HORVÁTH ZOLTÁN
HORVÁTH ZOLTÁN
HORVÁTH ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az elmúlt percekben újból fellángolt az önkormányzatok és az állami feladatok újraszabályozásának vitája. Engedjék meg, hogy erre én most ne nagyon térjek ki, hiszen itt olyan áthidalhatatlan ellentétek alakulnak ki, vélhetően a praxis hiánya és a megfelelő olvasási idő hiánya miatt, hogy én ebbe nem nagyon mennék bele.
Azonban engedjék meg nekem, hogy a turizmus- és sportbizottság tagjaként azokhoz a módosítókhoz szóljak, amelyeket a bizottságunk támogatott, és kérjük is a parlament támogatását is, amelyeknek van egy olyan eleme - és Bóka polgármester úr három indítványa is a sport- és turizmusbizottság egyhangú támogatásával bír -, egy olyan terület, amelyet az önkormányzatokért aggódók is fel tudnak vállalni a patkó minden oldaláról. Ez egy olyan típusú forrásallokáció lenne, amelyet a polgármester úr javaslata alapján akár három lábból is el tudnánk fogadni, de a lényeg, hogy ez a forrás az önkormányzatoknál maradjon.
Miről is van szó? Arról van szó, hogy az elmúlt időszakban egy jól működő rendszer a befizetett idegenforgalmi adó egy forintja után másfél forintot hagyott az önkormányzatoknál. Ez a módosító indítvány ennek a rendszernek a megtartását indítványozza és célozza. Mit jelent ez a valóságban? Egy kistelepülésen, ahol mondjuk, egy jól működő szálloda van, és kétmillió forint idegenforgalmi adót tudnak összegyűjteni az önkormányzat rendszerének működtetésére, azt másfél forinttal, tehát másfélszeresével egészíti ki a központi költségvetés. Mire is használhatja föl az önkormányzat ezeket a forrásokat? Természetesen azon turisztikai látványosságok infrastruktúrájának fejlesztésére, megteremtésére, amelyek odaérkező vendégeket, turistákat tudnak oda csalni a településre. Nemcsak Magyarország frekventált turisztikai látogatóközpontjainak fontos ennek a rendszernek a megmaradása, hanem minden olyan, akár kis, apró faluban, ahol akár egy szálloda is működik. Ezért mind a három módosító javaslatot, a T/7655/313-ast, a 312-est és a 311-est is támogatta a bizottságunk.
A másik, ami talán a forrását tekintve elenyészőnek tűnik ehhez az előbb említett több mint 9 milliárdos tételhez képest, azonban mindenképpen fontos, és támogatásra javasolja a sport- és turizmusbizottság; a T/7655/277. javaslat. Harrach Péter frakcióvezető úr nyújtotta be, és önmagában egy piciny tétel a nagy költségvetés számait tekintve, hiszen 35 millió forintról beszélünk, amely igazából két minisztérium között csoportosítana át forrást, és igazából azoknak az erdei vasutaknak a támogatásáról szól, ahol egy önkormányzati vagy civil szervezet az, amely önkéntesekből, civilekből, helyi aktívákból tartja életben ezeket a vasútvonalakat.
Melyek is ezek, amelyek sem a Magyar Államvasutak, sem egyéb állami gazdaságok rendszeréből támogatással nem bírnak. Három-négy ilyen típusú, önkormányzati, civil fenntartású kisvasút működik: a szobi, a nagybörzsönyi, a kemencei és a debreceni kisvasutak. Önmagában ez a forrás, 35 millió forint, nem nagy, azonban minden egyes kisvasút képes akár 100-120 ezer vendéget is odavonzani egy-egy turistaszezonban, ezzel is kiegészítve azt a turisztikai kínálatot, amelyben ifjúsági, ökoturisztikai szempontból fontos szereplői a helyi turizmusnak. Úgyhogy a bizottságunk ezt a kérést is támogatta, ajánljuk figyelmébe a parlament minden egyes frakciójának, hogy támogassák ezt a kérdést.
(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Amikor azonban a turizmusról beszélünk, jó, ha néhány dologról nem feledkezünk meg. Az elmúlt időszakban megjelent KSH-számok alapján egyértelműen látszik, hogy a magyarországi szálláshelyek száma, hála istennek, a válság előtti időszakot éri el újra. A 2007-es adatokat látjuk vissza a KSH adataiból, és örömteli, hogy a négy- és ötcsillagos szállodák is elég magas kihasználtsággal működnek.
Miért örömteli? Azért, mert az elmúlt időszakban a 2007-2013-ban biztosított fejlesztési forrásokon belül a regionális operatív programok voltak azok a fejlesztési források, amelyek az idegenforgalmat, szállodafejlesztést, helyi látványosságokat, helyi attrakciókat, fürdőfejlesztéseket tudták támogatni. Ezek a megépült fejlesztések - mindannyian tudjuk - ötévnyi fenntartási kötelemmel vannak a támogatási szerződésben rögzítve, éppen ezért örömteli, hogy ezek a szállodák életre keltek, ezek a szállodák megvalósultak, és ezek a szállodák segítenek abban, hogy a turizmus - még egyszer mondom - a válság előtti, 2007-es számokat tudja produkálni.
Természetesen önmagában mit sem jelentene ez, ha a kormány nem segítene a hazai turizmussal az újonnan megjelent és ma minden várakozást felülmúlóan jól működő Széchenyi-pihenőkártya rendszerén keresztül. A bizottságunk elmúlt ülései között egyik alkalommal beszámolót hallgathatott meg a Széchenyi-pihenőkártyával kapcsolatban, ahol azt láttuk, a számok azt igazolták, hogy a várakozásoknak megfelelően alakulnak azok a munkáltatói hozzájárulás-összegek ezeken a kártyákon, amelyekkel a kormány kalkulált. Hónapról hónapra közel 80 ezer ember az a többlet, amely meg tud jelenni ennek a kafetériajuttatásnak a keretében a Széchenyi-pihenőkártya használójaként. Több mint 10 milliárd forint az a forrás, amelyet a munkáltatók biztosítottak a dolgozóik számára, hogy üdülésben, pihenésben tudják felhasználni ezt az összeget. Ez az összeg ebben az évben a reményeink szerint az idegenforgalom rendszerében kormányzati ösztönzőn keresztül megérkezik, tovább bővítve az idegenforgalom potenciális lehetőségét.
Nem szabad ugyanakkor megfeledkeznünk arról sem, hogy 2013-ig a fejlesztések tekintetében az utolsó etapjához ért a forrásfelhasználás. A kormánynak is az a célja, hogy az elkövetkezendő időszakban, amennyire lehet, a bürokratikus akadályokat leküzdve, minél gyorsabban a fejlesztési források a kedvezményezettekhez eljussanak.
(13.10)
Néhány héttel ezelőtt a kormány kormányhatározatban rögzítette azokat a feladatokat, amelyeknek a keretében azt várjuk, hogy a következő költségvetési időszakban, azaz 2013-ban közel 1500 milliárdnyi forrás érkezzen be a turisztikai szolgáltatókhoz is. Ez az az összeg, amely még a nemzeti fejlesztési terv második időszakában, az Új Széchenyi-terv programban rendelkezésre áll, a regionális operatív programokon keresztül az egészséges Magyarország, a szállodai fejlesztések, a fürdőfejlesztések motorjaként a turizmust tudják szolgálni. Úgyhogy bízunk abban, hogy ezek a fejlesztések el fognak indulni, a következő évi költségvetés ezeket a számokat tartalmazza, és reméljük, hogy végre a turizmus arra a helyre tud jutni Magyarországon, amely a környezetünkben lévő országoknak is a húzóágazata tudott lenni, úgyhogy az a húzóágazat lesz, amely munkahelyteremtéssel, hazai és külföldi vendégek idecsalogatásával tudja segíteni a magyar gazdaságot.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
