BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Talán azért társelőterjesztőnek is nevezhetem, mert a képviselői indítványokról - szokásától eltérően az általános vitában el is mondta nyilván - részletesen konzultált a képviselő úrral a módosítás benyújtása kapcsán.
Az 1. ajánlási ponthoz kívánok hozzászólni, és remélem, hogy sikerül most itt a hivatalos felszólaláson meggyőznöm Vinnai képviselő urat, hogy amiről ez a módosító indítvány szól, az a hallgatói szerződések egy bizonyos tartalmi konkretizálása a törvény keretein belül. Valóban, maga a 3. pont az ösztöndíjakról szól, de mivel ebben a módosító indítványban szerepelt az a kifejezés, hogy “a magyar állami részösztöndíjjal támogatott képzésre tekintettel a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv által megállapított visszafizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozás”, tehát szerepelt a “hallgatói szerződések”, így a képviselőtársaim be tudták illeszteni azt a módosítást, mely szerint “amely részösztöndíjas hallgató esetében nem lehet több a képzési költség felénél és állami ösztöndíjas hallgató esetében a képzési költségnél”, majd a következőt konkretizálja: “a képzési költséget az a hallgató köteles visszafizetni, aki az oklevél megszerzését követő húsz éven belül a képzési ideje kétszeresénél kevesebb időt tölt magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál, társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy magyar joghatóság alatti vállalkozási tevékenységet ennél rövidebb ideig folytat.” Tehát az általunk benyújtott módosítás a hallgatói szerződésnek egy fontos tartalmi részét kívánja a törvény keretein belül elhelyezni.
Hadd mondjam el visszamenőleg, mert idetartozik, hogy amikor annak idején a felsőoktatási törvény koncepciójánál, majd a törvény vitájánál elhangzott az úgynevezett röghöz kötés, annak az első javaslatát a Jobbik nem támogatta, s utána magunk is kezdtünk kidolgozni valami olyan javaslatot, amely tartalmilag ezzel megegyezik és elfogadható, mert igen, tudomásul kell venni, hogy a magyar társadalomban van egy jogos igény, hogy akinek a felsőoktatási költségeit az állam fedezi, az valamilyen mértékben ezt Magyarországon hasznosítsa, és mi is méltányosnak tartottuk ezt az arányt.
Csak egyet javasoltunk, és azért került be most is ez a szöveg ide. Úgy ítéltük meg, hogy egy ilyen fontos tartalmi kérdést, ha egyébként elhangzott önöktől is, miért nem teszik be a törvénybe. Ezt sajnos nem tették meg, és most természetesen lehet, hogy nem ez a legmegfelelőbb hely, de az volt a benyújtók szándéka, hogy ezt a fontos tartalmi részt törvényben rögzítsük. Tehát nem szemben állunk vele, hanem ez jelenti a garanciát és gondolom, tudják, hogy az Alkotmánybíróság a mai napon megsemmisítette azt a kormányrendeletet, amely ezt határozta meg, de a dolog annyiban súlyosabb és logikus, hogy a testület szerint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást. Tehát a törvény egy zárórendelkezésében szerepel, hogy mi az, amit a kormány rendeletben határoz meg, és ott ez szerepelt.
Tehát én csak arra akarom felhívni a figyelmet, lehet, hogy mások azt fogják kritizálni, hogy ez a röghöz kötés elfogadhatatlan, mi ezt az arányt elfogadhatónak tartottuk, csak a törvény tárgyalásakor és most is pontosan azért nyújtottuk be ide ezt a módosítót, aminek lehet majd megfelelőbb helye, mint amit mi mondunk a törvényben, mert valóban mi is úgy éreztük, hogy ez egy olyan súlyú kérdés, amit törvényi szinten kell szabályozni.
(21.30)
Nyilvánvalóan én azt nem tudom megmondani, hogy a záróvita előtt lehet-e ehhez olyan módosító indítványt önöknek benyújtani, amelyik eleget tesz az Alkotmánybíróság azon követelményének, hogy a törvénybe emeli be ezt a bizonyos szabályozást, vagy ezt majd újólag, egy külön javaslat formájában vissza kell hozni.
Csak azt akarom jelezni, hogy az, hogy magát a rendeletet megsemmisítette most az Alkotmánybíróság, egyben azt is jelenti, hogy meggyőződésem szerint akkor ezt a szabályozást a törvénybe kell beemelni, és nyilván akkor a törvényben meg kell szüntetni azt a felhatalmazást, ami kormányrendeletre adott lehetőséget. Tehát szerintem ez egy elég aktuális javaslat a mostani alkotmánybírósági döntéshez, és még egyszer mondom, alapvetően nem a tartalmi szabályozásával volt kifogásunk, hanem az ilyen súlyú kérdést - mi is úgy gondoltuk - törvény szintjén kell szabályozni.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
