ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Bödecs Barna képviselőtársamnak én külön megköszönöm az utóbbi pár percben elmondott gondolatait egyrészt magáról a támogatásáról, másrészt pedig valóban kölcsönös és azonos törekvéseinknek kell lenni, hogy hulladékgazdálkodás területén Magyarországnak egy aránylag szigorú törvényt kell alkotnia. Ha itt az európai uniós normákat is megpróbáljuk figyelembe venni, itt a tengerfenékre való… - azt hiszem, nálunk ez az eset nemigen fordulhat elő, ez az Európai Unió azon országaira vonatkozhat, ahol tényleg tengerrel is rendelkeznek, ez egy más kategória, de még egyszer köszönöm a hozzáállását.
Kiss Sándor képviselőtársamnak mondom, nagyon jól érzékelte ő is, hogy hihetetlen mértékű lobbiérdekek mozognak, mozogtak Magyarország minden szolgáltatása területén. Ezt írd és mondd, úgy, ahogy mondom, ez érezhető volt az elmúlt 20-21 év folyamán is, hogy bizonyos törvények sokszor a lobbiérdeknek megfelelően kerültek a parlament elé, és fogadta el a parlament is. Ennek véget kell vetni, főleg a szolgáltatás területén, és nem véletlen, hogy magánál az energiatörvénynél, a gáztörvénynél is, de ugyanígy a vízgazdálkodási törvénynél is az elsődleges érdek az volt, hogy állami vagy önkormányzati, és a hulladékgazdálkodás területén is elsődleges érdeknek kell lenni, hogy állami vagy önkormányzati.
Tudjuk nagyon jól, hogy hihetetlen mértékű támadás indul meg ebből a szempontból is Magyarországgal szemben, amikor mondjuk, a magyar parlament ezt a törvényt véglegesen elfogadja, és a szolgáltatásba valóban az állami vagy önkormányzati szerepvállalás jut elsődleges helyre. Tehát jól érzékeli képviselőtársam is, és higgye el azt nekem, hogy nemcsak ön mondja, a Fidesz-frakción belül is van számos olyan képviselő, aki nyújtott is be módosító indítványt azzal kapcsolatosan, hogy az állampolgárok díjkötelezettsége ne növekedjen, mert ha hasznosítjuk a hulladékot, akkor annak előnye is származik, és a rendszert úgy kell kiépíteni, hogy az adott súly alapján. Itt mondjuk, hogy 60 literes, 100 literes, 120 literes, függetlenül attól, hogy mennyi van benne, akkor is ugyannyit számláznak, vagy lehet, hogy még többet számláznak. Tehát el kell jutni abba az állapotba, amelyet nagyon sok, nem azt mondom, hogy sok, de jó pár szolgáltató már megtesz, hogy olyan árképzést alakít ki, amikor a mért mennyiség alapján számláz. Tehát valóban az állampolgárok irányába is el kell jutni, hogy valahogy tényleg a rendszer úgy épüljön fel, hogy a valós mennyiségnek megfelelő értéket kelljen az állampolgárnak fizetnie. De ahhoz el kell jutni tényleg, valóban, ha mért mennyiség fölött kialakult esetleges hulladékot mondjuk, ne az árok szélére - tehát hogy még kevesebbet fizessen -, és ne az erdőre vigye ki, hanem tényleg legyen egy tisztességes folyamata ennek.
Én ’96-ban ott voltam Ausztriában egy lakossági fórumon, ahol úgyszintén voltak ellenállások, de Ausztriában öt év alatt úgy kialakult a rendszer, és olyan tökéletes rendszer tudott kialakulni, hogy valóban, Ausztriába nem tud más beférni a hulladékkezelésbe, hulladékszállításba, és tényleg, a lakosság is partner, mert partnerré vált abban, hogy valóban, ne az árok szélére kerüljön a hulladék, ne szennyezze a saját környezetét, hanem partnerré vált, és egy kölcsönösség alakult az állam, a szolgáltató és a lakosság között. Tehát meg lehet nézni Ausztriát, hogy Ausztria területe hogy néz ki, egy csikket nem lehet találni, nemhogy szemetet az erdő szélén.
Tehát nekünk is el kell jutni abba az állapotba, és ehhez tényleg egy olyan korszerű törvényre van szükség, ahol a lakosság is érzi azt, hogy ha ebben ő is partner, és valóban megtesz mindent annak érdekében, hogy a hulladéka tényleg, valóban el legyen szállítva, és ott a reális árképzés tud kialakulni, akkor Magyarországon is ez tényleg, előbb-utóbb ki fog tudni alakulni, csak ehhez tényleg, én is azt mondom, hogy egy szigorú törvény kell, és úgy kell megindulnia ennek a törvénynek, hogy helyre kell tenni azon szolgáltatókat, akiket a kapzsiság jellemez elsődlegesen, másodlagosan pedig a törvényeket kerülik ki sorra, kiskapukat keresve, és adott esetben úgy szállítanak hulladékot, hogy megmásítva és meghamisítva, mondjuk, a szállítóleveleket és a lerakás mennyiségét. Lehetne sorolni, mert azt hiszem, mindannyian tudnánk egy példát erre felsorakoztatni, és akkor tényleg helyre lehet azt a 2800 hulladékdepóniát Magyarországon, ami képződött, rekultiválni lehet, és a folyamatokat úgy lehet felgyorsítani, hogy a válogatás induljon meg korszerűen, tehát ne egybeöntve, hanem tényleg válogatással és külön-külön deponálva, adott esetben értékesíteni.
És itt még egyszer Bödecs Barnának mondom, hogy a tiszta, szétválogatott hulladék önmagában nyersanyag. Sokszor fogalmaz úgy maga a hulladékgazdálkodási törvény, hogy ha az át van dolgozva, itt például az építőanyagra gondolok, az is lehet egy hasznos anyag, csak másutt lehet egy hasznos anyag, tehát annak is van egyfajta értéke, csak kőkeményen meg kell határozni azt, hogy mikor, hogyan, milyen formában, milyen menetlevélen, milyen környezetvédelmi hatósági engedéllyel lehet szállítani, és hova lehet szállítani, és hova lehet adott esetben értékesíteni. Tehát itt jön be az a kép, amiről én szerettem volna beszélni ebben a hat percben.
Köszönöm a figyelmüket.
