SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is, nem babrálunk és nem szúrunk ki velük. De azért azt hiszem, te is… - elnézést a tegezésért! -, ön is jól tudja, képviselő asszony, hogy az a létszám, amely Magyarországon az elmúlt években napvilágot látott, miszerint közel 940 ezer ember kapott rokkantnyugdíjat vagy rokkantnyugdíjszerű ellátást, az egyszerűen elfogadhatatlan és képtelenség. Ezt már az előző kormány is felismerte, és lépni akart ez ügyben, de nem tudott mit tenni.
Gondolom, az önök előtt is elfogadhatatlan, és elismerik azt, hogy a felülvizsgálatok korábbi módszere, illetve az, hogy olyan munkaügyi problémát próbáltak a nyugdíj oldaláról megoldani, ami egyébként fiatal és középkorú embereket küldött el korán nyugdíjba, aminek nemcsak a leépülés, hanem általában a társadalmi teljes kirekesztés is lett a következménye, az teljes mértékben elfogadhatatlan. És azt ön is tudja, hogy mindez a sok-sok százezer ember, ezeknek egy nagy része valóban nagyon súlyos fogyatékos, nagyon súlyos beteg, vagy pedig olyan fogyatékossága van, amivel nem tud dolgozni. De az a rendszer, amit mi átalakítunk, és át is kell alakítanunk, az igenis azt az irányt fogja elindítani - és el is indította -, ami nem csak a segélyezést, nem csak a támogatást, nem csak a cégek támogatását jelenti, hanem a nagyon fontos rehabilitációs munkát, és a rehabilitációs munka segítségével pedig visszatérést abba a környezetbe, ahonnan esetleg ezek az emberek kiestek.
Egyébként annak a változtatásnak az eredményeképpen, amit most megtettünk, azt kell mondanom, hogy például a 200 ezer emberből, akinek vissza kellett jelentkeznie a rokkantnyugdíj-rendszerből, mert olyan korhatárban voltak, olyan helyzetben voltak, tízezren nem is jelentkeztek. Felteszem önnek a kérdést: vajon miért?
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
