DR. MARTONYI JÁNOS

Teljes szövegű keresés

DR. MARTONYI JÁNOS
DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A képviselő úr nagyon fontos kérdésről szólt. Valóban, évek óta sokan mondják, mondták, hogy Európának meg kellene találni a saját lényegét, a saját identitását, ahogy ezt annak idején mondták többen: a saját lelkét. Idézhetném XVI. Benedek pápát is, aki azt mondta nem olyan régen, hogy Európa mintha búcsút mondana a történelmének, mintha kilépett volna a saját történelméből.
(15.10)
Azt jól tudjuk, hogy Európa sem léphet ki a saját történelméből, vagy ha erre kísérletet tesz vagy tenne, akkor abból nagy baj van.
Ami a válságot illeti, ez a válság nem Európában indult, ugyanakkor Európa már a válságot megelőzően is nagyon súlyos kihívásokkal nézett szembe. Ezekről annak idején is sok szó esett, itt volt rögtön annak idején a gazdasági térvesztés, a versenyképesség gyengülése, összehasonlítva más térségekkel. Aztán itt volt az intézményi kihívás, ezekre próbált választ adni az a sok kísérlet, amelyek részben aztán sikerrel jártak a lisszaboni szerződés elfogadása útján. És persze a legfontosabb volt talán a demográfiai válság vagy kihívás, ami most is tart, és ami a legkomolyabb gondja Európának. És ez már elvezhet az emberhez. Ez már elvezet ahhoz a kérdéshez, hogy valóban a lényegünket, a lelkünket kellene megtalálni a jelen problémáinak megtalálásához. És a válság ezeket a kihívásokat élezte ki rendkívüli módon, és ezek a kihívásokat most kell valamilyen módon megoldani vagy legalábbis tompítani.
Azt hiszem, ez egyrészt úgy történhet, hogy visszatérünk az alapértékekhez, másrészt pedig a jelenlegi helyzetből indulunk ki, a jelenlegi körülmények alapján keressük a megoldásokat. Tudniillik annak nincs sok értelme, hogy visszatérjünk az ’50-es, ’60-as évek vitáihoz. Miről szóltak az ’50-es, ’60-as évek vitái? Arról szóltak, hogy csináljunk-e egy föderális Európát, vagy pedig csináljunk-e hagyományos kormányközi, államközi együttműködésre épülő Európát. Azok a kereszténydemokrata politikusok, akikre képviselő úr utalt, az első megközelítést követték, de nagyon sokan akkor is mást mondtak. Itt van például rögtön de Gaulle tábornok, aki mindig is azt mondta, ő úgy érezte, hogy egy államok közötti együttműködésé a jövő. Sokszor úgy mondjuk ezt, nemzetek között, jóllehet mi jól tudjuk, hogy nem ugyanazt értjük a nemzet és az állam alatt.
Azt hiszem, jelenleg nem ez a lényeg. Jelenleg az a lényeg, amiről egyébként ma már korábban szó esett, hogy meg kell menteni az eurózónát. Mert ha az eurózóna elbukik, akkor elbukik az Európai Unió is. És a miniszterelnök úr előbb éppen elmondta, hogy mi a következménye annak, ha az Európai Unió elbukik. Az eurózónát pedig csak úgy lehet megmenteni, ha teremtünk egy sokkal erősebb koordinációt és integrációt a pénzügyi rendszerek, a költségvetési rendszerek, a gazdaságpolitikák között, és megteremtjük a politikai demokratikus legitimáció és elszámoltathatóság feltételeit. Ezt lehet politikai uniónak nevezni, de azt hiszem, jobb, ha itt is maradunk az eredeti szóhasználat mellett.
És van még egy másik vonulat is, amiről nagyon kevés szó esik. Az egyes tagállamok alkotmánybíróságai egyre inkább fölfedezik azt, hogy jóllehet egyes területeken valóban előre kell lépni, de más területeken korlátokat kell építeni. És ezt a legutóbbi hónapokban maga az Európai Bíróság is elfogadta. Igenis létezik egy alkotmányos identitás, amihez nem lehet nyúlni, és amit nem teszünk be a közösbe, mert azok mi vagyunk, nemzetek, nemzeti közösségek. Tehát itt egy kettős folyamat van. Egyes területeken elkerülhetetlen a mélyítés, az erősítés, más területeken korlátokat kell teremteni.
Ezért hiszem azt, hogy az a vita, amit az elmúlt napokban a média is kiélezni látszik, egy álvita, egy látszatvita, nem kell benne részt venni. A megoldásokat kell megtalálni, ugyanakkor világos jövőképpel kell rendelkeznünk. Ehhez valóban vita kell. Biztos, hogy sok vita lesz köztünk. Induljon el ez a vita, el kell majd egyszer döntenünk, hogy az eurózónára vonatkozó különleges szabályokat magunkra is irányadónak akarjuk-e tartani, vagy sem. Itt az ideje, hogy ezt a vitát elkezdjük.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti frakciókban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem