MILE LAJOS
MILE LAJOS
MILE LAJOS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Természetesen elöljáróban leszögezem, hogy a Lehet Más a Politika is támogatni fogja ennek az indítványnak a megszavazását, és mi magunk is meg fogjuk szavazni.
Valóban nagy erénye ennek az egyezménynek, ahogyan államtitkár úr is elmondta, hogy egy egészen átfogó, egyetemes szempontból közelít a kulturális örökség védelméhez, a kultúrához való joghoz, méghozzá az egyetemes emberi jogok szempontjából, és ilyen szempontból lehetővé teszi az egyéni és a kollektív hozzáférést, az örökségben való részvállalást, ami természetesen egy általános emberi érték és egyben jog is.
Gruber Attila képviselő úr eszközről beszélt a beszámolójában, én inkább úgy értelmezem, hogy itt egy lehetőség áll előttünk, egyfajta keret; méghozzá egy együttműködés kialakításának a kerete többek között, hiszen a kulturális örökség védelme közös élményt feltételez, méghozzá az értékek felismerésében történő közös élményt, és a kultúrához, a kulturális értékekhez való közelítésnek az azonosságait feltételezi. Tehát ebből a szempontból egyfajta közös értéktudat kialakításához is vezethet, és éppen ebben van többek között a kultúrának a meghatározó ereje. Hiszen ez lehetőség nemcsak a közös értéktudat kialakítására, hanem arra is, hogy a megélt traumák feldolgozása megtörténhessen. Éppen ezért gondoljuk azt, hogy nemzetstratégiai kérdés, és ebben igaza volt a bizottság előadójának, hiszen éppen az értékek felismerése, a kulturális örökségnek, az együvé tartozásnak a fölismerése enyhítheti, feloldhatja vagy legalábbis segíthet feloldani azokat a traumákat, amelyeket a történelmünk, a Kárpát-medence közös történelme hordoz.
Éppen ezért hangsúlyoznám, hogy ez a lehetőség egyben feladat is, és itt lesznek kifogásaim a mai magyar gyakorlattal szemben. Hiszen említette államtitkár úr is, hogy nagyon számítunk a szomszédos államok csatlakozására ehhez az egyezményhez, és azt reméljük ettől természetesen, hogy egy olyan együttműködés alakul ki, egy olyan közös szemlélet alakulhat ki, ami az együttélést nagyban segítheti anélkül természetesen, hogy az önazonosságot bármilyen szempontból sértené. Inkább azt reméljük, hogy ezt a fajta önazonosságot, azonosságtudatot segíteni, finomítani, korrigálni is tudja itt-ott. Éppen ebből a szempontból az államnak és a mindenkori kormányzatnak a felelőssége óriási, hogy hogyan használja ki ezt a lehetőséget, és milyen példát mutat, milyen mintákat ad.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat az Európa Tanácsnak a kulturális örökség társadalmi értékeiről szóló keretegyezményének kihirdetéséről az LMP által maximálisan támogatható javaslat, a kulturális és sajtóbizottság tegnapi ülésén az összes többi párthoz hasonlóan az LMP képviselője is megszavazta.
Az egyezmény céljai között szerepel, hogy az azt aláíró felek többek között előmozdítják a kulturális örökség megóvását mint a fenntartható fejlődés, a kulturális sokszínűség és a kortárs kreativitás egymást kölcsönösen támogató célkitűzéseinek központi tényezőjét. Továbbá elismerik a joghatóságuk alatt álló területen található kulturális örökség értékét, függetlenül annak eredetétől. Az egyezmény szól emellett a kulturális örökség fenntartható használatáról, valamint kimondja, hogy a felek biztosítják azt, hogy a gazdasági célzatú politikák tiszteletben tartsák a kulturális örökség integritását úgy, hogy annak benne rejlő értékei ne sérüljenek. Ezek a gondolatok a mi értékrendünkben is meghatározóak.
A fenti passzusok azt is jelentik, hogy mostantól Magyarország kötelezettséget vállal arra, hogy építészeti, gazdasági beruházásainál kitüntetett figyelemmel van a kulturális örökségvédelem szempontjaira. Az egyezmény ratifikálásának különös hangsúlyt ad azonban a néhány nappal ezelőtt érkezett hír, miszerint lemondott dr. Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, a szűkszavú indoklás szerint: a kulturális örökségvédelmi törvény július 1-jén hatályba lépő módosításával való egyet nem értése jeléül.
Mint ismeretes, a kulturális örökség védelméről szóló törvény tegnapelőtt hatályba lépett módosítása elveszi a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, illetve a kormányhivatalok kulturális örökségvédelmi irodái építéshatósági jogkörét, és csak szakhatóságként vonja be őket az építési engedélyezési folyamatokba. Ezentúl ezt az önálló építésügyi hatósági jogkört a települési önkormányzatok fogják ellátni, a Kulturális Örökségvédelmi Iroda csupán mint szakhatóság vesz részt az építésügyi hatóság eljárásában.
Tudjuk, hogy a két külön eljárás mind ez idáig az egyedileg védett épületeknél biztosította, hogy műemlékes szakemberek irányításával, aktív részvételével történjen meg egy-egy különösen érzékeny felújítás. Mostantól ez másképp lesz, egyetlen helyi önkormányzati hatóság dönti el, hogy mit lehet és mit nem.
Talán kívülről tűnhet úgy, hogy ezzel a módosítással egyszerűsödni fog az engedélyezés, de az emberben felmerül a gyanú: vajon nem arról van-e szó, hogy az akadékoskodó műemlékes szakembereket egyszerűen el kellett tolni a beruházók útjából? Részben erre is utal az a június végén született nyílt levél a műemlékvédelem ügyében, amelyet több mint 700 építész, művészettörténész, régész és más örökségvédelmi szakértő, valamint szakmai szervezetek, például a Magyar Régész Szövetség írtak alá. E petíció kimondja többek között, hogy az elmúlt két évben történt intézményi és jogszabályi változtatások végső csapást jelentettek a műemlékvédelem maradék szervezetére. A kormányhivatalokba aprózott, majd hatósági jogkörüktől javarészt megfosztott felügyeleti egységek a műemlékek kezelésében epizódszereplővé degradálódtak.
(10.10)
Hatáskörüket a műemlékek és a műemlékvédelem alapvető jellegzetességeit, szakmai igényeit figyelmen kívül hagyó rendelkezések korlátozzák. E szervezeti felállás alapvetően megnehezíti a központi intézményben koncentrálódó szakmai ismereteknek és gyűjteményeknek a gyakorlati tevékenységben való hasznosulását. A kormányzat válaszúthoz érkezett. Amennyiben az eddig követett úton megy tovább, a parciális magánérdek maga alá gyűri a nemzeti kulturális értékek fenntartásának, megőrzésének a kormányprogramban és az alaptörvényben is rögzített alapelveit.
A fentiekre tekintettel nyomatékosan szeretnénk felhívni a kormányzat figyelmét, az egyezmény aláírásával kötelezettséget vállal a levélben is jelzett folyamatok megállítására s a kulturális örökség szempontjainak messzemenő figyelembevételére a beruházásoknál, fejlesztéseknél. Az LMP minden erejével azon lesz, hogy a kormányzatot szükség esetén ezen kötelezettségére emlékeztesse, és azt betartassa, ám ha szándékai jó irányba mutatnak, akkor természetesen támogatni is fogjuk. Ismétlem, ezt a ratifikálást, ezt az előterjesztést támogatjuk, de felhívjuk a kormányzat figyelmét és államtitkár úr figyelmét is, hogy a tőle megszokott érzékenységgel viseltessen a terület iránt, és ne legyenek diszharmonikus lépések akkor, amikor elvárjuk, hogy egyfajta harmonikus együttműködés alakuljon ki például a szomszédos országokkal e tekintetben is.
Köszönöm a figyelmüket.
