ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény benyújtása után közvetlen elég sokat konzultáltam itt a mellettem ülő képviselőtársaimmal, a Magosz elnökével, Jakab alelnök úrral is, és azért volt lehetőség arra, hogy bizonyos kérdéskörökben, ha valamit az ember nem értett, akkor meg tudta kérdezni. Függetlenül attól, hogy én magam nem voltam ott a bizottsági ülésen, tehát a bizottsági vitákat sem tudtam nyomon követni, és bizonyos mértékben a Magyar Zoltán képviselőtársam által elmondottakhoz csatlakoznék annyiban, hogy az elmúlt 22 év során - tudjuk mindannyian - a magyar agrárágazat ezer, ezeregy sebből vérzett, vérzik, és nagyon sok olyan tennivaló van, amit az elmúlt 22 év során meg kellett volna tenni.
Ugyanilyen maga a kamarai törvények kérdésköre is. Elég régóta vagyok parlamenti képviselő, és döbbenten figyeltem azt az időszakot, amikor különböző kamarai törvényekhez úgy nyúltak hozzá, hogy a kamaráknak, az adott szakági kamaráknak a hatáskörét lecsökkentették vagy adott esetben megsemmisítették, kivonták. Holott nagyon jól tudjuk, hogy Európában és a világon is mindenütt a kamarák nagyon erős szervezetként működnek, rengeteg jogosítvánnyal bírnak, és ha egy kamara egy országon belül kellőképpen tudja védeni az érdekeit és az alá tartozó csoportokat, társadalmi rétegeket vagy foglalkozási ágakat, akkor abban az esetben a törvényalkotás területén is elég hatékonyan tudnak működni.
Maximálisan egyetértek az agrárkamara ilyetén történő átalakításával, újraindításával, szervezésével, és külön örülök annak, hogy az élelmiszer-gazdaság és a vidékfejlesztés is megfogalmazódik benne, mert mostohagyerek volt idáig a vidékfejlesztés. Beszéltünk az agrárágazatról, élelmiszeriparról, de önmagában a vidék megjelenítéséről, mint egy szervezet és a szervezeten belül mint vidékfejlesztési kamarai jogosultsággal bíró különböző ágazati tevékenységek is tulajdonképpen be tudnak kerülni.
Még egyszer mondom: mindenkor elleneztem azt, amikor egy kamarának a létjogosultságát parlamenten belül megkérdőjelezték, vagy adott esetben megszüntették. Most is azon állásponton vagyok, hogy követtünk el hibákat, követtek el hibákat, azokat akkor nem kellett volna, sőt mi több: erősíteni kellett volna a kamarákat, és a kamarai tevékenységet sokkal jobban kiterjeszteni, sokkal szélesebb körű foglalkoztatási körökre, tevékenységi körökre, és annak alapján tényleg egy erős szervezeti egységben működve sokkal nagyobb szabályzási és helyi gazdasági érvényesítőképességgel rendelkező ágazat tudott volna létrejönni a kamarán keresztül.
(19.30)
Itt most az a nagy kérdés, hogy maga a választási rendszer hogyan fog testesülni, és valóban a különböző ágazati, szakági tevékenységi körök mennyire fogják tudni képviseltetni magukat majd a kamarai érdekérvényesítésben vagy adott esetben a különböző szervezeti egységek képviseletében. De ahogy végigolvastam magát a kamarai törvényt, azért lentről fölfelé egész komoly szervezeti formát kell végrehajtani, egész komoly elnökségi vagy adott esetben megyei, járási - és lehetne sorolni tovább - küldöttek részarányát megbontva, tehát egész komolyan érezhető az, hogy ezzel a kamarai törvénnyel, a választójogi rendelkezésekkel kibővítve nagyon keményen és nagyon sokrétűen le fogják fedni az egész országot.
Beleolvasva a módosító javaslatokba - amit Magyar Zoltán képviselőtársam mondott, hogy most kapta meg, és azért gondolom, ő is megpróbált beleolvasni -, további olyan szabályozásokat próbálnak a különböző módosító indítványok is beemelni, ahol a többes tagságot, valamint a többes funkciót a módosítókkal megpróbálja kiküszöbölni. Tehát ez azt jelenti, hogy ha valahol valaki már valamelyik kamara tagja, akkor lehetőleg az érdekérvényesítő képessége meg tudjon jelenni ezen kamarai tagsági kör között, és a kiegészítő tevékenységeknél, például a különböző feldolgozóipari tevékenységet is megpróbálja beemelni mint egyfajta kamarai tagsági létjogosultságot, és ennek alapján egészen biztosan széles körű lesz maga az egész vidék, az egész élelmiszer-ágazat és az agrárágazat teljes lefedettsége. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb termelői tevékenységtől, adott esetben az agrárágazaton belül a legnagyobb tevékenységi körig is tulajdonképpen meg tud jelenni maga az érdekérvényesítés.
Itt majd arra kérem az irányítókat, szervezőket, akik majd a választásokat fogják előkészíteni, és annak a jogi hátterét fogják tudni biztosítani, hogy arra rettentően figyeljenek, hogy ne a nagyok kerüljenek az érdekérvényesítés középpontjába, hanem tényleg az a szegmens is kellőképpen tudja magát képviseltetni a kamarai törvényen keresztül, amely az ország területén a legkisebbeket is - fogalmazzunk így - lefedi. A legkisebből van a legtöbb, és az ő érdekeiket is kellőképpen kell majd a különböző szinteken, a vezetési státusoknál is megfelelőképpen képviselni. Így egészen biztosan létre tud jönni az a rendszer, amikor a kamara saját maga képes olyan határozottsággal működni és feladatokkal ellátva biztosítani annak a lehetőségét, hogy adott esetben a korrupciót, a visszaéléseket és az eddig, a 22 év folyamán megtapasztalt különböző törvénysértéseket vagy adott esetben a neppereket, a különböző felvásárlói, maffiózó tevékenységeket is kellőképpen ki tudja szűrni, és ráhatással bír lenni adott esetben a törvénykezéseknél a gazdálkodók irányába a segítségnyújtás és a figyelemfelhívás területén is, hogy bele ne fussanak olyan tevékenységekbe, amelyek idáig számos esetben a magyar agrárágazatot tulajdonképpen kivéreztették akár a felvásárlás, akár a vagyonszerzés, akár a zsebszerződések területén.
Tehát azt hiszem, így a kamarának egy olyan szerepköre lesz, amivel az itthoni agrárágazatot, a magyar agrártevékenység egész vertikumát teljes egészében és nemzetközi szinten is kellőképpen, hatékonyan és megfelelőképpen tudja képviselni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
