MESTERHÁZY ATTILA
MESTERHÁZY ATTILA
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a lehetőséget. Valóban arról szeretnék néhány szót szólni, hogy mivel javasolnánk kiegészíteni ezt a tízpontos intézkedési tervet, amit miniszterelnök úr meghirdetett az elmúlt parlamenti ülésnapon. Szeretném azt is még egyszer határozottan aláhúzni, hogy a Szocialista Párt támogatja ezt az intézkedéscsomagot, de tény és való, hogy felemás érzéseink is vannak ezzel az intézkedéssorral kapcsolatban. Erre hadd hívjam fel a figyelmüket, mert lehet, hogy lehet még jobbá tenni adott esetben ezeket az elképzeléseket.
Az első, amiről több közgazdász is beszélt, hogy a források bizonytalanok, hiszen az a fajta bevétel, amit a költségvetésben ennek a programnak a finanszírozására terveznek, nagyon bizonytalan lábakon áll, ezen a területen kellene valamit tenni egészen biztosan.
A második ilyen, hogy ez a programpont két évet késett, sokkal hamarabb kellett volna ezt elindítani, és talán elég lett volna, hogyha az előző szocialista kormány gyakorlatát folytatják, hiszen a tíz pontból öt egyébként már akkor is létezett. (Felzúdulás, közbeszólások a kormánypártok padsoraiban.) Akkor még igaz, önök úgy ítélték meg, hogy ezek haszontalan kezdeményezések, mostanra hála istennek, kiderült, hogy önök is hasznosnak tartják azt az alapelvet, amit mi akkor alkalmaztunk.
A harmadik aggály az, hogy önök nagyon csak a munkaadók szempontjából közelítik ezt a kérdést, fiskális szempontokat előtérbe helyezve, s a munkások, a dolgozók, az egyén szempontjából kevésbé közelít ez a mostani kezdeményezés.
Éppen ezért három javaslatot szeretnék az önök figyelmébe ajánlani. Az első az, hogy szükség lenne egy gazdaságpolitikai fordulatra, ami arról szólna, hogy hogyan lehet a növekedésre és a foglalkoztatás bővítésére újabb forrásokat rendelkezésre bocsátani, és egyébként az Európai Unió is ebbe az irányba halad, épp 180 milliárd eurós keretet határoztak meg egy programra, ami pont a beruházásösztönzést, a növekedést, a munkahelyteremtést szolgálná. Tehát érdemes volna Magyarországnak ezt az irányt követni. A múlt héten alkalmam volt az Európai Parlament elnökével tárgyalni, Martin Schulz biztosított arról, hogy a magyar kormányt és a visegrádi négyeket is támogatni fogja abban, hogy a kohéziós alapokból ne vegyenek el forrásokat ezen országoktól, hiszen a regionális különbségeket, a versenyképességet egészen biztosan ezen keresztül lehet a legjobban támogatni. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy nagyobb mértékben támaszkodjunk ezekre a forrásokra, és emellett természetesen a magyarországi gazdaságpolitikában is fordulat kell.
A következő javaslat az lenne, hogy újra kellene tárgyalnia az Országgyűlésnek a munka törvénykönyvét, hiszen látható módon a munka törvénykönyvében számos olyan intézkedés van, ami pont ellentétes ezzel a tíz ponttal. Hiszen önök a munka törvénykönyvében lehetővé tették azt, hogy a pályakezdő-minimálbér a rendes minimálbér 80 százaléka legyen, hogy a közfoglalkoztatottak kevesebb pénzt kapjanak, mint ami korábban volt, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben a regionális minimálbér alkalmazható legyen - és bár ezt mindig cáfolja a kormányzat, már van olyan információ, hogy van olyan áruházlánc, amelyik alkalmazni kívánja ezt a regionális minimálbért -, és csökkentették 9 hónapról 3 hónapra az ellátás mennyiségét, ami egészen biztosan nem segíti a munkába állást.
Emellett lenne egy konkrét javaslatunk is, erről ma egy országgyűlési határozattervezetet fogunk benyújtani a tisztelt Háznak, és kérem államtitkár urat, hogy ne a szokásos megközelítésben, a nyolc évvel kapcsolatban hozzon döntést a határozatot illetően, hanem tartalmilag vizsgálják meg, mert ezzel a kiegészítéssel lehetne jobbá tenni, és az egyén, a dolgozó szempontjából megközelíteni és kiegészíteni ezt a mostani akciótervet. Ez a javaslat a szakképzéssel és a felnőttképzéssel foglalkozik, a mi javaslatunk alapján több forrást kellene biztosítania a kormánynak a gyakorlati képzésre. Ez korábban 700 ezer forint/fő/hó volt, most 440 ezer forintot jelent per hó, pontosabban: a nyelvtanulásra, informatikai képzésre is több pénzt kellene fordítani, hiszen ez a távmunka, az atipikus foglalkoztatás vagy a szakmai továbbképzés szempontjából is kiemelten fontos.
Az is nagyon érdekes és hasznos volna a versenyképesség szempontjából, ha a képzések, a felnőttképzés tekintetében egymásra épülő lenne, tehát a már megszerzett tudást tudnák kiegészíteni a munkavállalók az újonnan megfogalmazandó képzésekkel.
Azért kérjük államtitkár urat, hogy tartalmilag fontolják meg ezt a kérdést, mert ezzel a munkavállaló oldaláról lehetne hatékonyabbá tenni a munkahelyteremtést, és a munkába állás idejét rövidíteni lehetne, ami ma több mint másfél évet vesz igénybe. Az is látszik, hogy azok a számadatok, amiről szenátor asszony beszélt az elmúlt időszakban, tényszerűen nem igazak, hiszen 75 fővel többen dolgoztak a válság előtt, mint most, és az is egyértelműen látszik, hogy a kormányváltás időpontjában is magasabb volt a foglalkoztatottság és alacsonyabb a munkanélküliség, mint jelenleg. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Ezért fontos, hogy megfontolják a javaslatainkat.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
