DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Igen dicséretes, hogy egyéni képviselői indítványként ilyen horderejű előterjesztés kerül különösen a vagyongazdálkodás, az állami vagyonnal összefüggő egyes rendelkezésekről a tisztelt Ház elé. Végül is semmi probléma nincs azzal, hogy a korábbi gyakorlatot folytatják, csak egyszerűen hibákhoz vezet. Nagyon sajnálom, hogy államtitkár úr ilyen gyorsan elintézte, hogy a kormány támogatja, mert ha olvasta volna, akkor legalábbis bizonyos jogi pontosításai biztos adódtak volna. Elmondom szépen sorjában.
Az 1. §, ahogy Balázs József előterjesztő is mondta, a jelenleg állami tulajdonban lévő ingatlanoknak egyházi kezelésbe történő visszaadásáról szól. Ha ez lenne így leírva, akkor nem is lenne semmi probléma, mert ezt aztán utána alsóbb rendű jogszabályokban el lehet rendezni. Ugyanakkor önök hoztak egy vagyontörvényt, miszerint vagyonátruházás csak törvényi felhatalmazás alapján történhet. Akkor viszont létező jogi személyiséggel bíró jogalanyok részére lehet csak bejegyezni. Ezzel pedig az a probléma, hogy az 1. § (1) pontjában szereplő Zirci Ciszterci Apátságon túlmenően - amely jogi személyiséggel bír az egyházak belső jogi személyiségét leíró, az Országgyűlés által elismert lista alapján - a (2) pontban szereplő, lényegében szintén a Zirci Apátsággal kapcsolatban lévő Familiare Társadalomszervező Központ - aminek ez a neve, hogy Familiare Társadalomszervező Központ -, nem volt fellelhető, hogy jogi személyisége lenne. Tehát azokban a törvényekben, azoknak a törvényeknek a mellékleteiben, ahol le vannak írva az egyházi szervezetek, illetve ezeknek a származtatott jogi személyisége, az nem volt fellelhető, úgyhogy ezt mindenképpen pótolni kellene, hogy hatályossá tudjon válni ez a vagyonátadás, ingatlanátadás.
Hasonlóképpen nem volt fellelhető így, hogy Óbudai Evangélikus Egyházközség, mert ez konkrétan így szerepel, mint az ingyenes vagyonátadás kedvezményezettje, hogy Óbudai Evangélikus Egyházközség, Budapest, III. kerület, Dévai Bíró Mátyás tér 1., hogy ennek a tulajdonába kerüljön hitéleti és közösségi célokra.
(18.10)
Csak ez az itt leírt kedvezményezett nem rendelkezik ebben a leírt formájában jogi személyiséggel, legalábbis a mai napig. Hasonlóképpen az Angyalföldi Egyházközség sem, hanem ennél egy magasabb szint van bejelölve jogi személyiséggel, tehát itt nincs összhangban az előterjesztés, illetve a korábbi szabályozás, amely meghatározta, hogy melyik egyházi szervezeti szint bír jogi személyiséggel.
Hasonlóan az (5) pontban szerepel mint kedvezményezett a Budapest-Szentlőrinci Mária Szeplőtelen Szíve Főplébánia, 1187 Budapest, Batthyány utca 87/b. Ilyen mélységig nem rendelkeznek ezek a szervezetek jogi személyiséggel, tehát nem lehetnek egy ilyen törvény által biztosított tulajdonátadás vagy tulajdonbejegyzés kedvezményezettjei a vagyontörvény szerint, mert az csak jogi személyiséggel bíró szervezet lehet.
Nem is folytatnám. Gyakorlatilag az összes többi - itt szerepel még olyan, hogy Keresztelő Szent János Plébánia, tehát ezek a szintek - nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel, tehát mi azt javasoljuk, hogy kerüljön pontosításra. Itt üt vissza az, hogy miközben egy vagyontörvényt meghozott az Országgyűlés kormányzati előterjesztésre, ez egy jó szándékú képviselői indítvány, amely nincs azzal jogilag összhangban.
A 2. § a cégbírósággal, illetve bizonyos enyhítésekkel, felmentésekkel kapcsolatban: a célja érthető, amit a képviselő úr elmondott. A célja érthető, viszont ezek a mentességek, amelyek valamiért korábban nem mentességek voltak, hanem volt bizonyos kötelezettség mellette, hogy például a kényszertörlési eljárás mikor indítható meg, nem biztos, hogy csak azért, ami feltételek itt fel lettek sorolva, biztosítékot jelent arra, hogy ebből - természetesen nem feltételezve a rossz szándékot, de esetleg - károkozás ne fordulna elő.
A Fejlesztési Bank esetében, ha ez a szintén egyszerűsítés azt tudja eredményezni, hogy növekszik a Fejlesztési Bank eredeti bejegyzés szerinti tevékenysége, tehát a beruházások élénkítése és a gazdaságfejlesztés, akkor ez a pont még talán támogatható is, úgyhogy ez helyes, hogy bekerült, a különös csak az, hogy egy képviselői indítványban.
A nemzeti mobil fizetési rendszer már egy zavarosabb történet. Itt az a régi mondás jut eszembe, hogy amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek. Egy kicsit részrehajlónak tűnik, hogy kinek mit szabad.
A 6. § egy csúszást törvényesít, hogy amit nem lehet megcsinálni júliusban, az kerüljön be a törvénybe. Ez abszolút a salátatörvény jellegét mutatja ennek az előterjesztésnek, mert míg a címe az, hogy az állami vagyonnal összefüggő egyes rendelkezések, addig a 6. § a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény egyes rendelkezéseinek határidejét módosítja, tehát nem illik ide, csak valahogy bekerült. Én furcsának tartom, hogy pont Balázs képviselő úr futott össze ezzel a problémával, hogy a jogalkotási törvény ezen passzusa nem tud hatályosulni, de figyelmesen követi ezeket a határidőket ezek szerint.
A 7. § a közúti közlekedés egyes pontjainak módosítása. Ez, úgy gondolom, értelemszerű. Itt maximum azt az észrevételt lehetne tenni, mint az előbb, hogy különös, hogy a közúti közlekedés 1988. évi I. törvényének módosítása pont egy egyéni képviselőnek jut hirtelen az eszébe. Jobb lenne ezt a törvényalkotás keretei között tartani.
A 8. §, a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény módosítása viszont, azt lehet mondani, hogy nem a hatékonyság irányába megy, mert amit eddig kevesebb költséggel, kevesebb alkalmazottal megoldottak, itt most kifejezetten státusteremtő - ránézésre ebből, hogy igazgatóság, igazgatósági elnök, további tagok, ezek mind fizetett állások lesznek. Egy ilyen pici, kis testületnek vagy banknak - ez nem testület, ez egy részvénytársaság - nem biztos, hogy ez hiányzott a működéséből, inkább az elhatározás, hogy legyen kihelyezés, legyen exporttámogatás. Az pedig, hogy utána feloldják, hogy személyi összefonódások legyenek, kifejezetten elkerülendő véleményünk szerint. Mint ahogy az is furcsa, hogy a vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja, azzal együtt, hogy nincs leírva, hogy melyik miniszter, ezt most nézem. Ez viszont hiányosság, mert miniszterből lehet sokféle.
Összességében én nagyon különösnek tartom, hogy a nyári rendkívüli ülésszak pénteki ülésnapjára extra sürgősséggel ennyire gyenge, hibákkal terhelt anyag kerül be, úgyhogy javasolnám mind a kormány képviselőinek, adminisztrációjának, mind az előterjesztőknek, hogy vegyék alapos ellenőrzés alá, hátha akkor az eredeti célját teljesíteni tudja.
Köszönöm szépen a figyelmet.
