NAGY CSABA

Teljes szövegű keresés

NAGY CSABA
NAGY CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Annyit azért szeretnék leszögezni, főleg Pál Tibor bizottsági véleménye után, hogy nyilvánvalóan minden egyes jogszabály-módosításkor vannak az emberben kételyek vagy olyan kérdések, amelyek a törvény elolvasása után nem teljesen tiszták, főleg úgy, hogy itt azért sok végrehajtási jogszabály még hiányzik, illetve nyilvánvalóan teljesen természetesen még nem ismerjük ezeket. De azt kell mondanom, hogy azok a félelmek, amiket esetleg itt megfogalmaztam, a tárgyalás keretében maximálisan kezelhetők, tehát ebből ilyen tekintetben nem csinálnék gondot, hiszen a parlamenti tárgyalási metódusban ezek kezelhetők.
Amiről viszont mindenképpen szeretnék beszélni a törvényjavaslattal kapcsolatban, az általánosságban a településrendezési szerződés megkötéséhez kapcsolódik. Hiszen nagyon jól és egzaktul megfogalmazza a törvényjavaslat azt, hogy e tekintetben hogyan és mi módon kell eljárnia a helyi polgármesternek, illetve a képviselő-testületnek, hogyan kell a képviselő-testületnek meghoznia azt a döntést, ami alapján ez a településrendezési szerződés megköthető, és egzaktul meghatározza azt is, hogy mire lehet ezeket a településrendezési szerződéseket megkötni. Ilyen például a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településrendezési eszközök kidolgozása, illetve a telekviszonyok és minden más egyéb, a beruházáshoz, illetve a szerződéshez köthető infrastrukturális fejlesztések.
Itt vetném fel azt a gondot, amire azt gondolom, majd valamilyen választ előbb-utóbb kell adni a mindenkori törvényhozásnak, mert az elmúlt húsz évben ezt nem igazán sikerült rendezni. Most azzal, hogy az önkormányzatok a gazdasági világválsághoz kapcsolódóan nehéz anyagi helyzetbe kerültek, bekövetkezett az az állapot, hogy gyakorlatilag a helyi önkormányzatok mögött nincs olyan tőke, amivel meg tudnák finanszírozni a helyi településrendezési, szabályozási tervek közcélú vonatkozásait, illetve módosításait.
Mindenképpen javasolnám azt, főleg a most kialakult helyzetben, amikor az önkormányzatok ezt nem tudják megfinanszírozni, hogy tegyük lehetővé azt ebben a törvényjavaslatban - vagy jó lenne, ha ezen el tudnánk gondolkodni -, hogy azokat az értéknövekményeket, amelyeket mondjuk, egy terület átminősítésével jelen pillanatban gyakorlatilag a köz nem tud magához vonni, azt egy ilyen településrendezési szerződésen keresztül megtehessék az önkormányzatok. Ugyanis jelen pillanatban sorra lépnek vissza a településrendezési előírásoktól azok az önkormányzatok, amelyek anyagilag nem tudják felvenni gyakorlatilag azt a kialakult versenyt, amit különböző ügyvédek és ügyvédi irodák azáltal gerjesztenek, hogy kártérítéseket indítanak az önkormányzatokkal szemben, főleg ott, ahol a településrendezési tervek korlátozásokat léptettek életbe vagy most, vagy korábban az egyes területekkel kapcsolatban.
Tehát mindenképpen fontosnak tartanám azt, hogy magát a szerződési rendszert ki tudnánk terjeszteni a tekintetben is, hogy akkor, ha egy terület értéke a településrendezési terv vagy szabályozási terv módosítása után növekszik, abból a köz is tudjon a szerződésen keresztül érdemben hozzátenni valamit ahhoz, hogy tudja vele fejleszteni az egyes településeket.
Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy ilyen vonatkozásában maga a jogszabály bevezeti az integrált települési hatásvizsgálat jogintézményét, és ezt azért tartom fontosnak és támogathatónak és előrelépésnek, mert ez az új intézmény lehetővé teszi mind a környezetvédelmi, földvédelmi, erdővédelmi és régészeti hatósági eljárásokat, ezzel jelentősen felgyorsítja, illetve lerövidíti ezeket az eljárási rendszereket. Azt kell mondanom, hogy ilyen tekintetben az ingatlanfejlesztők, illetve a beruházók jogbiztonsága is nő. Tehát e vonatkozásban mindenképpen egy előrelépés maga a jogszabálytervezet.
Érdekes és új megfogalmazás a települési véleményezési eljárás. Itt tényleg nagyon-nagyon rövid határidő van a törvénytervezetben megállapítva az önkormányzatoknak, illetve a polgármestereknek. Itt fontosnak tartom megjegyezni azt, hogy azt is jó szabályozásnak gondolnám, hogy az önkormányzati főépítész, illetve ha úgy dönt saját szabályozásában az önkormányzat, akkor építészeti-műszaki tervtanács véleménye alapján kell kialakítani ezt a véleményt. Itt egyetlenegy olyan pont van, amin véleményem szerint el kell gondolkodnunk, ez pedig, amit már korábban a bizottsági véleményben is ismertettem, a megyei jogú városok polgármesterei véleményének, illetve a szakmai véleménynek a megjelenítése. Ehhez jó lenne, ha sikerülne egy olyan jogszabályi megoldást találni, ami e tekintetben az ő véleményüket is be tudja csatolni a rendszerbe úgy, hogy jogi aggályokat ez ne vessen föl.
Amit még mindenképpen fontosnak tartottam elmondani, az a településképi bejelentési eljárás. Ez is egy új eljárási rend, ami mindenképpen nagyon fontos, hogy bekerül a törvénytervezetbe, hiszen e tekintetben bizonyára előrelépést jelent az eljárási rendszerekben. Fontos a közterületi alakítási lehetőség, hogy az önkormányzatok a képviselő-testületükön keresztül tudnak olyan jellegű szabályozást bevezetni, amit korábban e tekintetben nagyon nehezen vagy kevésbé átlátható és egyértelmű módon tudtak szabályozni.
Végül, de nem utolsósorban azt gondolom, hogy teljesen beleillik az a szabályozási javaslat is a kormány programjába, ami a kis építőipari vállalkozások vonatkozásában tesz különböző kedvezményeket, ahol is felelős műszaki vezető igénybevétele nélkül tudják elvégezni azokat a munkákat, amelyeket közvetlenül hozzátartozóknak tudnak elvégezni, illetve olyan munkákat, ahol alvállalkozókat nem vesznek igénybe. Így mindenképpen tisztábbá és egyértelműbbé tehető az építőipari tevékenység felelősségrendszere is, és egyszerűbb az adminisztrációs háttere is.
Mindezek alapján azt gondolom, kiegészítve azzal, hogy az új elektronikus szabályozási rendszer még további egyszerűsítéseket tesz majd a közeljövőben lehetővé az építőipari beruházások vonatkozásában, a magam részéről mindenképpen ajánlom tisztelt képviselőtársaimnak, hogy ezt a törvényjavaslatot fogadják el.
Köszönöm szépen.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem