TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvénycsomag módosításának célja az építési beruházások megvalósításának elősegítése, az építésüggyel összefüggő jogszabályok életszerűbbé, ésszerűbbé, rugalmasabbá és ezáltal alkalmazhatóbbá tétele, egyúttal megfelelve a szakmai követelményeknek és elvárásoknak is.
A módosítás integráns része a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentését célzó Magyary-programnak és a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló “Egyszerű állam” kormányzati programnak is. A javaslat az állampolgárok és a beruházók számára kedvezőbb, több ponton nagy horderejű változásokat tartalmaz, teljes szemléletváltást vezet be új vagy átalakított jogintézményeivel. A hangsúlyt a döntések előkészítésére és előkészítettségére, az eljárások rugalmasságára és kiszámíthatóságára, a döntések jogszerűségére helyezi mind a településrendezés, mind a hatósági eljárások tekintetében.
(18.50)
A településfejlesztési és -rendezési szabályok egyszerűsödnek, rugalmasabbak lesznek annak érdekében, hogy a települések gyorsabban tudjanak reagálni a munkahelyteremtő beruházások megvalósítását célzó befektetői igényekre. Ehhez a törvény keretszabályokat ad, a részletszabályok a rugalmas szabályozásra alkalmasabb végrehajtási szabályokban fognak megjelenni. Ezáltal a valós problémákat jobban kezelő, az egyes településtípusokat jobban kiszolgáló szabályozás létrehozására nyílik lehetőség.
A javaslat egyszerűsíti és egyértelműsíti a főváros és a kerületek egymás közötti viszonyát a településrendezési feladatok ellátásában, amely korábban sok konfliktus forrása volt, és az egymást blokkoló mechanizmusok miatt beruházások tucatja kerülte el a fővárost. A javaslat egyszerre biztosít lehetőséget a főváros egységes szabályozásához az infrastrukturális hálózatok, a beépítési intenzitás és magassági szabályok meghatározásával, és egyúttal kevesebb részletszabályhoz kell alkalmazkodnia a kerületeknek.
Szándékunk, hogy több eszközt biztosítsunk az önkormányzatok számára a település jövője formálásában. A településképi véleményezés bevezetésével a jelenlegi helyi tervtanácsi eljárás kiváltását tervezzük, így az önkormányzat hatással lehet a településen tervezett beruházásokra, de az eljárás időigényét a töredékére csökkentjük, hónapok helyett 15 napra.
Bevezetjük a településrendezési, településképi szolgáltatást. Ennek keretében az önkormányzat a főépítészen keresztül előzetes tájékoztatást nyújt az ügyfeleknek a helyi településrendezési előírások tartalmáról, javaslatot ad a telek beépítésének feltételeiről, a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi átalakításával kapcsolatban. Szakmai konzultáció, előzetes tájékoztatás keretében biztosítható, hogy a beruházás tervezése és engedélyezése eredményes legyen. Az előzetes egyeztetést, konzultációt a beruházás tervezője a főépítésszel folytathatja le.
A településképi bejelentési eljárás, a településképi kötelezési eljárás bevezetése lehetőséget ad, kötelezettséget nem teremtve a polgármester számára, hogy az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött, de a védett településkép szempontjából lényeges tevékenységek körében meghatározza a tevékenység végzésének feltételeit, vagy hallgatásával tudomásul vegye a tevékenység végzését, illetve a településkép megsértése esetén kötelezhesse az oda nem illő elemek átalakítását, például reklámok eltávolítása, homlokzati felületek színezése, átalakítása, telkek bekerítésének módja. Eszközt biztosítunk az önkormányzatnak arra, hogy az önkormányzati településképi előírásokat betartassa, ennek kikényszerítése érdekében legfeljebb 50 ezer forintig terjedő bírságot szabhasson ki.
Szemléletváltást jelent az engedélyezésben az új típusú építésügyi hatósági eljárás bevezetése és a 2013. január 1-jén bevezetésre kerülő elektronikus ügyintézés. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy az eljárások hagyományos konstrukciójával szakítsunk. A hangsúly az engedélykérelem előkészítettségére helyeződik, mert ha a kérelem hiányos, szakszerűtlen, akkor a hatóság csak kínlódik vele, és a végén a kérelem nem teljesíthető. Garanciákat kerestünk arra, miképpen lehetne a beruházások engedélyezésének előkészítettségét növelni. Elektronikus tárhelyet biztosítunk az építtető számára, amely alkalmas arra, hogy a kérelem benyújtása előtt egy elektronikus kosárban gyűjthesse az engedélyezéshez szükséges dokumentumokat. Építésügyi hatósági szolgáltatást vezetünk be az engedélykérelem benyújtása előtt, amelynek keretében az építtető kérheti a hatóságtól, hogy előre nézze át, hogy a kosárban gyűjtött dokumentumok megfelelőek és elegendőek-e a benyújtandó kérelem elbírálásához. Ez a szolgáltatás azt a célt szolgálja, hogy a kérelem ne legyen hiányos, azonnal elbírálható legyen, semmilyen körülmény ne szakítsa meg az engedélyezési eljárást. A hiánytalan kérelem elbírálásának ügyintézési határideje ugyanis jelentősen csökkenthető.
Kérheti majd az építtető az ügyfelek leendő körének előzetes megállapítását is. Ez azzal az előnnyel járhat, hogy a jogorvoslati eljárások ne húzódhassanak el adott esetben évekig azért, mert valaki utólag szeretne ügyféli körbe bekerülni.
Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban részt vevő szakhatóságok eljárási ideje egységesebb lesz, mert a szakhatóságok ügyintézési határideje legfeljebb 30 nap lehet.
Az európai uniós előírásokat is teljesítve, a hazai építési anyagokat előállító vállalkozásokat és ezen anyagokat felhasználó beruházásokat elősegítve, törvényi alapot kívánunk teremteni a természetes, hagyományos, helyben előállított építési termékek alkalmazhatóságának, az ezzel kapcsolatos adminisztratív és pénzügyi terhek csökkentésének.
Az építési fegyelem közérdek. Ezért a jogkövető magatartás és a rend érdekében rendszerbe foglaltuk az egyes vétségekért megállapítható szankciók elveit, és differenciáltuk a szabálytalanság jogkövetkezményeit.
Hazánkban virtussá vált szabálytalankodni. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint az építésügyi hatósági ellenőrzések száma messze alatta maradt az elvártnak. Egyesek így joggal gondolhatták, hogy következmények nélkül szabálytalankodhatnak, mert a hatóság úgysem jár el, nincs következetes végrehajtás, szankcionálás. A szabálytalan építési tevékenységek megakadályozása közös ügyünk, kiemelt közérdek, rendszeres ellenőrzést, következetes szankcionálást és szigorú végrehajtást kíván.
Mindezek miatt az ellenőrzések számát és hatékonyságát növelni kívánjuk. Az építésfelügyeleti hatóság feladatait kibővíteni javasoljuk a szabálytalan építkezések feltárásával, és az építési folyamat lezárását követően a jó karbantartási kötelezettség ellenőrzésével is. Látszólag kis módosítás, de az érintettek számára jelentős, hogy az építőipari kisvállalkozások és az egyéni vállalkozók számára lehetővé tesszük, hogy megfelelő szakmai garanciák mellett felelős műszaki vezető igénybevétele nélkül is végezhessenek építőipari kivitelezési tevékenységet közvetlen hozzátartozóiknak, vagy ha alvállalkozó nélkül végeznek kivitelezési tevékenységet, magukra vállalhatják a felelős műszaki vezetőre megállapított felelősséget.
A dokumentációs és információs központ működtetése és az elektronikus országos építésügyi nyilvántartás létrehozása az adminisztratív terhek lényeges csökkentését eredményezi az állampolgárok és a hatóságok tekintetében is. Azzal, hogy az elektronikus ügyintézési rendszerből automatikusan kinyerhetőek az adatok, megszüntethetőek a több száz helyen különböző formában és tartalommal vezetett hatósági nyilvántartások, az ügyfelek pedig gyorsan és hatékonyan egy helyről, úgynevezett egyablakos megoldással szerezhetnek információkat és adatokat beruházásaik megvalósításához.
A törvényjavaslat másik jelentős pillére a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása. A gyakorlati tapasztalatok alapján módosított etikai, fegyelmi eljárási szabályok egyszerűbb, de hatékonyabb etikai, fegyelmi eljárás lefolytatására adnak lehetőséget, így a munkát vállalók jogbiztonsága is erősödhet, mert nem húzódnak el évekig az eljárások. Az etikai, fegyelmi bizottság az eljárást a panasz beérkezésétől számított három hónapon belül indítja meg az eddigi egy év helyett.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, már aki figyelt, és kérem a tisztelt Háztól a törvényjavaslat támogatását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
