem feltétlenül kell olyannak lennie, hogy elfogadjuk egy év végén, és hozzá se nyúlunk a következő évben, amikor ez a hatályát kifejti, hiszen ez egy viszonylagos csendes világgazdasági helyzetben is szinte elkerülhetetlen helyzet, de akkor, amikor valóban olyan változások vannak körülöttünk, amelyek önmagukban is a gazdaság változásait indukálják, nyilvánvalóan erre a kormánynak folyamatosan reagálnia kell.
Itt azonban most azért nem elsősorban erről van szó, hanem sokkal inkább arról, hogy olyan fontos célokat fogalmaz meg ebben a költségvetési törvényjavaslatban a kormány, és olyan fontos céloknak az elérését teszi lehetővé ezzel a módosítással, amely meggyőződésem szerint egyrészt közvetlen kihatással van sok ember életére, másrészt pedig igen jó hatással lehet a gazdasági növekedésre is.
Hiszen ahogyan ezeket a részleteket kifejtve megismerhettük magából a törvényjavaslatból és az elhangzottakból, nyilvánvalóan nagyobb mértékben és hatását kifejtve leginkább az önkormányzati szférára lesz majd jótékony hatással egyrészt annak a plusz 33 milliárdnak a célba juttatásával, amely ha nem is az önkormányzatok, de korábban a megyei önkormányzatok fenntartásában működő intézmények életét könnyíti meg, és az ott folyó akár oktató, akár szociális tevékenységet teszi napról napra elvégezhetővé és megfelelő színvonalon tarthatóvá; másrészről pedig akár nem állami fenntartók részére vagy egyházaknak átadott intézményekben teszi a működést elfogadható színvonalúvá. Ez önmagában egy nagyon fontos fejlemény és egy nagyon fontos körülmény, hiszen nyilvánvalóan mindannyiunknak az az érdeke, hogy ezekben az intézményekben - vélhetően, a szám nagyságrendjéből következően több tízezer embernek ilyen vagy olyan értelemben oktatásáról, fiatalok oktatásáról, akár idős emberek szociális ellátásáról van szó - ezek a források nagyon jó célt szolgálnak, és nagyon jó helyre jutnak.
Ezen túlmenően hosszú időn keresztül sokat beszéltünk arról, hogy bár a PPP-programok sok helyen látványos fejlesztéseket eredményeztek, de ennek bizony igencsak nagy árát fizetjük meg, közvetlenül az önkormányzatok, de akár bizonyos fejlesztéseknél a központi költségvetésből jelentős pénzek folynak ki ezen konstrukciók keretében, hiszen gyakorlatilag egy-egy fejlesztésnek, egy-egy beruházásnak a többszörösét fizetjük ki összességében. Mindenképpen szerencsés, ha ezeknek a folyamatoknak minél hamarabb megálljt tudunk parancsolni, és gyakorlatilag egy ilyen konstrukcióval, amivel kiváltjuk ezeket a megállapodásokat, sikerül hosszú évekre előretekintve nagyon-nagyon sok költségvetési forintot visszatartani, és más értelmes célokra hasznosítani.
És természetesen a legfontosabb az - és minden bizonnyal nagyon várják az önkormányzatok ezt a lehetőséget -, amivel az EU Önerő Alap igen jelentős bővítése történik. Ugye, a 10 milliárdról 60 milliárdra történő tágítása ennek a keretnek teljes mértékben beleilleszkedik abba a képbe, ami arról szól, hogy fel kell gyorsítani az európai uniós források célba juttatását, ami nyilvánvalóan egyrészt közvetlenül megnyilvánul majd fejlesztésekben, megnyilvánul majd abban, hogy új, korszerű létesítmények épülhetnek, és megnyilvánul abban, hogy természetesen ez akár közvetlenül az építőipar számára olyan injekciót jelent, ami sok-sok vállalkozásnak a talpon maradást jelentheti, és természetesen a folyamat egyik végállomásán, a költségvetésnek pedig bevételi forrásokat is jelent.
Nos, tehát ez az 50 milliárdos lehetőségbővülés, ami az önkormányzatoknak majd rendelkezésre áll, meggyőződésem szerint egy nagyon-nagyon nagy igényt elégít ki, és egy óriási katalizátor lehet abban a tekintetben, hogy az önkormányzatok a már megfogalmazott és kitalált fejlesztéseiket végre célba tudják juttatni, és nem olyan áron, mint ahogy ezt esetleg tették a korábbi években, hitelfelvétel és eladósodás árán, hanem a központi költségvetési forrásokat kihasználva.
(23.50)
Nos, tehát összességében azt tudom megfogalmazni, hogy a költségvetés módosítása nem arról szól, hogy szakmai hiányosságokat mutatott a költségvetés az elfogadásakor. Nem arról szól, hogy valamiféle válsághelyzetet kell kezelni és olyan intézkedéseket hozni, amelyekkel valamilyen területeket kurtítunk és nehezebb helyzetbe hozunk, hanem arról szól, hogy egy nagyon átgondolt, itt, ebben az esetben elsősorban az önkormányzatokat segítő, összességében is a gazdaság élénkítését szolgáló költségvetési lehetőségeket nyit meg ez a költségvetési törvénymódosítás, úgyhogy e tekintetben azt gondolom, mindannyiunk számára, akik a patkó bármely oldalán helyezkedünk el, támogatandó törvényjavaslat. Úgyhogy erre biztatom a képviselőtársaimat, a tisztelt Házat.
Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr, hogy megszólalhattam. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
