DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, akkor én is elmondanék egy tündérmesét, ami aztán thrillerré változott, és egyben elnézést kérnék Balczó képviselő úrtól, hogy ismételni fogom most önmagamat, mivel a keddi napirend előttit nem hallhatta Vágó úr. Ezért talán érdemes visszaidézni egy történetet, egy tündérmesének induló történetet. A helyszín Madrid, írta az élet, valamint a baloldal.
Mondanék néhány számot. 2008-ban a deficit Spanyolországban 4,5 százalék, az államadósság GDP-arányosan 40, azaz 40 százalék. 2009-ben José Rodrígez Zapatero szocialista kormánya egy gazdaságélénkítő csomagot indít el, javarészt olyanokat, amiket ön is említ, 29 milliárd eurós támogatást kapnak a kis- és középvállalkozások, 41 milliárd eurós értékű beruházási, gazdaságélénkítési, foglalkoztatási program indul, 4 százalékkal még a nyugdíjakat is megemelik. Nos, 2009-ben történik mindez, ebben az évben már az államháztartás hiánya 11 százalék, az államadósság 54 százalék, a munkanélküliség pedig 19 százalékra ugrik. Egy év alatt el lehet rontani mindent. Tehát lehet indítani ilyen gazdaságélénkítő programokat, de elég sok mindent el lehet rontani az államháztartásban. Hozzátenném, hogy 2010-ben már megszorító intézkedéseket hoz ez a kormány, 15 milliárdos kiadáscsökkentés és még további lépések; eljutunk egészen oda, hogy 2011-ben már 8,5 százalékos a hiány, 23 százalékos a munkanélküliség, 70 százalékos az államadósság-ráta. És eljutunk napjainkig, ahogy a Financial Times mondja, egy koffeinmentes kimentés történik most, százmilliárdos bankmentő csomaggal, ami aztán fölemeli 90 százalékra az államadósságot.
Szeretném ezzel jelezni, lehet ezeken gondolkodni, de élő példaként itt áll Spanyolország. Egy-két év alatt el lehet rontani az államháztartás egészét, amennyiben nem figyelünk az államháztartás stabilitására, amennyiben nem teszünk meg mindent azért, hogy az államháztartás hiányát 3 százalék alatt tartsuk, az adósságot pedig csökkenő pályára helyezzük. Ezt Magyarország megtette. Ez van az idei költségvetésben és a következő esztendő költségvetésében is.
Nos, tisztelt képviselő úr, ami pedig az “Adórendszerváltás” című anyagot illeti, nem mennék bele minden részletébe, de nyilvánvaló, hogy az a javaslatuk, amely a progresszív adórendszert hozná vissza, bünteti azokat, akik egyébként legálisan dolgoznak, és többletteljesítményt nyújtanak. Van olyan javaslatuk is egyébként, amely a családi adókedvezmények megvonását célozza. Úgy gondolom, ez is egy olyan javaslat, amelyen a kormánynak még gondolkodnia sem kell. A 16 százalékos egykulcsos adó hatásai a gazdaságban érezhetők már a foglalkoztatás terén is.
Nos, ha megengedi még, akkor az “Adórendszerváltás” című kiadvány utolsó sorát hadd idézzem, azt mondja: “Felelős szerkesztő Vágó Gábor, minden jog fenntartva”. Hadd idézzem azt, ha már egyszer fogalmakról beszélünk, és ilyen szavakat használunk, mint például tündérmese és hasonlók.
Az adórendszerváltás fogalmát először Matolcsy György használja 2005-ben. 2005 nyarán és őszén zajlik egy gazdasági konzultáció, a Fidesz szervezi és Matolcsy György használja először ezt a fogalmat: adórendszerváltás; adócsökkentés és mindaz a változás, ami egyébként jelenleg zajlik az adórendszerben, gyakorlatilag a Széll Kálmán-terv 2.0-val be is fejeződött. Én tudom, hogy nincs a politikában olyan, hogy copyright, bár önök ideírják azt, hogy minden jog fenntartva. Ez a fogalom kivételesen, a copyright Matolcsy miniszter úrnál van. Úgy gondolom, a foci-Európa-bajnokság idején ekkora öngólt nem érdemes rúgni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
