DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Szeretném biztosítani Hoppál képviselő urat afelől, hogy Kovács Tibor és jómagam is konzultáltunk az oktatáspolitikus, szakpolitikus képviselőtársainkkal, és ők sem elégedettek azzal a költségvetéssel, ami a közoktatás, sőt ami a felsőoktatás finanszírozására vonatkozik. Hogy önök elégedettek ezzel, erről most nem érdemes hosszú vitát folytatni, nyilván majd meg fogják szavazni, amit meg kell szavazni. De itt nem ez a kérdés, hogy most mi hogyan emlékszünk az elmúlt nyolc évre, és hogy ki milyen döntésére vonatkozóan tud ma érvényes mondatokat mondani. Sokkal inkább az a kérdés, képviselő úr, hogy ez, amit önök készülnek megszavazni, milyen hatással lesz Magyarországra, milyen hatással lesz arra a több millió emberre, aki reménytelen szegénységben van, milyen hatással lesz azokra az önkormányzati közszolgáltatásokra, például szociális feladatellátásra, aminél önök is látták, hogy a benyújtott költségvetés egy rémtörténet, és ezért próbálják meg néhány tucat millió forinttal ide-oda toligálni fideszes képviselői módosító indítvánnyal ezeket az összegeket. Tehát lehet, hogy önnek nem jut más az eszébe, amikor megnyomja a gombot és szót kér, mint hogy “azemúltnyolcévezzen”. Ezt ön megteheti minden további nélkül, ahányszor akarja, amíg tart az időkeret, de higgye el, hogy az embereket nem ez érdekli. Sokkal inkább az érdekli őket, hogy ez a költségvetés mennyiben támogatja az ő jövő évi megélhetésüket, mennyiben támogatja őket abban, hogy a hihetetlen nehéz körülményekből valamilyen módon kitörjenek.
A Magyar Szocialista Párt alternatív költségvetése ezen az elvi alapon áll majd, amit szeptemberben benyújtunk a parlamentben, és remélem, hogy a képviselő úrnak akkor, amikor majd ezt vitatjuk, nemcsak az elmúlt nyolc év fog eszébe jutni, hanem az is, hogy önnek több a felelőssége ennél a magyar emberek iránt.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
