L. SIMON LÁSZLÓ
L. SIMON LÁSZLÓ
L. SIMON LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kulturális örökség társadalmi értékéről szóló Európa tanácsi keretegyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat - amely önök előtt fekszik - elfogadása mérföldkő lehet a magyar örökségvédelem történetében.
Az Európa Tanács Magyarország által korábban ratifikált örökségvédelmi tárgyú egyezményei a tárgyi örökség védelmére terjednek ki, például ilyen az európai építészeti örökség védelméről szóló granadai egyezmény, a régészeti örökség védelméről szóló valettai európai egyezmény, amely a régészeti örökséget védi, az európai tájegyezmény a kultúrtáj megóvását tűzte ki célul. Mindhárom a kulturális örökség anyagi valójában történő megőrzését törekszik előmozdítani.
A kulturális örökség társadalmi értékéről szóló Európa tanácsi keretegyezmény ezzel szemben kulturális örökségünk komplex védelmét helyezi előtérbe - ahogyan azt a címe is jelzi -, annak a társadalomban betöltött szerepe és jelentősége van a fókuszában. Az Európa Tanács célja az egyezmény megalkotásával ugyanis egy olyan jogi eszköz létrehozása volt, amely a kulturális örökség és általában a kultúra jelentőségét a gazdaság és a társadalom fenntartható fejlődése, a globalizáció, a kulturális identitás, valamint Európa minden egyes embere életminőségének javításában betöltött szerepének viszonylatában határozza meg. Ezek olyan fontos témák, képviselőtársaim - önök is láthatták az elmúlt két év szakmai vitáiban -, hogy bizony nem feledkezhetünk el arról, hogy a kultúra olyan innovatív erővel bír, amely a gazdaság számára is nagyon jelentős hozzáadott értéket képvisel.
Mindez kiegészíti az Európa Tanács már létező normáit, hiszen azok az örökség elemeit kizárólag örökségi vagy tudományos értékeik révén tartották védelemre érdemesnek, ezért elsősorban megőrzésük módjára adtak iránymutatást. Az önök előtt fekvő egyezmény ajánlásai azonban teljesen új viszonyrendszerbe helyezik a kulturális örökség, a társadalom, a közösség és az egyén kapcsolatát, kiindulópontját az európai közös örökséget jelentő eszmék és elvek képezik, amelyek az emberi jogok, a demokrácia és a törvényesség tiszteletben tartásán alapulnak.
A nemzetközi dokumentum az embereket és az emberi értékeket állítja a kulturális örökség tágabb értelmű fogalmának középpontjába, egy folyamatosan fejlődő társadalom és egy javuló életminőség érdekében, ha tetszik, egyfajta élő örökségvédelem, élő hagyományápolás, az örökségeink élettel, tartalommal és funkcióval való megtöltése kerül az egyezmény szerint a terület fókuszába. E tartalmában újszerű megközelítés tehát a társadalom és az emberi jogok felől közelít a kulturális örökséghez, amit a fenntartható fejlődéshez szükséges erőforrásként értelmez. Ez abban a tekintetben jelent előrelépést és változást, hogy a kulturális életben való szabad részvételi jog egy aspektusaként kinyilvánítja a kulturális örökséghez való egyéni és közösségi jogot, azt az egyetemes emberi jog részeként értelmezi. Ahogy az egyezmény preambuluma is rögzíti: minden egyes személynek joga van a saját választása szerinti kulturális örökséghez való kötődéshez, miközben tiszteletben tartja mások jogait és szabadságait.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindez tehát kifejezetten erős összhangban van azzal, ami a Magyar Országgyűlés által tavaly elfogadott új alaptörvényből következik, annak a szellemiségéből, annak a kultúrához, az identitáshoz való viszonyából. Fontos cél, hogy a társadalom minden tagja részt vegyen az örökség meghatározásában, kezelésében, az ehhez szükséges jogok és kötelezettségek, valamint a szükséges ismeret és tudás biztosításában, ezzel megteremtve és fenntartva egyén, közösség kulturális örökséghez való kötődését, mások jogainak tiszteletben tartásával. Ezáltal a kulturális örökségnek központi szerepe lesz a demokratikus társadalom kialakításában, illetve a fenntartható fejlődés, a kulturális sokszínűség, a kultúrák és vallások közötti párbeszéd előmozdításának folyamatában.
Az egyezmény ezen új megközelítéssel egyidejűleg hangsúlyozza a kulturális örökség immanens értékeit és integritásának tiszteletben tartását, elősegíti az örökségvédelem integrált megközelítését, más ágazati politikákba való beépülését és a hatékonyabb megvalósulás nyomán az örökségvédelem társadalmi-gazdasági hasznának kézzelfogható megjelenését; kiemeli az összeurópai keretnek az említett célok elérése érdekében történő létrehozásának fontosságát. Mindezt úgy teszi, tisztelt képviselőtársaim, hogy természetesen a kultúra, ahogyan eddig, ezután is az Európai Unió rendszerén belül nemzeti hatáskörben marad, így is kell maradnia, így helyes, ez szolgálja a nemzet érdekeit is.
A részes államok ennek megfelelően kötelezettséget vállalnak többek között arra, hogy fejlesszék a kulturális örökségről szóló tudást, mint a konfliktusok megoldását és megelőzését szem előtt tartó békés együttélés elősegítésének forrását; előmozdítják a kulturális, biológiai, geológiai és tájképi sokszínűséggel kapcsolatos politikák integrált szemléletű megközelítését; elősegítik a közös felelősségérzet kibontakozását az emberek lakóhelyei iránt; növelik a társadalmi tudatosságot, felhasználják a kulturális örökségben rejlő gazdasági lehetőségeket, meghatározzák a fenntartható kezelés elveit, és szorgalmazzák azok alkalmazását; elismerik az önkéntesen létrejött szervezetek szerepét - ez nagyon fontos, már a világörökségi törvény tárgyalásánál is ejtettünk erről szót -, ezzel mindenkit arra bátorítva, hogy vegyen részt a kulturális örökség értelmezésében, megőrzésében, a kulturális örökségből eredő lehetőségekről és kihívásokról való közös gondolkodásban. A kulturális örökség témáját az oktatás minden szintjén próbálják beépíteni, valamint olyan jogi, pénzügyi és szakmai kereteket hoznak létre, amelyek lehetővé teszik a közintézmények, a hatóságok, a szakemberek, a tulajdonosok, a befektetők, a nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom közös fellépését.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! A ratifikálással Magyarország állást foglalna amellett, hogy nagy jelentőséget tulajdonít az egyezmény által kitűzött céloknak, követendőnek tartja azokat, és a fenti kötelezettségek teljesítése révén mindent megtesz annak érdekében, hogy a célok elérését előmozdítsa. Emellett kinyilvánítaná elkötelezettségét a hazai nemzetiségek kulturális örökségének megőrzése és védelme mellett. Természetesen ennek jegyében tudjuk elvárni a szomszédos országoktól, hogy ugyanezeket a jogokat adják meg a határon túli magyar közösségeknek is.
(10.00)
Tehát a törvényjavaslat elfogadása lehetőséget adhat a határon túli magyar vonatkozású kulturális örökség megőrzése érdekében való elmélyültebb párbeszédre és eredményesebb együttműködésre is. Magyarország kétoldalú tárgyalások során szorgalmazhatja az egyezményhez való csatlakozást azoknál a szomszédos államoknál, amelyeknél még ez nem történt meg, például Romániánál, Szlovákiánál, Ukrajnánál és Ausztriánál.
Már legutóbbi örökségvédelmi tárgyú fölszólalásomban is jeleztem képviselőtársaimnak azt, hogy időszerű például a román-magyar örökségvédelmi egyezmény meghosszabbítása, hiszen nemzetstratégiai érdek az, tisztelt képviselőtársaim, hogy Erdélyben és természetesen a többi magyarlakta Kárpát-medencei területen is a magyarok által létrehozott épített örökséget megóvjuk, de ennek az egyezménynek a szellemében ennek a módját is újra kell gondolnunk, hogy élővé, mindenki számára átélhetővé, fontossá, egyfajta közüggyé tegyük az örökségvédelmet.
2012. június 8-án hazánk jelentős lépést tett a kulturális örökség komplex védelme, kezelése és fenntartása érdekében azzal, hogy képviselője általi aláírásának megtételével bejelentette csatlakozási szándékát a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló Európa tanácsi keretegyezményhez. Következő lépésként az egyezmény kötelező hatályának elismerése érdekében tisztelettel kérem önöket, képviselőtársaim, hogy a törvényjavaslat elfogadását támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az LMP soraiban.)
