BALÁZS JÓZSEF
BALÁZS JÓZSEF
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslatban az állami vagyonról szóló törvény módosítása történik meg. Ez alapján rendelkezik a törvényjavaslat az egyes állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának ingyenes átruházásáról, egyben más paragrafusaiban, további részeiben a gyakorlati tapasztalatok alapján történő pontosításokat, meglévő törvények korrekcióját tartalmazza.
(18.00)
Az első részében, a törvénynek az 1. §-ában az állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átadandó ingatlanokról rendelkezik olyan egyházaknak és társadalmi szempontból kiemelt szervezeteknek, amelyek fontos tevékenységet látnak el. Hadd mondjak az egyházakra egy példát: olyan egyházi ingatlanokról van szó, amelyeket az 1950-es években a tudtuk nélkül, az egyházak tudta nélkül államosítottak, és a rendszerváltozás utáni időszakban, amikor az egyházak kártalanítása, kárpótlása megtörtént, nem tudták ezt az igényt érvényesíteni, így ezeknek a rendezése történik meg az 1. § rendelkezése alapján, amely, úgy gondolom, egy jogos igényt elégít ki.
A törvényjavaslat 2. §-ában a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény módosításával az új cégbírósági és adóhatósági szabályok alóli felmentés lehetőségét teremti meg a törvényjavaslat azzal, hogy az államháztartás alrendszerébe tartozó szerv számára újabb törvényi mentesítési okokat sorol fel, ezzel lehetőséget teremtve, hogy nehéz helyzetben levő vállalkozásokat finanszírozási technikákkal tudjunk segíteni, megelőzve ezzel egy esetleges csődhelyzetet és köztartozások felhalmozódását.
A 3. §-ban a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény alapján az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB Zrt. által a forrásszerzés céljára külföldről és belföldről felvett hitelekből, valamint a kötvénykibocsátásokból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért. A törvényjavaslat rögzíti, hogy az MFB Zrt. forrásbevonási ügyletei esetén a hitelező állam által kezességvállalási díj felszámolása nélkül a vállalt készfizető kezességen túl további fedezet előírására nem köteles, ezáltal az MFB kedvezőbb feltételekkel tud forrásokhoz jutni, amely alapvetően fontos nemzetgazdasági érdeket segít elő.
A 4-5. §-ban a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvény módosítása részben pontosítás, részben pedig technikai dereguláció. A nemzeti mobil fizetési szervezetről szóló szabályozás módosításának célja, hogy a jelenlegi rendelkezés garanciáinak megőrzésével rugalmasabb megoldást nyújtson. A módosítás értelmében nemcsak közvetlenül az állam százszázalékos tulajdonában levő szervezet jelölhető ki nemzeti mobil fizetési szervezetként, hanem az ilyen szervezet százszázalékos tulajdonában álló leányvállalat is. Ezáltal lehetővé válik, hogy a nemzeti mobil fizetési szervezet kijelölése költséghatékonyabb módon történjen meg.
A törvénymódosítás felhatalmazást ad a kormány részére az Információs Hivatal vonatkozásában rendelet alkotására, hiszen az Információs Hivatal irányító felügyeleti szerve minisztériumi hatáskörből a Miniszterelnökséghez kerül, és ezáltal a Miniszterelnökség miniszteri rendelet helyett kormányrendeletben tudja az Információs Hivatalra vonatkozó szabályozásokat átruházni, átadni.
Az utolsó paragrafusokban az Eximbank és a Mehib Rt. esetében a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti egyszemélyi ügyvezetési típus helyett szakmai és gyakorlati okokra tekintettel indokolt és szükségessé vált az a visszatérés, hogy ne egyszemélyi vezetés, hanem testületi ügyvezetés alakuljon ki, amelyet a gazdasági társaságokról szóló törvény fő szabályához igazítunk. Úgy gondolom, hogy ezek a változások gyakorlati tapasztalatok alapján indokoltak és szükségesek.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem a törvényjavaslat megtárgyalását és elfogadását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
