TUKACS ISTVÁN
TUKACS ISTVÁN
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Ahhoz az egyetlen ajánlási ponthoz szeretnék szólni, de szót szeretnék ejteni egyéb ügyekről is, nem túlterjeszkedve az ajánlási pont lényegén.
Lezajlott itt egy vita délelőtt, amely sok irányba ágazott el és sokfelé mutatott. Többek között a mai napon most már szinte orákulumként tekintett Babák Mihály úr mondta el, hogy költségvetési törvényt nem lehet salátának használni. Ez volt képviselőtársam álláspontja (Babák Mihály: Nem én mondom, a törvény mondja!), hogy ne szerepeljenek benne költségvetéshez nem tartozó dolgok. Én úgy gondolom, hogy a két módosító indítvány kapcsán, amelyből egy lett ajánlási pont, megemlíthetem, hogy a másik ajánlási ponttá nem vált módosító indítvány teljesen idegen volt a benyújtott költségvetési módosítási javaslattól, és helyesen nem tárgyaljuk, mert vagyonügyeket akart elrendezni.
A másik, a jelenleg érvényben lévő, az ajánlásban szereplő módosító indítvány pedig, úgy gondolom, hogy egyfajta partikuláris lobbiügyet szeretne elintézni. Ehhez különösebb hozzáfűznivalóm, Bóka képviselőtársamat itt nem látva, nincsen, mert látszik, hogy ez az egyetlen módosító indítvány nem a költségvetési módosítás lényegére reagál. A költségvetési módosítás ugyanis nem azért született meg, hogy el lehessen benne rendezni EU-forrásokhoz kapcsolódó önkormányzati önerőket, hanem azért, mert két fontos ügyet akart kezelni - egyik sem kötődik egyébként szorosan önkormányzati ügyekhez -, egyfelől a PPP-konstrukciókat, másfelől pedig az európai uniós források mozgósítását.
Amikor már itt egyik képviselőtársam a vita előtt is behívta a Költségvetési Tanács idevonatkozó véleményét, akkor azt helyesen tette, és nagyon jó lenne, ha ez az egyetlen módosító indítvány nem lazítaná tovább azt a szigort, amelyre a Költségvetési Tanács egyébként az előterjesztés szemügyre vételekor utalt. A Tanács ugyanis azt mondta, hogy számszaki értelemben és pénzforgalmi értelemben ez a költségvetési módosítás rendben van, ugyanakkor azt is világossá tette, hogy hordoz kockázatokat ennek a 150 milliárdnak a bevételi oldala, és nem lenne célszerű a továbbiakban lazítani vagy kockázatosabbá tenni ennek a költségvetésnek a sorsát.
Természetesen a Költségvetési Tanács nem az ajánlási pontban foglalt, egyébként nagyságrendileg a módosításhoz nem mérhető összegre gondolt, hanem arra gondolt, hogy ennek a költségvetési módosításnak, ennek a bizonyos 150 milliárdnak a bevételi oldala áll ingatag lábakon. Azért áll a bevételi lába ingatag lábakon, mert egy olyan bevételre utal, amelynek a teljesülése alapesetben sem feltétlenül biztos. Az a technika, amelyben az áfa ki nem fizetéséből, a halasztott határidőből teremt forrást a költségvetés módosításához a kormányzat, az pedig azért kérdéses, mert egyfelől nem tudjuk, hogy az áfa milyen mértékben teljesül ebben az évben. Tehát illő lenne egy kis óvatosság ebben a kérdésben, hiszen a gazdasági növekedési, hozzáteszem: csökkenési adatok nem arra utalnak, hogy itt hatalmas gazdasági élénkülés, ezért áfabefizetés lenne, másfelől pedig azért, mert pénzforgalmi értelemben a dolog papíron még rendben is lenne, de eredményszemléletben már természetesen nincs rendben, mert a ki nem fizetett áfa ugyan jelent elkölthető költségvetési forrást a kormányzat számára ebben az évben, de természetesen ez a 2013-as évben hiányként fog jelentkezni, mert előbb vagy utóbb ezt az áfát vissza kell fizetni a visszaigénylőknek.
A másik ügy, amire szeretném felhívni a figyelmet az ajánlási pont kapcsán, amely nyilvánvalóan nem óvatosabbá, hanem kockázatosabbá teszi a költségvetési módosítást, az pedig az, amire a Költségvetési Tanács szintén utalt, hogy nincs számításokkal alátámasztva a módosítás tartalma. Ebben én különösen utalnék a 15 milliárdos PPP-konstrukció kiváltására.
Én ismerem a PPP-vel kapcsolatos kormányzati ellenőrzések zömét, azt azonban, amikor konkrétan akar kiváltani 15 milliárd értékben olyan PPP-konstrukciókat, amelyről nem tudjuk, hogy micsodák, nem tudjuk, hogy milyen körülmények között születtek, nem tudjuk, hogy mennyi kamatterhük van, és nem tudjuk, hogy mennyi kiadással járnak, akkor legalábbis jogos a kétely, hogy jó lenne látni azt, hogy megéri a költségvetés módosítása és ez a költségvetési bizonytalanság beáldozása avégett, hogy 15 milliárdnyival egy egyébként 65 milliárdra becsült PPP-konstrukciót kiváltsunk. Nincs ilyen adat. Tehát nem utal erre semmi, hogy ez gazdaságilag megérné, nincs ilyen számítás. A gazdasági bizottság ülésén jelen lévő főosztályvezető úr becsületszóra ígérte, hogy vannak ilyenek, és becsületszóra kérte, hogy higgyük ezt el neki. Természetesen becsületszóra hajlamosak vagyunk mindent elhinni, jó lenne viszont ezt látni.
Ezért úgy gondolom, hogy a költségvetési módosítás rávilágít arra, hogy bizony, ha van Költségvetési Tanács, ha nincs Költségvetési Tanács, azért gazdasági értelemben billenékeny konstrukciókat - ötödik alkalommal módosítva a költségvetést - a kormány hajlamos behozni.
Ehhez még egyetlen mozzanatot szeretnék az önök figyelmébe ajánlani. Már önmagában is kockázatos dolog az, hogy egy áfa vissza nem fizetésre, egy egyébként nem tudjuk, hogy hogyan teljesülő áfa halasztott visszafizetésére alapoz a kormány egy költségvetési módosítást. De amikor megnézzük a tegnapi bejelentéseket, és abban azt, hogy volt egy miniszterelnök úr által bejelentett pont, ami úgy szól, hogy addig nincs áfabefizetés, amíg nincs meg a számla teljesülése annak a számára, aki követel, az azt jelenti, hogy ott lesz egy átmeneti időszak, képviselőtársaim, amikor már nem folyik be az előre befizetett áfa, és még nem folyik be a konkrét számlakiegyenlítéssel megszületett áfa.
(17.30)
Nos, ez is egy kockázati tényező, ez azt jelenti, hogy az áfa teljesülésében ez nem lesz benne.
Én úgy gondolom, hogy egyébként az előterjesztést lazító ajánlási pontot minimum mérlegelni kellene, ha már a szigorúbb költségvetési módosításra nem született kormányzati elképzelés vagy ezzel kapcsolatos bizottsági módosító.
Elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget.
