VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Természetesen teljesen más az értékelésünk a gazdasági akciótervről, mint az LMP-é. Az LMP úgy viselkedik, mint egy tipikus baloldali párt, mint ahogy a szocialisták itt az Országgyűlésben: mindent igyekszik elgáncsolni, ami jó, mindent igyekszik elgáncsolni, ami a kormánytól jött. A konstruktív ellenzéki magatartás ezzel szemben természetesen az, hogy az ember attól függően súlyoz a különböző ügyek fölött, hogy éppen az adott előterjesztés milyen.
A gazdasági csomaggal, ezzel a növekedési tervvel kapcsolatban vegyesek a benyomásaink. Először is azt örömmel üdvözöljük természetesen, hogy a kormány szemlátomást szakítani igyekszik az eddig követett gazdasági filozófiájával. Maga Orbán Viktor miniszterelnök úr erősítette meg több ízben is itt a parlament ülésén azt, hogy az adórendszeren belül a Fidesz-kormány nem kíván szociális szempontokat érvényesíteni azért, mert erre a szociális rendszer való, nem az adórendszer. Most örömmel láthatjuk, hogy ez a közgazdasági igazság, miszerint igenis lehet és kell is az adórendszeren belül szociális igazságokat érvényesíteni, a Fidesz-kormányt is utolérte, úgy látjuk, hogy belátták ennek szükségességét, és igyekeznek az adórendszer változtatásával segíteni egyes hátrányos helyzetű csoportokon. (Folyamatos zaj.)
Az azonban kétségtelen tény, hogy alapvetően az adórendszer még most is szociálisan érzéketlen, a szegény embereket sújtó, alapvetően a gazdagokra, a felső középosztályra szabott módon működik Magyarországon. A munkavállalóknak a 85 százaléka az adórendszer hátrányát szenvedte el Magyarországon, ezen változtatni lehetne. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Köszönöm, elnök úr. Több gazdasági intézkedésnél úgy látjuk, hogy előremutató irányba mozdult el a kormány, ilyen például a pénzforgalmi szemléletű áfa bevezetése. Egyetlen fájdalmunk van csupán ezzel kapcsolatban, hogy miért kellett erre két évig várni.
Személyesen én nyújtottam be olyan áfajavaslatot, ami egyébként az európai uniós joggal is harmonizáltatta a magyar áfaszabályokat, és megakadályozta volna azt, hogy a magyar állam olyan áfát kérjen a vállalkozóktól, amit azok még meg sem kaptak - egy meg nem kapott adót nyilvánvalóan nem lehet befizetni. Ezt akkor a kormány leszavazta, akkor arra nemet mondtak, röviddel később pedig az Európai Bíróság egy kötelezettségszegési eljárásban elmarasztalta Magyarországot, hozzáteszem: ezúttal nem az Európai Unió érdekéből, hanem azért, mert a magyar vállalkozóktól olyan áfát kért a kormány korábban, amit azok meg sem kaptak, olyan áfát próbáltak behajtani az adóhatóság emberei. Ez nyilvánvalóan egy embertelen és nem éppen célravezető megoldás volt. A szakmai javaslatunkat abban az esetben is letettük, akkor nem fogadták el, most azonban örömmel üdvözöljük, hogy ennek legalább a részleges kompenzációja megtörtént.
Vannak azonban veszélyek a javaslat körül, ilyen például a kisvállalati adó tervezett bevezetési formája. Ugyanis az, hogy adóalapot együttesen jelent egy cég nyeresége, és ehhez a cég nyereségéhez még a munkavállalók részére kifizetett bérköltséget is hozzáveszik, nyilvánvaló, hogy nem történik egyéb, mint hogy a kormány a saját kommunikációjával és célkitűzéseivel ellentétben megpróbálja a munkát terhelő adókat ilyen módon is növelni. Hiszen ha a dolgozók bére maga is adóalapként működik, eleve így fogalmazta meg ezt a miniszterelnök úr - nem tudom, miért ráncolja a homlokát Szatmáry Kristóf államtitkár úr, nézze majd végig azt, amit a miniszterelnök úr megfogalmazott -, ha ez valóban így lesz, akkor nyilvánvalóan nőnek a terhek.
A legnagyobb aggodalmunk azonban az adójavaslat ellentételezése, az a bevételi láb, amit egyelőre nem látunk, illetve nagyon zavarosnak tartunk. A kormány 300 milliárd forintot próbál úgy beszedni, hogy megadóztatja az állam a saját államkincstárát, nyilvánvalóan egy önmagát adóztató állam nem képes bevételt produkálni, kölcsönvesz pénzt, 100 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Banktól, amit egyetlen évre tud csak kölcsönvenni, jövőre nemhogy nem lesz ez az összeg, hanem egyenesen vissza kell egy év múlva tenni ezt a pénzt. A harmadik lába pedig az a tervezett intézkedésnek, hogy az úgynevezett védelmi tartalékot fölhasználja a kormány, azt is úgymond kölcsönveszi.
Ezek azok a bizonytalanságok, amelyek, azt gondolom, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi közvéleményt elbizonytalanítják, ezek azok a bizonytalanságok, amelyeket önök már nem kellő körültekintéssel beleterveznek ezekbe az egyébként támogatandó célú előterjesztésekbe.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
