MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A jelen javaslatról szeretnék néhány gondolatot elmondani, illetve egy példával érzékeltetni azt, hogy miért nem értünk azzal egyet, hogy tovább van húzva ebben a kérdésben az idő.
Magyarországon a világörökségi helyszínek jelenleg a következők: Budapest világörökségi helyszínei, Hollókőnek az Ófalu része és ennek a környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai egyben, a Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, ami az érintett megyémben, Győr-Moson-Sopron megyében található, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák, Tokaj-Hegyalja, illetve a Fertő kultúrtáj. Itt szintén közösen, itt az osztrákokkal közösen van ez a világörökségi helyszínünk. Ezek közül kettő, amire jobban rálátok, hiszen Győr-Moson-Sopron megyét érinti, és ezek közül is a Fertő kultúrtájjal kapcsolatos történetről szeretnék egy példát elmondani, hogy miért is olyan fontos, hogy felülvizsgáljuk ezeket a szerződéseket, akár privatizációs, akár egyéb szerződésekről legyen szó.
Én a Fertő tó nádasaival kapcsolatban már többször megkerestem a minisztériumot írásban, szóban, interpellációban, illetve a bizottsági ülésen is többször felvetettem ezt a ma fennálló problémát, amennyiben az adott törvényjavaslat érinti ezt az ügyet, és most pont egy olyan törvényjavaslat van előttünk, ami kifejezetten ezzel foglalkozik.
Tehát ahogy említettem, már 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben is vizsgálódtam, érdeklődtem ezzel kapcsolatban. A Fertő tó a határon átnyúló víztest, amely területének kétharmada Ausztriához tartozik, és nem is ott van a fő probléma, hanem azzal az egyharmaddal, ami még hozzánk tartozik. A Fertőt egy 180 négyzetkilométer nagyságú nádövezet veszi körül, amelynek értelemszerűen, ha a térképre ránézünk, mindenki számára egyértelmű lehet, hogy a nagyobbik része Magyarországon található. Ez egyébként a magyar tórésznek a 85 százalékát borítja is. Ez is szerintem mindenki számára egyértelmű, hogy a tó megfelelő kezelése, jó ökológiai állapotának elérése csak közös erőfeszítésekkel, és itt nemcsak az osztrákokra gondolok, hanem a tó körül élők és a tó jelenlegi kezelői közös együttműködése során érhető el.
Jelenleg egyébként a tulajdon- és használati viszonyok a Fertő tó magyarországi részén a következők. A tulajdonos egyértelműen a magyar állam, a vagyonkezelő az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, ez körülbelül a tónak a kétharmad része, illetve a maradék egyharmadon pedig a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatósága a vagyonkezelő. Probléma eddig nem is lenne, hiszen ez így van rendjén, és ennek így kellene működnie, a probléma ott kezdődik, hogy a használati jogot egy úgynevezett Fertő-tavi Nádgazdasági Zrt. kapta meg. Ez a tó 89 százalékát jelenti, ami 6891 hektár.
Itt jön be a mi javaslatunk, ami az én értelmezésemben a Fertő-tavi Nádgazdasági Zrt.-vel kötött, az állam és a zrt. között kötött ingyenes örökös nádaratási jogot is felülvizsgálhatná, és remélem, hogy teszi is, ugyanakkor nem értem, hogy ehhez miért szükséges egy év. Én tudom, hogy ezek a felülvizsgálatok már folynak egy jó ideje, és már 2010-ben is olyan válaszokat kaptam a feltett írásbeli kérdésemre és az interpellációmra is, ami szerint teljesen igazam van, és dolgoznak azon a megoldáson, hogy az állam visszaszerezze ezt a fajta jogot, amit gyakorlatilag a zrt. nagyon egyoldalúan kezel. Kvázi tulajdonjogként használja ezt a fajta jogosultságot, amit megszerzett, ami egyébként nem is létezik, és számomra értelmezhetetlen is, hogy hogyan juthatott a zrt. - még egyszer kiemelem - ingyenes örökös nádaratási joghoz a magyar állam tulajdonában lévő területen.
Ami tényleg felháborító és különösen érdekessé teszi ezt a történetet, hogy önök korábban is és most is számtalan alkalommal beismerték, hogy ez egy tarthatatlan állapot, mégsem léptek eddig valódi megoldások irányába, és félek, hogy ez az időhúzás is napról napra komoly károkat fog okozni a magyar államnak és az ott élőknek, és hogy ez miért következik be, azt röviden ki is fejteném.
A Fertő-tavi Nádgazdálkodási Zrt. 2004-től kezdődően igényelt támogatást a nemzeti vidékfejlesztési terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap garanciarészlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatás nádgazdálkodási célprogramjára. A 2004. szeptember 1-jétől induló ötéves időtartamra szóló támogatási időszak tekintetében a hivatal összesen 3624 hektár területet ítélt meg támogathatónak. A támogatott területek vonatkozásában összesen 382 millió forint támogatási összeg került kifizetésre a Fertő-tavi Nádgazdálkodási Zrt. részére.
(20.30)
Ezek még csak a 2010-es számok, és önöktől származnak, azóta nyilván ez az összeg növekedhetett.
Ezért az összegért a Fertő-tavi Nádgazdasági Zrt. gyakorlatilag semmit nem tett, azokat a minimális elvárásokat sem teljesítette, amelyek szükségesek lettek volna, és amelyekért létrejött ez az alap, és amelyekért igénybe lehet venni ezt a támogatást. Ezt jómagam személyesen többször tapasztalhattam, illetve a helyben lakók is számtalanszor elmondták, sőt az önök állami szervei - mint a nemzeti park és a vízügy - számtalanszor jelezték ezt a szaktárca irányába.
A Fertő-tavi Nádgazdasági Zrt. tehát az európai mezőgazdasági, vidékfejlesztési alapból nyújtott támogatásból, felsoroltam, hogy hány hektárra és miként jutott összegekhez, sőt ezen túlmenően vis maior kérelmeket is nyújtott be, amelyekben jelezték több éven keresztül, hogy a rendkívüli időjárás miatt olyanok voltak a körülmények, hogy a nádast lehetetlen volt aratni. Az az érdekes, hogy ezekben a vis maior jelentésekben hol a túl nagy hidegre, hol a kevéssé befagyott tóra hivatkoznak, hol a túl sok csapadékra, hol a túl kevés csapadékra. Tehát teljesen mindegy volt, hogy az elmúlt években milyen időjárás volt, ők vis maiort jelentettek, és ezzel indokolták, hogy a felvett európai uniós és hazai támogatások ellenére miért nem voltak képesek aratni, és miért nem voltak képesek ezáltal fenntartani a tó ökológiai egyensúlyát.
A Fertő tó egyébként, én úgy gondolom, hogy súlyosan a nádgazdálkodási zrt. hozzáállása miatt egy ökológiai katasztrófa szélén áll. Eleve egy olyan tótípusról beszélünk, aminek a feltöltődése úgymond természetes folyamat, de ezzel a nem megfelelő kezeléssel rohamosan gyorsítjuk ezt a folyamatot. A halállományra és egyéb veszélyekre pedig most nem térnék ki az idő hiányában.
Tekintettel arra, hogy a kifizetési és a területazonosítási kérelemre az eljárás még folyamatban van, az ellenőrzések folynak, határozat még nem született, a támogatásként megítélt összegről a hivatal nem tudott nekem felvilágosítást adni. Az államnál maradt terület, mert ilyen is van, hiszen a Fertő-tónak egy kisebb szeletét, 183 hektárt valamilyen probléma okán nem tudta megszerezni ez a zrt. Valami kis balhé lehetett a privatizáció körül, és ez véletlenül megmaradt a vízügynél, ami egyébként szintén igényelt támogatást. Ott, úgy ítéltem meg, hogy a tó érdekeinek megfelelő gazdálkodás folyt. Tehát főleg a zrt.-re szeretném kihegyezni, bár azért az állami kezelés során is tapasztaltam visszaélésekre gyanút adó eseteket, de ott, úgy gondolom, javarészt megfelelően kezelték a tavat. Kár, hogy ez csak a gyenge minőségű nádra vonatkozik, hiszen a nádgazdaság lenyúlta azokat a területeket, amelyek valódi gazdasági hasznot hozhattak.
A számokból világosan látszik számomra, ha az arányokat nézem, az államnál megmaradt terület és a nádgazdaság területe közötti összegekből, a számokból és az arányokból világosan látszik, hogy az állam is képes lenne nyereségesen üzemeltetni ezt a területet. Illetve, ha kiadná helyben lakó családi vállalkozóknak, gazdálkodóknak, akik nagy számban szeretnének nádaratásból és nádtetőkészítésből megélni, akkor ez egy komoly helyi vidékfejlesztési programmá nőhetné ki magát, így viszont csak néhány pesti ügyvéd nyerészkedéséről van szó. Azért sem értem, hogy a ciklus felénél miért tartunk még mindig ilyen hátul ebben az ügyben, mert ez az úriember, aki viszi ezt a zrt.-t, köztudottan az SZDSZ holdudvarához tartozik, és nem értem, hogy politikailag miért kell még most is védeni.
Az aratásról egyébként jelentést a vízügy részére a zrt. nem is hajlandó küldeni, illetve a munkák megkezdése előtt a vagyonkezelői hozzájárulást sem kéri meg. Ez már eleve egy abszurd helyzet. A nádaratási tevékenységgel kapcsolatban általában megállapítható nagy általánosságban, hogy a nádaratásnál a legjobb ipari nádat adó területre koncentrálódik, és kizárólag a parti zónában, tehát azt a keveset is, amit megtesznek, igyekeznek a lehető legkisebb részre koncentrálni, és ahol nyilván nekik a legnyereségesebb. Egyáltalán nem veszik figyelembe a környezetvédelmi előírásokat, sem pedig magának a programnak a feladatát és céljait.
Az adatszolgáltatás hiányáról már tettem említést.
Fontos elmondanom, hogy a zrt. már a privatizáció előtt sem végezte el a Fertő tó vízminőségének megőrzéséhez szükséges mértékű nádaratást, tehát ezek után a privatizációs szerződés, úgy gondolom, szintén megtámadható lenne. Ezeket csak azért mondom el, hogy adjak esetleg tippeket vagy lehetőségeket arra, hogy ha már ezen törvény módosítása során lesz erre mód, akkor tegye meg a kormány, és bátran szálljon szembe az ilyen nemzeti vagyont károsító és herdáló cégekkel szemben.
Még talán néhány gondolatot a múltról is. Egyébként ezek a nádasok ’75-ig a magyar állam tulajdonában, és a Fertő-tavi Nádgazdasági Zrt. jogelődjénél, a Fertődi Nádgazdasági Vállalat kezelésében voltak, majd történt egy érdekes átjátszás, amire most nem térnék ki, nem húznám ezzel az időt. A fő probléma mégis a 2006-os privatizációs szerződéssel volt, aminek felülvizsgálatát, még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem szeretném, ha ezzel a törvénnyel húznánk. Ennek a felülvizsgálatnak a lehetősége szerintem adott, ezekből a példákból is jól látszik, amiket elmondtam.
Ezért is nyújtottam be két módosító indítványt a javaslathoz, ami lehetővé tenné, hogy ha el is fogadjuk azt, hogy egy évvel eltoljuk ezt a határidőt, világossá tenné a módosító javaslatom, hogy aközben is a munka végezhető az önök részéről, és talán picit kötelezné önöket arra, hogy valódi eredményeket hozzanak ezek a vizsgálatok.
Egypár gondolatot talán arról, hogy érdemes lenne azt is vizsgálni, hogy ’92. december 31. napjától, amikor a Fertő-tavi Nádgazdasági Zrt. lett a vállalat jogutódja, akkor hogyan is lett átjátszva ez a bizonyos jog, amiről már többször tettem említést. Itt komoly pletykák mennek az akkori igazgató felelősségéről, amelyeket megalapoznak az azóta eltüntetett dokumentumok, illetve az a tény, hogy minden aszerint következett be, amit akkoriban beszéltek, és amiről akkoriban lehetett tudni.
Jelenleg a Budai Kontó Kft. gyakorolja a zrt.-ben a szavazati jogok több mint 50 százalékát. A hajdanán több mint 600 főt foglalkoztató zrt.-ben ma, ha jól tudom, hat fő foglalkoztatása történik, ők is jellemzően budapesti ügyvédek, akik - ahogy már említettem - hazai és európai uniós támogatásokat vesznek fel olyan dolgokra, amiket a mai napig nem tettek meg; mindez egy világörökségi helyszínen - hogy a törvényhez visszakanyarodjak.
Úgy gondolom, hogy a megváltozott társadalmi-gazdasági körülmények között az ingyenes nádaratási jog sérti a versenysemlegességet és a piaci szabadság elvét, csak hogy még egy indokot mondjak arra, amivel önök felül tudják talán vizsgálni ezeket az eseteket.
Egyébként már volt per, az állami szervek, a vagyonkezelő és a nemzeti park közösen pert indított a Nádgazdasági Zrt. ellen. A szerződés bíróság általi módosítását szerették volna elérni, de a bíróság ezt nem tette lehetővé. Itt számtalan olyan indokot hozott fel a bíróság, amely, úgy gondolom, ha nincs meg a korábbi komoly politikai SZDSZ-es hátszél és védelem a zrt. mögött, akkor ma már nem állná meg a helyét. Én erről az oldalról is tennék még az önök helyében egy próbálkozást.
2009 tavaszán 31 darab Fertő tavi ingatlanra vonatkozóan pluszban még kérelmet nyújtott be a zrt. a földhivatalhoz a használat jogának bejegyzése iránt, arra hivatkozással, hogy ez a jog korábban a javára be volt jegyezve, de annak átvezetése a számítógépes nyilvántartásra történő átállás során adminisztrációs hiba okán elmaradt. Ezt sem folytatom, de ez is egy érdekes történet, amit érdemes lenne megvizsgálni, hiszen a földhivatal utólag bejegyezte erre a kérvényre az ő használati jogukat.
Tényleg még hosszasan lehetne sorolni az adott helyzetben a problémákat, KEOP-os ügyek is felmerülnek, de az időm lejárt, úgyhogy remélem, hogy ezzel is sikerült rávilágítanom arra, hogy ez a javaslat miért nem jó, és miért nem szabadna tovább húzni az időt, hogy minél előbb meg tudjunk szabadulni hazánk ezen élősködőitől, és végérvényesen oda tudjuk őket küldeni, ahová valók.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
(20.40)
